Addig is, néhány dolog ami azért fontos:
1. Miért fikáztok mindenkit aki szerintetek nem igazi punk, ha ti saját bevallásotok szerint sem vagytok azok? Mármint akkor honnan tudjátok mi az a punk? Persze-persze, biztosan van elképzelésetek arról, hogy milyennek szeretnétek ti magatok a punkot, de miből gondoljátok, hogy az a punk? Kitaláltatok magatokban valamit, s mert az mégsem úgy van, azt mondjátok, hogy az nem is "az"? Ez nem így működik gyerekek.
Én nem igen szeretem azt sem, ha valaki csak siránkozik. Ha nem tetszik valami akkor tenni kell érte, hogy jobb legyen! Vagy nem? Nekem sem tetszik a mai punk szintéren sokminden, de látom hogy néhányan próbálnak változtatni ezen, és ahelyett hogy siránkoznék, "melléjük állok" és teszem azt ami tőlem elvárható.
2. Ha valaki eljut odáig hogy punknak nevezi magát, arra már érdemes odafigyelni, és nem lefikázni kell, hanem úgymond "tanítani", persze nem a szó szoros értelmében. Lehet hogy nem tetszik amit csinál, de akkor ne a hátamögött ocsárold és hord le az egész punkságot, hanem mond meg neki szépen hogy ez szerinted nem jó. Hátha tanul belölle.
Maga a punk bulis része sokmindent okoz. Fiatalokat akik valamilyen szinten dühösek, vagy megtörtek, és csak azért jönnek le hogy bebasszanak és pogózzanak ahogyan csak tudnak. És akkor mi van? Erről is szól ez az egész. Arról, hogy kiadják magukból a sok szart! Én nem okolnám ezért őket! Aztán elkezdenek szépen lassan mással is foglalkozni nem csak a bulival, csak tessék szépen várni. Dan is fikázza ezeket és szajkózza, hogy Ő bezzeg sosem volt ilyen. Remek, nyugodt családi élete volt, vagy erős volt és sikerűlt elnyomnia magában ezirányú vágyait. Másnak viszont nem sikerűlt. És akkor mi van? Az, drága barátaim, hogy az ilyen okostóni "én bezzeg tudom milyen punknak lenni" emberkék agyonfikázzák ezeket a srácokat, pedig nem kéne.
Igen, nekem is baszták már el a hangulatomat ezek a srácok. És? Gyerekesek-gyerekesek... Persze, hiszen még azok! És akkor mi van? Ha ti az állok szépen csendben és halgatom a zenét emberkék vagytok akkor menyetek fel egymáshoz, rakjátok be a magnoba a kazit és halgassátok szépen kultúráltan, és akkor senki nem cseszi el az estéteket.
3. A punk nem egyes embereké, a punk azoké akik szügségképpen úgyérzik hogy azok. Egy punk leszarja, hogy néhány fontoskodó faszfej azt állítja, hogy nem azok. Vagy ellenkező esetben beveri az arcukat, de az biztos hogy nem szarozik sokáig. A punk egy életérzés (bármily közhelyes is), és aki a része, az nem szorúl rátok, vagyis teszi amihez kedve van, teszi amit jónak lát, barhogyan is nevezzék!
A punknak nincs szépen levezetett definíciója, így egy dolog a fontos: Hogy, ki hogyan érzi! Attól lessz valaki punk, hogy úgy érzi és hogy fel meri vállalni! Minden esetben!!!! És ettől nem lessz állszent, mint ahogyan egyikőtök mondta. | |
|
|
