Súlyos sérelem ért tegnap a Kék Yukban. Annyira erős, hogy fontolgattam az öngyilkosságot: Sas olyan sörrel szolgált ki, amiben NEM VOLT SZÉNSAV! El is indultam a mellékhelyiségbe egy pengével, hogy felnyissam ereim, de aztán legyaláztam torkomon a jéghideg, megszentségtelenített fétisitalt és vettem egyet a másik fajtából...majd még egyet, és még egyet...
Mint aktív sörfogyasztó, felhívom az érintettek figyelmét, hogy az ilyesfajta katasztrófa megelőzhető azzal, hogy a dobozos söröket nem rakjuk negyed óránál tovább mélyhűtői hőmérsékletre, mert míg az üvegest a szétdobbanás fenyegeti, a dobozosból távozik a boborék. A még bontatlan, szésavtalan dobozos sör onnan ismerhető fel, hogy nem feszül az oldala, könnyen be lehet nyomni, "puha".
Ha sördiktatúrában élnénk, ezért bitó járna!
Egyébként a koncertek jók voltak, de a Kék nem szól olyan jól, mint a Vörös, viszont otthonosabb. Be is rúgtam, mert ivó nemzet a magyar és aki nem iszik, az hazaáruló. Jövő héten tehát a Vörösben teljesítem állampolgári kötelezettségemet. Zenélő muffok bulija lössz. Ámen. | |
|
|
