A németországi utazásunkat megelőző napon már mindenki lázasan készülődött. Mivel pénteken délután Ulmban akartunk lenni(itt adtunk koncertet szombaton)korán, fél négy körül kellett indulnunk. Nem akartuk mindenkinek felébreszteni a családját, így eldöntöttük, hogy a basszusgitáros-énekesnél, Petinél alszunk. Rokker Zsoltival a zenekar ötödik tagjával már korán az esti szálláshelyünkön voltunk, Karcsi(szólógitáros) viszont sehogy sem akart megérkezni. Hol lehet Karcsi?-kérdezte türelmetlenül Doki. Miután többszőr is felhívtuk kiderült, hogy a szomszéd községből, Földvárról gyalogol át teljes menetfelszerelésben. Furcsa volt azért, hogy a jeles gitáros két óra múltán sem akart betoppanni. Doki elindult, hogy megkersesse biciklivel. Fél egy volt mire feltüntek. Doki összetört biciklivel, Karcsi pedig jónéhány táskával érkezett. Mint kiderült gitárosunk nem indult el felénk, hanem Balatonföldvár közterületein játszott nagy sebességgel elektromos gitárján. Sajnos elég nehezen birta, így muszály volt két-háromszáz méterenként megállnia és gyakorolnia egy kicsit. Doki csak szimplán elesett a biciklivel. Persze ez jellemző rá. Nagy nehezen azért megtalálták és hazahozták egymást.
Majd két órás alvás után megjelent a helyszinen ujdonsült ritmusgitárosunk Pipáztató Balázs a kamionsofőr és mellesleg csirkepogósofőr is. Rövid, több mint egyórás bepakolás után már indultunk is.
Ulmig nagyjából eseménytelenül tellt az út. A kocsiban mindig aludt valaki. Hol Rokker Zsoltit hol Petit, hol Dokit, hol Karcsit hól Balázst a volán mögött nyomta el a buzgóság. Röpke tizenöt órás utazás után "megérkeztünk uticélunk szinhelyére, sikerült a tervünk" Ulm Münchentől 100km-re Pesttől ugy 900km-re fekvő város. Mintegy 250000-en lakják,j elképe a veréb, van egy nagy gótikus katedrálisa és innen hajózható a Duna, merthogy nagyrabecsült folyónk partján fekszik.
Közepesen nehezen találtuk meg németországi vendéglátóinkat, Benedekéket a kiválló Insert Cool Name zenekar tagjait (Mindenkinek ajánlom figyelmébe ezt a zenekart, ime a honlapjuk http://insertcoolname.de/, hamarosanMagyarországon is láthatjátokhallhatjátok őket) Első nap náluk aludtunk. Rövid bemutatkozás után elindultunk a helyi plázába, hogy ételeket, italokat cd-lemezeket meglehetősen baráti áron vásároljunk. Ezután elmentünk Benedekékkel a Bateigeuze nevű klubba ( http://www.beteigeuze-ulm.de/)ez volt másnapi fellépésünk színhelye is. Itt bemutattak minket Frenkynek a klub vezetőjének,koncertszervezőjének, házigazdájának. Másnap Frenkyéknél aludtunk az előzetesen megbeszéltek értelmében. A koncertterem nevét egy csillagról vagy csillagképről(?)kapta, nagyon hangulatos kellemes hely. Látszik, hogy fiatalok csinálják fiataloknak. A szinpad háttere csillagos égboltot formáz, a wc-ben egy szarvasagancs lóg a falon, azon szentképek, az emberek barátságosak. Ha erre jártok mindenképpen kostóljátok meg a pultnál kapható punk sőrt a Pogorauscht (http://www.pogorausch.de/) amit "punkok csinálnak punkoknak", de csak ha nem x-el kezdődik és végződik a nevetek. Ezesetben ásványvizet ajánlok sok jéggel.
Aznap két ska zenekar lépett fel valószínűleg elég ismertek lehettek helyi szinten erre abból jöttünk rá, hogy egy tűt sem lehetett leejteni, olyan sokan voltak.
Találkoztunk német orosz, afrikai, japán csajokkal és velük németűl oroszúl "afrikaiúl" meg japánúl beszélgettünk. Hiába minden nyelven tud beszélni az akin rajta van a folyékony kabát. Az éjszakát végigmúlattuk olyannyira, hogy egyesek-neveket nem mondok- a kelleténél többet ittak és a koncertterem előtt adták ki magukból a feszültságet. Haha!
A buli csak hajnali három körül ért véget ezután mindenki felvette az embriópózt hálózsákjában. A következő reggelen a súlyos másnaposság tüneteivel ébredtünk: Egyesek (neveket nem mondok)belehánytak a szelektív hulladékgyüjtésre szolgáló vödörbe. Hmm! Am ez nem akadályozhatott meg minket a délutáni városnézésben.
Benedekéktől el kellett bucsuznunk, ugyanis ők aznap (szombaton) felléptek így nem tudtak velünk tartani. Abban azért megállapodtunk, hogy az Insert Cool Name tavasszal eljön és fellép Magyarországon.
Ulmban a következőket láttuk:egy bőséges válsztékkal rendelkező hangszerboltot egy gyrosost ahol bazi nagy gyroszokat adnak arabokkal, Ulm hatalmas gótikus katedrálisát(ami nem fért rá egyben egy fényképre), szép sétálóóutcákat, egy ajándékboltot és egy szexshpot ahol nem mertünk vibrátort venni. Pedig elképzeltük milyen vicces lenne egymást egy műbrokival ütögetni, böködni stb.
Balázs a kamionsofőr végigette az egész szombatot. Hol gyrost, hol fagylaltot, hol kis rákokat hol csirkefarhátot tömött magába. Mentségére legyen mondva, az ő magassága és testsúlya ezt meg isköveteli.Karcsin a megfázás hatalmasodott el, ezt így adta tudtunkra:Big fájás a fejben, big fájás a nyakban, miszter prezident big fájás a torokban. :))Karcsi ezen kívül konfliktusba került egy autószerelővel meg egy fodrásszal. Peti és Rokker ipari mennyiségü Jagermeistert ( http://www.jagermeister.com/welcome/welcome.com.aspx ) vásárolt. Doki csak szőlőt evett (http://sző;lő.hu/)
A koncert helyszínére este hat körül értünk. Találkoztunk Frenkyvel, és néhány németországi magyarral is, akik állítólag miattunk jöttek el. Igazán hízelgő. Az emberek csak lassacskán gyülekeztek a tegnapi napnál lényegesen kevesebben jelentek meg, ám ez mitsem vont le a lelkesedésünkből. Megfigyeltem -és ez a tegnapi hangversenyre is igaz volt-, hogy nem 17-18 év volt a közönség átlagéletkora mint nálunk ,hanem kb 20-21év, ennél fiatalabbak nem sokan voltak. Aznap mi léptünk fel másodikként. Mielőtt a húrokba csaptunk volna Doki mondott néhány mondatot németűl, ezzel a zenekar bemutatása volt a célja. Próbálkozását kitörő ováció és taps követte.Később közölte velünk egy helyi punk gyerek, hogy "nem is tudtam, hogy a magyar nyelv ennyire hasonlít a németre". Hahaha!
Sajnos nem voltunk aznap túl jók, részben Balázs miatt, aki már két hete játszott velünk és ezért sokat tévesztett részben Peti és Doki miatt akik még csak öt éve zenélnek együtt és ezért sokat tévesztettek. Ennek ellenére nagyon lelkes volt a közönség, még visszatapsot is kaptunk :))
Koncert után Frenky gratulált nekünk és egyuttal megduplázta a fellépti díjunkat. Ez több mint nagyvonaluság!:) Ezután a beksztédzsben kaptunk vacsorát spenót, főttkrumpli és sülthús csúszott le a torkunkon. Az öltözőben egy los angelesi csávó a Sublime-hoz hasonlított minket (http://youtube.com/watch?v=EC9DIhc9t50). Szerintem nem hasonlítunk sokban rájuk, de azért mindenképp hízelgő hasonlat volt. Végignéztük az utánunk következő bandát a Blendof-ot (http://www.blendof.de/). Egészen profin játszottak, szerintem a Semmi Komolyhoz hasonlítottak leginkább. A hangversenyek után afterpartyt rendeztek Frenkyék az albérletünkben amin kis tulzással a közönség és az aznap fellépő zenekarok tették tiszteletüket. No, ilyen házibulit tényleg csak az amerikai filmekben lehet látni. Nagyon jól éreztük magunkat. Talán az ott elfogyasztott méregerős koktéloknak köszönhetően is. Egy ilyen koktél két deci kb50%os cukornádból(!) erjesztett rumból, lime-ból és cukorból állt. Erre mondják, hogy pokoli limonádé! Hehehehehe! A házibuliban Doki megismert egy nagyon(!!!) csinos és ittas német lányt Franzit. Hosszú és igencsak intim (höhöh) beszélgetésüknek Balázs vetett véget a "Nekem van ám 7 gitárom" felkiáltással. Ezek után esélye a sem volt a dobosnak, a csaj rá sem nézett többet. Azért még így is megtanultunk alternatív módon sörösüveget nyitni. A németek oktató kedvének köszönhetően már tudunk öngyujtóval farmernadrág gombjával papirral(!) és hot doggal is sört nyitni.Hajnalban már csak Rokker Zsolt vidám nevetgélését lehetett hallani ahogy a németekkel társalog az élet nagy dolgairól. Az ezt követő alvással töltött néhány óra sikitva és hörögve horkolással tellt.
Reggel gondos vendéglátónk szendvicsekkel(vegetáriánus és nem vegetáriánus)gyümölcslevekkel, joghurttal és forró teával várt minket a konyhában. Karcsinak gyógyszert is adott fájó torkára, valamint egy termoszt forró teával, hogy útközben is tudja magát kúrálni. Frenky tehát nemcsak jó koncertszervezőnek, de kiválló házigazdának is bizonyult. Bucsúzkodásunkkor még kezünkbe nyomott egy szatyrot a buliból megmaradt ám még bontatlan sörökkel.
A visszafelé tartó út jóval rövidebbnek tünt mint az odafelé tartó. Balázs az egész utat végigszövegelte, csak úgy döltünk a nevetéstől. Még Karcsi is nagyokat kacagot,t pedig az influenza már győzedelmeskedni látszott rajta. este 10-11 óra felé már otthon Magyarországon voltunk. Mindent összevetve nagyon jól éreztük magunkat.Ha holnap lehetne azonnal mennék megint Ulmba!:)
képek:http://csirkepogo.xfree.hu
| |
|
|
