Akkor egy kis etimológia: tőke = capital, am I right? A kapitalizmus tehát a tőke rendszere.
A tőke pedig: Az az érték, amely munkát vásárol, mint bérmunkát. A tőke javakat termel, de csak eladásra, és a bérek illetve a befektetett munka különbségéből adódóan változik a tőke kiterjedése. A termelt áruk eladása után pedig ugyanezt a folyamatot megismételve (egyszerűen vagy a profit egy részéből kiterjesztve) megismétli a folyamatot. Pénzből lesz, és pénzzé lesz. A tőke előfeltétele olyan dolgozó osztály, amelynek nincs más tulajdona, mint a saját munkaereje, ezáltal képtelen más árut termelni, mint saját magát.
Az árutermelés magas fokán alakul ki a tőke, tehát a piacot feltételezi, azaz annyi igaz abból, amit mondtál, hogy verseny. Hogy a szelekciót mire érted, azt nem tudom. De a tőke történelmi jellegéből fakadóan folyamatosan növekszik, ahogy forradalmasítja a gyártási technológiákat, és magát a termelési folyamatot. A piac, és vagy a piac egy szegmensében helyet foglaló tőkések számára az jelenti a terjeszkedés lehetséges irányát, hogy egy adott méretű piacon konkurencia harcban állva, eltaposhassák egymást, és ezáltal nagyobb piaci szegmenst birtokolhassanak. Ezt a fejlődését a tőkének egy bizonyos fokon monopolizálódásnak hívjuk. És ha már itt tartunk, akkor bizony el kell ismerni, hogy a tőkés monopolizálódásának csúcsát az állam jelenti, ahol tehát végtére is minden piac le van fedve az adott országon belül. Ez az államkapitalizmus. A tőke megőrzi valójában minden eddigi jellegét: bérmunkát alkalmaz, profitot sajátít el, sőt, még versenyez is, de már nem a belföldi piacon, hanem a nemzetközin, ami attól még piacot is jelent, meg versenyt is, hogy az állam kezében összpontosul maga a tőke.
Azt hiszem szokták alkalmazni azt a kifejezést, hogy állami tőke, és nem véletetlenül. Mert bár lehet, hogy nem magán, meg nem ún. verseny szektor, de attól még tőke, és ahol a tőke az úr, azt visszatérve az etimológiánkhoz: az tőkés termelési mód, tehát kapitalizmus.
A régi liberális szemlélet szerint persze még fel volt magasztalva a "magánkéz", meg a szabad verseny, és hasonlók, de sajnos azóta eltelt 150 év, és a monopolizálódás nemcsak hogy megindult, de már a sokadik fejezetet nyitja az emberiség kapitalista történetében. Azóta klasszikus liberalizmus helyett van nekünk neokonzervativizmusunk, és hasonlók.
Egyébként érdekes, amit mondasz: "... mi a különbség a nyugat és az ázsiai piacgazdaság közt." A piacgazdaság úgy tudom konkurenciákat jelent, tehát versenyt, akkor talán még szelekciót is, tehát ha mindkettőben piacgazdaság van, mint ahogyan ezt okosan megjegyezted (merthogy a tervgazdálkodás is csak egy része a piaci gondolkodásmódnak, ami nyugaton éppúgy jelen van az USA-tól az EU-ig, mint Kínában), akkor mind a kettő kapitalizmus, tehát...
A kapitalizmust nem lehet egy szimpla képlettel leírni. Még ha könyveket írogatnék is folyamatosan róla, még persze az sem lehetne teljes. A teljesség igénye nélkül még beszélgethetünk persze róla, csak légyszíves és legyél kicsit komolyabb, és ne dobálózz ilyen leegyszerűsítéssel, mert ilyet bárki tud. Mondjuk E = m * c^2. Mi az az E, mi az az m és c? Szánalmas tud lenni, amikor ilyen ponyvaregény stílusban írva osztják ki az embert, hogy milyen hülyeségeket ír.
Volt egy ismerősöm, aki például mindent az Occam-borotvára (egyébként hamisan) hivatkozva próbált igazán szarrá egyszerűsíteni. Nah, de versenyezz, és szelektálódj, mert különben összeomlik a kapitalizmus, és jönnek a másmilyenpiacgazdaságú kínaiak, és vége lesz a liberális orgazmusnak. | |
|
|
