Olvas, megérti, utána talán nem annyira hülye...
Buzerálás fényes nappal!
(Kulturális ajánló)
Hölgyeim és uraim! Azt hitték, hogy már mindent láttak? Hogy a média összes ocsmányságát és harsány okádékát a képükbe kapták? Nos, az ember ugyebár mindig ezt hiszi, s aztán rá kell döbbennie, hogy tévedett. Ezek kérem még mindig tudnak újat mutatni.
Itt van pl. a legfrissebb morál-leépítő szabadelvű kis gusztustalanság, a kellően laza és korszellembarát „Bulis hatos" című amerikai ifjúsági filmsorozat. Az epizód, mely oly mérhetetlen mód kiváltotta haragom a szokásos konfliktust dolgozta fel, úgymint a fiatalok egymásra találását. Ülök a képernyő előtt s nem hiszek a szememnek. Felejtse el a kedves olvasó az efféle avitt és idejétmúlt dolgokat, mint amikor egy fiú és egy lány a hold sápadtan derengő fényében gyengéd vallomásokat rebeg, miközben remegő ujjaik tétován keresik egymást s a néma csendben csupán szívük dobbanása hallik. Fészkes fenét! A nagyérdemű itt azt követheti nyomon, hogyan esik egymásnak két tizenéves fiatalember egy harmadik haverjuk ágyában. Azt hittem ott helyben elokádom magam! Mindezt cuppogó szinkronnal, premier plánban, tökéletes képminőségben. Ja, és persze lehetőleg de. 11-kor, gyermek ;s ifjúsági műsor címszó alatt.
Ha teszem azt fel lenne állítva ez az általam egykor oly hőn szorgalmazott kultúrrendőrség - s persze meglenne hozzá a kellő hatalmam -, az egész alkotói gárdát pellengérre állítanám, s megbíznék pár tucat tisztességes, becsületes, keresztény erkölcsű s illemtudó kiscserkészt, hogy kötelező napi jócselekedet címén dobálja vagy másfél órán át a díszes kompániát rohadt paradicsommal, majd a kisbíró a falu főterén verjen rájuk huszonötöt a mogyoróvesszővel. S azt hiszem ezzel még nem tértem el a demokrácia kötelező illemkódexétől, mert áldott emlékezetű jó Kálmán király a film egyetlen kockája láttán nem lacafacázott volna sokat azzal a karlevágással. Mindig elfog a dühroham, ha teaidőben ilyen mocskot kell néznem. Alig bírtam megállni, hogy szét ne törjem vadonatúj készülékem képernyőjét.
Pozsonyi Ádám
(Demokrata, 2003 november 6.)
ui.
Kedves Matulagyerök!
Sajnos a szigeten nem lesz nemhogy Tekintetes Úr, de még Gecizők sem. Valamiért nem szeretnek. Érthetetlen...
| |
|
|
