Krízispont (Margin Call)
Ez egy igen nagynevű színészi repertoárt felvonultató film, gondoltam mifene nagy alkotás lesz. Nagyot tévedtem. Arról szól, hogy egy komoly pénzügyi cég leépítést tervezett, kirúgják a kockázatelemző osztály 80%-át, majd az egyik kírúgott vezető (Stanley Tucci) megosztja éppen folyó munkáját egyik kedves beosztottjával, aki befejezi azt, amiből kiderül, hogy a cég kurva nagy krízisben van ugyanis az adósságaik sokkal nagyobbak lehetnek mint ami hitelekkel ők foglalkoznak. Egyre másra hívják össze a vezetőket, egyre magasabb beosztásban és egyre agresszívabb hozzáállással. Mindenki kicsit máshogy reagál, de azért végeredményben mindenki fosik. Persze a vezérigazgató (Jeremy Irons) menti amit tud, sorra rúgja ki az embereket, leépítéseket vár a beosztottjaitól valamint hogy 24 óra alatt adják el az összes terméket amikkel rendelkeznek.
Tök izgalmasnak hat, de roppant unalmas szar film ez bizony, vontatott jelenetekkel és aki nincs benne a pénzügyi világban valamelyest, annak fingja nem lesz a történésekről. Mi öten néztük kérdőjelekkel a fejünkben, majd egy haver beállított, ő mondta hogy "jah hát persze, mer a kamat meg a kamatláb meg a hitel meg a tőkeáramlás...", na azt se értettük. :) Abszolút nem egy könnyű film, rohadtul figyelni kell és érteni, na meg szeretni az unalmas, monoton filmeket. A vég meg úgy jött hogy egyik jelenet vége, majd bumm fekete képernyő és jött a főcím. He? Ez a vége? De mér? De mindegy is, nem tetszett. Saját felelősségre... | |
|
|
