Rémálom az Elm utcában (A Nightmare on Elm Street, 2010)
Sajnos nem sikerül minden remake úgy, ahogy azt szeretnénk. Valljuk be őszintén, hogy az igazi kultklasszikusok esetében meglehetősen nagy az esély, hogy elhasaljon az új verzió, bár ellenpélda is akad (pl.: Texasi). Talán az egyik legnagyobb horrorikon Freddy Krueger viszont kemény diónak ígérkezett, és ahogy az várható volt, bele is tört a készítők bicskája. Ugyan nem lett nézhetetlenül rossz az alkotás, de valahogy szinte minden hiányzik belőle, amit az eredetiben imádok. Soha nem felejtem el, ahogy 8-9 évesen csak harmadik nekifutásra tudtam végignézni a kölcsönkapott, rongyos videókazettát. Jackie Earle Haley ugyan jó választás Freddy szerepére, de valahogy nem az igazi. Én egy teljesen humormentes verzióra számítottam, erre több poént nyom, mint Englund az eredeti első részben. A tinik színtelen-szagtalan színészek, felőlem bármelyik/bármikor megdögölhet kategória. A legnagyobb bűn a szememben viszont az, hogy az eredeti vizuálisan simán kenterbe veri ezt a verziót, pedig több mint 25 évvel ezelőtt készült. Bele se merek gondolni, hogy mi lett volna, ha a mostani technológia akkor Wes Craven rendelkezésére áll.
Hagyjuk inkább. 10/6 | |
|
|
