A HANGYA ÉS A TÜCSÖK
A novemberi szél a zörgő faágakról éppen az utolsó fonnyadt-száradt leveleket tépte le, amikor az erdőszélen találkozott a tücsök és a hangya. A hangya kicsit kopott, naftalin szagú, de panofixbéléses télikabátot viselt - júliusban vette leszállított áron a Bizományi Áruházban, akár a vízhatlan síbakancsát -, a tücsök viszont láthatóan didergett vékony és béleletlen vászondzsekijében. A tücsök zsebre dugott kézzel álldogált, mert kesztyűje sem volt.
- Jó napot, tücsök szomszéd - mondta a hangya. - Ahogy elnézem, nem izzad bele a kabátjába...
- Bizony, hideg van, hangya szomszéd - válaszolt vacogva a tücsök. - Ez a szél az ember csontját is átjárja...
A hangya megigazgatta bőrkesztyűs kezével a sálat a nyakán.
- A feleségem kötötte - mondta. - Ügyes asszony: nézi a televíziót és közben mindig köt vagy horgol valamit. Maga, úgy tudom, nőtlen és albérletben lakik...
- Hát igen - bólogatott a tücsök -, tudja, én mindig csak hegedülgetek, másra nemigen marad idő...
Cigarettásdobozt kapart elő a zsebéből, és odakínáIta a hangyának.
- Köszönöm - rázta a fejét a hangya. - Több, mint három hónapja, hogy leszoktam a dohányzásról. Nemcsak haszontalan, az egészségre káros szenvedély ez, de pénzbe is kerül. Egy doboz cigaretta árából megreggelizhet, vagy megvacsorázhat a magamfajta kétkezi munkás. - Megköszörülte a torkát. - Úgy tervezzük a feleségemmel, hogy jövőre nagyobbra cseréljük a lakást. Központi fűtés, telefon, közvetlen földalatti járat a szemétdombhoz...
A tücsök cigarettára gyújtott.
- Aki nyáron hegedül, míg mások megfogják a munka végét, hogy vigyék valamire az életben... - A hangya megcsóválta a fejét. - Talán azt gondolta, kedves tücsök szomszéd, hogy ebben az évben nem is lesz tél?
- Egy hét múlva elutazom - mondta a tücsök -, csak úgy május felé jövök haza...
- Elutazik? - csóválta a fejét a hangya. - Valami rokoni meghívás, kedves szomszéd?
- Nem járok én vendégségbe - mondta a tücsök -, csak hegedülgetek otthon, gyakorlok...
- Elárulná, hová utazik? - mosolygott rá a hangya.
- Párizsba - mondta a tücsök.
- Párizsba?
A hangya kerekre tágult szemmel a tücsökre meredt.
- Tréfál, kedves szomszéd? - kérdezte kissé emelt hangon. - Miből telne magának arra, hogy Párizsban töltse a telet?
- Meghívtak... a Conservatoire... - mondta a tücsök. - Hangversenyeken hegedülök...
A hangya a földre szögezte a szemét, hallgatott egy darabig, aztán kérlelő hangon megszólította a tücsköt:
- Tekintettel a régi ismeretségre... elintézne egy számomra fontos ügyet?
- Kérem, nagyon szívesen... - biztatta a tücsök - csak mondja, szomszéd úr...
- Arra kérném - mondta a hangya -, hogy Párizsban keresse fel La Fontaine urat, és mondja meg neki, hogy nyalja ki a seggem. | |
|
|
