avengers - azt a szintet, amit vártam tőle, simán hozta, aztán a film második felétől csomószor felül is múlta. persze az alapvető képregényadaptációs kérdés, miszerint hű és tökös avagy pedig egy eladható halivúdi fos, amit az átlag, a témában jobbára fogalmatlanoknak is érthető film készüljön-e a produktumból, itt is csak kompromisszumokkal lett megválaszolva, ezért is lett talán a film eleje úgy elnyújtva mint a rétes, és telezsúfolva ilyen apró bullshit dolgokkal, ami biztos sokakat zavarhat, hogy pl a stuttgarti jelenetekben először mindenki németül beszél majd hirtelen átvált angolba, meg thor feltűnése ahogy egyszer csak így hopp heló itt vagyok, vagy a nevetségességbe hajló viszálykodások a csapattagok közt, stb. de mondom, onnantól kezdve h beindul az első igazi nagy csatajelenet a shield hajón, érezni kezdtem azt hogy ez a film azért ha a marvel mitológiát nem is mindig tiszteli annyira, hogy simán bevállalja azokat a bénaságokat (amik amúgy nem nagyobb bénaságok mint pl a starwars vagy a gyűrűk ura bénaságai stb) amiket az (mármint a marvel) amúgy alapból bevállal, azért a karakterek jól működnek együtt, és Hulk baszdmeg, annyira király, hogy sokszor énis az ülésben Árcsi mellől felpattanva átakartam volna változni üvöltve és szétbaszni minden hülye ufót, de legalább úgy éreztem magam mint amikor 12 évesen kuckót építettem az ágyamon párnákból meg takarókból és egész napokon át csak olvasgattam a marvel extrákat sajtos popkornt zabálva. |
|
|