Dr. Gaudi cáfolatai az MSZP hazugságaira
Hazug propagandával az a baj, hogy könny? megcáfolni.
A kétked?k talán kapnak választ kérdéseikre.
Szabadon terjeszthet? anyag.
---------------------------------------------------------
Íme a cáfolatok !
Ezzel nyugodtan visszal?hetsz, aki a cáfolt dolgokat leírta sajnos
csupán
egy felületes leképezését tette meg az MSZP hazug progapagandájának, ez
bizony nem válik dics?séségére.
Üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd - Európa jogi szakjogász
Iroda: H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel: (36-1) 216-3088, Tel/fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail: drgaudi@drgaudi.hu www.drgaudi.hu
Kigy?jtettem az ügyvédjelöltekkel pontosan -ahogy kérted- mi az, ami
jár
a kett?s állampolgároknak, és hogy ez kb. mennyibe kerül neked havonta.
Arra kérlek, ha már ennyit dolgoztak vele, küld tovább ismer?seidnek,
legyen nyilvános, biztos ?ket is érdekli, hogy is van ez jog szerint.
El?ször is több véleményt hangoztatnak, ami jogi nonszensz, ezek inkább
kampányfogások, mint valóság, de ezt már megszoktuk. Evidenciák:
I. Nincs különbség állampolgár és állampolgár között. Ez azt jelenti,
hogy mindenkinek jár minden szolgáltatás, aki magyar állampolgár, nincs
olyan, hogy másodrend? vagy kis állampolgár, vagy csak útlevelet kap,
vagy csak munkavállalásit, vagy egyebet, minden jár, ha a népszavazás
eredményes.
Jogi értelemben ugyan csak egyfajta állampolgárság van, de a
hozzáf?zött
jogosítványok körét illet?en a ma hatályos jogrendben is számos olyan
rendelkezés van, ami különbséget tesz a Magyarországon él? és a
magyarországi lakhellyel nem rendelkez? magyar állampolgárok között. A
választójog, a szociális, családügyi ellátások mind magyarországi
lakhelyhez kötöttek, az egészségügyi ellátások szintén, ezen kívül a
szociális ellátások esetében a rászorultságot is igazolni kell, illetve
az egészségügyi ellátások pedig dönt?en járulékfizetés-kötelesek. A
nyugdíjhoz hosszú szolgálati id? és sok évi járulékfizetés szükséges.
Egyébként pedig az állampolgársághoz f?z?d? jogok köre a lakhellyel
rendelkez? és nem rendelkez? állampolgárok között az indokolt
különbségtétel keretei között jogszabályi eszközökkel megfelel?en
változtatható azon elv szerint, hogy lehet?leg a közteherviselésben való
részvétel legyen a pénzbeli juttatások alapja. Végül pedig fontos
rögzíteni, hogy számos alkotmányos alapjog és ellátás megillet számos
Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgárt, pl. nálunk
dolgozó EU polgárok és családtagjaik jogosultak a családtámogatási
ellátásokra (családi pótlék, gyermekgondozási támogatás,
gyermekgondozási
segély, gyermeknevelési támogatás; anyasági támogatás), illetve egyes
szociális ellátásokra (átmeneti segély, id?skorúak járadéka)
II. Nem kell ideköltözni ahhoz, hogy a jogosultságokat megkapd, elég
egyetlen napot hivatalosan itt dolgozni, vagy elég csupán egy ideiglenes
lakcímmel rendelkezni.
Ez téves. A szocális és családügyi ellátások magyarországi lakhelyhez
kötöttek, az egészségügyi ellátások dönt?en járulékfizetéshez, gyed
pedig korábbi, legalább 180 napos munkaviszonyhoz. A szociális
ellátások ezen felül rászorultság alapján adhatók a rendelkésre álló
források kereti között és nem alanyi jogon járnak.
III. Nincs semmilyen adóbefizetése külhoni magyaroknak, tehát minden
költséget nekünk kell állnunk. (Ezt egyébként könnyen
kiderítheted, elég, ha azt mondod, hogy szeretnél befizetni ebbe az
önkéntes alapba, csak adják meg a számlaszámát! Nem fognak tudni ilyen
számlaszámot mondani)
Ez súlyos tévedés. Jelenleg a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint
kb.
50 ezer külhoni magyar végez munkát nálunk, ez után évente átlagbérrel
számolva (bruttó 123 ezer forint) megóvatosabb számítások szerint is
kb.
évi 50 milliárd forint közterhet (adót és járulékot) fizetnek be a
magyar
államkasszába. Ebb?l a határon túli magyarság jelenleg ennek csak
töredékét kapja meg.
Szolgáltatások, járandóságok, amik megilletik az állampolgárokat akkor
is
ha nem itt laknak (ezeket kell kifizetnünk a ré részükre):
1. családi pótlék,
2. gyes (gyermek gondozási segély),
3. gyed (gyermek gondozási díj),
4. gyermeknevelési támogatás,
5. anyasági támogatás,
6. id?skorúak járadéka (nyugdíj)
7. 13. havi nyugdíj,
8. rendszeres szociális segély,
9. ápolási díj,
10. lakásfenntartási támogatás,
11. lakbértámogatás, (Ez a kedvencem: ha Romániában albérletbe költözik
egy kett?s állampolgár, akkor azt részben a magyar adófizet?k fizetik.)
12. adósságkezelési szolgálat, 13. átmeneti segély,
14. temetési segély,
15. fogyatékossági támogatás,
16. rokkantsági járadék,
17. vakok személyi járadéka,
18. mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása,
19. átmeneti járadék.
20. közgyógyellátás
Még egyszer az egyszer?ség kedvéért ezek mindenkinek járnak, akinek van
egy Magyarországon akár csak ideiglenesen is bejelentett lakcíme, vagy
dolgozott akár csak egyetlen napot is Magyarországon.
Ez is valótlan. Még egyszer:
A szocális és családügyi ellátások magyarországi lakhelyhez kötöttek,
az
egészségügyi ellátások dönt?en járulékfizetéshez.
Szociális rászorultságtól függ? pénzbeli ellátások (1993. évi III. tv.
25. § (3) bek.): id?skorúak járadéka, rendszeres szociális segély,
lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély. A
családtámogatási ellátások (1998. évi LXXXIV. tv. 5. §): a családi
pótlék, gyermekgondozási támogatás, gyermekgondozási segély,
gyermeknevelési támogatás; anyasági támogatás.
Ma már nincs ideiglenes lakcím bejelentésre mód.(1992. évi LXVI.
törvény
és 146/1993 (X.26.) Korm. rendelet)
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetér?l szóló 1997. évi LXXX. törvény
(Tbj.)
2. § (1) bek: A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság
állampolgárait, illetve - az e törvényben foglalt követelmények
teljesítése esetében - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más
természetes személyeket felölel? társadalmi kockázatközösség, amelyben
törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelez?.
Tbj. 2. § (3) bek: A biztosítottak egyes társadalombiztosítási
ellátások
igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való
részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások
kivételével - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük
teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások -
ha
törvény kivételt nem tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául
szolgáló jövedelmével arányosak.
Tbj. 14. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások
az
egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehet?k igénybe.
(2) Egészségbiztosítási ellátások:
a) egészségügyi szolgáltatás;
b) pénzbeli ellátások:
ba) terhességi-gyermekágyi segély,
bb) gyermekgondozási díj,
bc) táppénz;
A lakbértámogatás sem jár a szül?földjén maradó magyarnak, hiszen az is
helyben, egy magyar helyi önkormányzati tulajdonú lakásban való
lakáshoz köt?dik, rászorultsági alapon, tehát a kedvenc példa téves.:
1993. évi LXXVIII. törvény
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre
vonatkozó
egyes szabályokról
34. § (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét és az
önkormányzati lakbértámogatást önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így
különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a
lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli
fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott
szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni.
(3) Az önkormányzati lakbértámogatás mértékét és feltételeit a
bérlők vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez
igazodóan kell megállapítani.
(4) Önkormányzati rendelet határozza meg az önkormányzati
lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjét és
a
lakbértámogatás folyósításának módját.
Kik jöhetnek?
A magyarigazolvánnyal rendelkez?k szinte automatikusan. Kb. 800.000 f?.
Várhatóan ez kiegészül a magyarul beszél? románokkal a magyar ajkú
romániai romákkal, illetve azokkal a magyarokkal, akik érdektelenség
miatt
nem váltották ki magyarigazolványukat, de (HELYESEN!) magyarnak vallják
magukat.
Ez mindösszesen: 4.950.000 f?
Nyilván nem fog mindenik élni ezzel a lehet?séggel, de túlnyomó
többségük
igen, ezért én a számolásokhoz a biztos 800.000 f?t vettem, ennél csak
több lehet, de nem lehet megjósolni biztosan, hogy hányan.
Ez a szám is fikció mint a többi. Minden mértékadó kutatás azt mutatja,
hogy teljes életszer?tlen feltételezés az, hogy a határon él? magyarok
állampolgárságuk megszerzését követ?en ezekért az európai mércével mérve
sajnálatosan alacsony szint?, megélhetést egyáltalán nem biztosító és
dönt? többségében nem alanyi jogon, hanem rászorultsági alapon vagy
járulékfizetés fejében járó ellátások vagy európai átlagbérek töredékét
kitev? bérek érdekében tömegesen hagynák ott egzisztenciájukat,
vagyonukat és szül?földjüket. Hiába magasabbak relatíve az itteni bérek,
a megélhetés, otthonteremtés és fenntartás költségei is arányosan
magasabbak, tehát nincs miért ide özönleni. A nem magyarok
állampolgárság
szerzését az eljárás során ki kell sz?rni, egyébként a népszavazási
kérdés, az ismérvek meghatározását az országgy?lésre bízza. A magyar
igazolvány megszerzésének jelenlegi kritériumai pedig igény szerint
sz?kíthet?k, tágíthatók, ez egy egyszer? feles törvény.
A jelenlegi állampolgársági törvény kedvzeményes honosítási szabálya
szerint elég az itteni 1 évi lakás és megélhetés igazolása mellett a
magyar állampolgárásgú felmen? és a magát magyarnak vallás, tehát ennek
a
színromán is megfelel, ha sikerrel leteszi a vizsgát.
Egyébként meg akik most viszalökdösnék a határon túli magyarok
segítségért kinyújtott kezét pénzügyi okokra hivatkozva, miért nézik
tétlenül, hogy az itthoni lakosság sajnos egy nem kis része visszaél a
szociális háló adta lehet?ségekkel és közteherviselés nélkül él?sködik,
ez miért bocsánatos dolog, miért nem teszünk ez ellen valamit, hiszen
azt
is lehetne számogatni, hogy ez nekünk adófizet?knek mennyibe kerül.
Szlovákia EU csatlakozása után sem települtek át a felvidéki magyarok,
pedig kvázi állampolgári jogok EU polgárként megilletik ?ket. Maradtak
helyükön és dönt? szerepük van munkavállalóként abban, hogy a határmenti
magyar nagyvállalatok egyáltalán még m?ködhetnek (Suzuki- Esztergom,
Nokia Komárom, Rába, Audi -Gy?r).
Költségek:
Vannak állítások, amik azt mondják, hogy ez nyereséges lesz, ez nem
igaz,
nem nehéz kitalálni, hogy a betelepülök, vagy a szolgáltatás
igénybevev?k
nem hoznak óriási befektetéseket ide. A fenti szolgáltatások 800.000
f?vel
számolva minden adófizet?nek havi 13.900 Forintot jelent, tehát
adófizet?
családonként Kb.: 24.000 Ft/hó
Ezt az állam adóemeléssel tudja csak kompenzálni.
Ez súlyos tévedés, mi több hazugság. Ha feltételezünk egy szerény
mérték?
áttelepülést (nyilvánvaló, hogy 800 ezer képtelenség) akkor a bevételi
oldalon számos tétel jelenik meg, nézzümk egy számítást 10 ezer családra
(egy család= 2 munkavállaló feln?tt, 2 gyermek és 2 nyugdíjas):
- lakásvásárlási illeték (hiszen valahol laknia kell egy családnak)
8,2
milliárd
- fogyasztáshoz kapcsolt adók 15
milliárd
(a jövedelmet itt költik el)
- jövedelemhez kapcsolt adók
15,5
milliárd
(jövedelemszerzés nálkül képtelenség itteni életvitelt fenntartanai)
összesen : 39 milliárd bevétel és ezzel szemben kb. 25 milliárd kiadás,
tehát az egyenleg 14 milliárd plusz évente. Ehhez jön hozzá
megtakarításként a munkaer? oktatási és képzési költsége, amely 5-20
millió forint /f?, szakmától függ?en.
800 ezer f?re számítva 183 milliárd plussz az egyenleg, minden család
évi 600 ezer plusszot hoz, ez minden itteninek 18.300 forint bevételt
hoz.
Az utóbbi 15 év adatai szerint az áttelepülés inkább az aktív,
munkaképes, iskolázottabb rétegeket érintette, akik viszont nem
szociálisan rászorultak, ellenben a közteherviselésben tisztességes
módon
résztvev? adófizet?kké váltak, ráadásul az ország megtakarította
képzésük, oktatásuk egy f?re jutó több millió forintos költségét is (ez
egy orvos esetén kb. 20 millió forint). Eddig a határon túlról kb. 4500
magyar orvos jött át, ezzel már 10 milliárdot spóroltak az államnak.
Ha
tehát lesz esetlegesen áttelepül? akkor az például az
egészségbiztosítási
ellátórendszer javára átlagosan fejenként havonta kb. 8000,- Ft
többletbevételt hozna, mivel a munkaképes személyek kisebb mértékben
veszik igénybe a szociális és egészségügyi ellátást
Erkölcsi vonatkozások:
Az egyik álláspont szerint a határon túli magyarok helyzetén
kötelességünk segíteni, erre szimbolikus megoldás a kett?s
állampolgárság. A másik álláspont szerint a betelepül? magyarok
értelemszer?en elhagyják Erdélyt, és helyükre románok költöznek, így
10-15 éven belül, az ott maradó öregek kihalásával nem lesz magyar szó
Erdélyben.
Ez megint a tömeges áttelepülés téves koncepcióján alapuló fikció. Ha
ennyire rettegnek az áttelepülési korlátok ledölését?l, akkor miért nem
ellenzik az EU b?vítést, hiszen az EU szabad munkaer?áramlási, személy
mozgási és t?ke szabad áramlási szabályai szerint 2007-t?l már "23
millió" román zúdulhat be hozzánk. Az "értelemszer? elhagyás"
feltételezése az erdélyi magyarság nem ismerésér?l tanúskodik, hiszen ?k
azok akik legszilárdabban ragaszkodnak magyarságukhoz és
szül?földjükhöz,
amit egy tál lencséért nem fognak feladni.
Néhány érdekesség:
Interneten találtam olyan hirdetést, ahol a külhoni magyaroknak
bejelentett lakcímet árulnak, a családi pótlék feléért. (jó üzlet egy
lakásba akár 30 család is bejelenthet?)
Ha betelepülnek az aktív romániai magyarok, akkor nem tudnak a román
parlamentbe képvisel?t delegálni, így képviselet nélkül maradnak az ott
él?k. Ezért a kezdeményezést az RMDSZ sem támogatja.
Az RMDSZ támogatja az ügyet, mint az összes határon túli magyar
szevrezet,
ezt legutóbb a MÁÉRT-en egyöntet?en kinyilvánították. A kedvezményes
honosítás lehet?ségét ma is biztosítja a jelenlegi állampolgársági
törvény
a magyar nemzetiség?ek számára, de az egy év magyarországi
letelepedettként eltöltött id?t, megfelel? megélhetés és lakhatás
igazolását kívánja meg, tehát kifejezetten áttelepedésre ösztönöz. Éppen
ezen kíván változtatni a népszavazási kezdeményezés. Aki nagyon át akar
települni, annak számára most is nyitva áll a lehet?ség, ezzel élnek is,
de a jelzettek szerint egyre csökken?bb számban. Az áttelepülési
folyamat
dinamikus része már egyértelm?en lezárult, aki el akart menni az el is
ment, nem csak ide, de a világ minden tájára is. Szül?földjén pedig a
magyarság azon öntudatosabb része maradt, akik számára mindennél
fontosabb
a helyben maradás és boldogulás megvalósítása.
A hirdetés blöffnek t?nik, mert jelenleg ez kivitelezhetetlen.
A lakcímbejelentés feltétele a Magyarországon történ? életvitelszer?
tartózkodás, tehát nem igaz az, hogy a lakcímbejelentés ezen el?feltétel
nélkül megtehet?. Ennek ellen?rzése a jegyz? feladata. A végrehajtási
szabályok szerint ugyanis a bejelentett lakcím valódiságát az adatok
alapján a jegyz? ellen?rzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós
vagy a bejelent?lapot a szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb
okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi
rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani. Ha a jegyz? a
bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím
nem valós, a lakcímet a nyilvántartásban ___fiktív___ jelzéssel szerepelteti
mindaddig, amíg a polgár valós lakcímét be nem jelenti. Ha a polgár
igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik
ott, a jegyz? szintén fiktívvé nyilvánítja a lakcímet.
Az egyébként megalapozatlan aggodalmak eloszlatását, továbbá az amúgy
is
csekély áttelepülési szándékok tompítását jól szolgálná és egyúttal
lakcímbejelentésekkel kapcsolatos bármilyen visszaélést kizárhatná, ha a
külföldön él? magyar állampolgárok ___ mai is létez?, jelenleg önkéntes -
nyilvántartásába való felvételt kötelez?vé tennénk, és a
kedvezménytörvény kedvezményeit a nyilvántartásban szerepl? magyar
igazolvány tulajdonosok számára az állampolgárság megszerzése ellenére
biztosítaná. Ha viszont a külföldön él?, magyar igazolvánnyal
rendelkez?,
magyar állampolgár magyarországi lakcím bejelentést tenne, akkor a
külföldön él? magyar állampolgárok nyilvántartásából törölnék és ezzel
elveszítené a kedvezményeket, emiatt pedig nem fog ___fiktív___
lakcímbejelentést tenni senki. Másrészr?l semmi akadálya nincs annak,
hogy a lakcím bejelentésre vonatkozó jogszabályokat úgy módosítsák, hogy
az életvitelszer? magyarországi tartózkodás feltételének igazolását még
szigorúbb kritériumokhoz kötik. De az is megoldás lehet, hogy ha a
határon túli magyar állampolgár itteni lakcímet szeretne bejelenteni,
ahhoz neki igazolnia kell azt, hogy a saját államában a lakcímét
megszüntette.
Nem ide tartozik, de a kedvencem a korház privatizációról szóló
szavazás,
itt egy olyan törvény megsemmisítésér?l kell szavazni, amit már rég
hatályon kívül helyett az alkotmánybíróság. Jellemz? sajátosságunk,
olyan
feleségt?l akarunk elválni, akit még nem is vettünk el___
MInt a többi állítás ez is téves: ezen népszavazási kérdés els? része
önállóan is megáll, azaz: akarjuk-e, hogy az egészségügyi intézmények
állami, önkormányzati tulajdonmban maradjanak.
És még egy ehhez! Ezt a FIDESZ és a Munkáspárt közösen kezdeményezte.
Zseniális fordulat a széls?jobbos Csurkától a széls?balos Thürmerig.
És végül maga a népszavazás 3.000.000.000 Forintba kerül, amit az
adófizet?k állnak...
Ez is tévedés , mert a kett?s állampolgárság témájú népszavazás csak 50
millió forint többletet okoz, mert annak megtartására a kórház
privatizációval kapcsolatos népszavazás napján kerül sor, így
rendelkezik
a népszavazást elrendel? országgy?lési határozat (82/2004. (IX.15) OGY
hat.)
Hazug propagandával az a baj, hogy könny? megcáfolni.
A kétked?k talán kapnak választ kérdéseikre.
Szabadon terjeszthet? anyag.
---------------------------------------------------------
Íme a cáfolatok !
Ezzel nyugodtan visszal?hetsz, aki a cáfolt dolgokat leírta sajnos
csupán
egy felületes leképezését tette meg az MSZP hazug progapagandájának, ez
bizony nem válik dics?séségére.
Üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd - Európa jogi szakjogász
Iroda: H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel: (36-1) 216-3088, Tel/fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail: drgaudi@drgaudi.hu www.drgaudi.hu
Kigy?jtettem az ügyvédjelöltekkel pontosan -ahogy kérted- mi az, ami
jár
a kett?s állampolgároknak, és hogy ez kb. mennyibe kerül neked havonta.
Arra kérlek, ha már ennyit dolgoztak vele, küld tovább ismer?seidnek,
legyen nyilvános, biztos ?ket is érdekli, hogy is van ez jog szerint.
El?ször is több véleményt hangoztatnak, ami jogi nonszensz, ezek inkább
kampányfogások, mint valóság, de ezt már megszoktuk. Evidenciák:
I. Nincs különbség állampolgár és állampolgár között. Ez azt jelenti,
hogy mindenkinek jár minden szolgáltatás, aki magyar állampolgár, nincs
olyan, hogy másodrend? vagy kis állampolgár, vagy csak útlevelet kap,
vagy csak munkavállalásit, vagy egyebet, minden jár, ha a népszavazás
eredményes.
Jogi értelemben ugyan csak egyfajta állampolgárság van, de a
hozzáf?zött
jogosítványok körét illet?en a ma hatályos jogrendben is számos olyan
rendelkezés van, ami különbséget tesz a Magyarországon él? és a
magyarországi lakhellyel nem rendelkez? magyar állampolgárok között. A
választójog, a szociális, családügyi ellátások mind magyarországi
lakhelyhez kötöttek, az egészségügyi ellátások szintén, ezen kívül a
szociális ellátások esetében a rászorultságot is igazolni kell, illetve
az egészségügyi ellátások pedig dönt?en járulékfizetés-kötelesek. A
nyugdíjhoz hosszú szolgálati id? és sok évi járulékfizetés szükséges.
Egyébként pedig az állampolgársághoz f?z?d? jogok köre a lakhellyel
rendelkez? és nem rendelkez? állampolgárok között az indokolt
különbségtétel keretei között jogszabályi eszközökkel megfelel?en
változtatható azon elv szerint, hogy lehet?leg a közteherviselésben való
részvétel legyen a pénzbeli juttatások alapja. Végül pedig fontos
rögzíteni, hogy számos alkotmányos alapjog és ellátás megillet számos
Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgárt, pl. nálunk
dolgozó EU polgárok és családtagjaik jogosultak a családtámogatási
ellátásokra (családi pótlék, gyermekgondozási támogatás,
gyermekgondozási
segély, gyermeknevelési támogatás; anyasági támogatás), illetve egyes
szociális ellátásokra (átmeneti segély, id?skorúak járadéka)
II. Nem kell ideköltözni ahhoz, hogy a jogosultságokat megkapd, elég
egyetlen napot hivatalosan itt dolgozni, vagy elég csupán egy ideiglenes
lakcímmel rendelkezni.
Ez téves. A szocális és családügyi ellátások magyarországi lakhelyhez
kötöttek, az egészségügyi ellátások dönt?en járulékfizetéshez, gyed
pedig korábbi, legalább 180 napos munkaviszonyhoz. A szociális
ellátások ezen felül rászorultság alapján adhatók a rendelkésre álló
források kereti között és nem alanyi jogon járnak.
III. Nincs semmilyen adóbefizetése külhoni magyaroknak, tehát minden
költséget nekünk kell állnunk. (Ezt egyébként könnyen
kiderítheted, elég, ha azt mondod, hogy szeretnél befizetni ebbe az
önkéntes alapba, csak adják meg a számlaszámát! Nem fognak tudni ilyen
számlaszámot mondani)
Ez súlyos tévedés. Jelenleg a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint
kb.
50 ezer külhoni magyar végez munkát nálunk, ez után évente átlagbérrel
számolva (bruttó 123 ezer forint) megóvatosabb számítások szerint is
kb.
évi 50 milliárd forint közterhet (adót és járulékot) fizetnek be a
magyar
államkasszába. Ebb?l a határon túli magyarság jelenleg ennek csak
töredékét kapja meg.
Szolgáltatások, járandóságok, amik megilletik az állampolgárokat akkor
is
ha nem itt laknak (ezeket kell kifizetnünk a ré részükre):
1. családi pótlék,
2. gyes (gyermek gondozási segély),
3. gyed (gyermek gondozási díj),
4. gyermeknevelési támogatás,
5. anyasági támogatás,
6. id?skorúak járadéka (nyugdíj)
7. 13. havi nyugdíj,
8. rendszeres szociális segély,
9. ápolási díj,
10. lakásfenntartási támogatás,
11. lakbértámogatás, (Ez a kedvencem: ha Romániában albérletbe költözik
egy kett?s állampolgár, akkor azt részben a magyar adófizet?k fizetik.)
12. adósságkezelési szolgálat, 13. átmeneti segély,
14. temetési segély,
15. fogyatékossági támogatás,
16. rokkantsági járadék,
17. vakok személyi járadéka,
18. mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása,
19. átmeneti járadék.
20. közgyógyellátás
Még egyszer az egyszer?ség kedvéért ezek mindenkinek járnak, akinek van
egy Magyarországon akár csak ideiglenesen is bejelentett lakcíme, vagy
dolgozott akár csak egyetlen napot is Magyarországon.
Ez is valótlan. Még egyszer:
A szocális és családügyi ellátások magyarországi lakhelyhez kötöttek,
az
egészségügyi ellátások dönt?en járulékfizetéshez.
Szociális rászorultságtól függ? pénzbeli ellátások (1993. évi III. tv.
25. § (3) bek.): id?skorúak járadéka, rendszeres szociális segély,
lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély. A
családtámogatási ellátások (1998. évi LXXXIV. tv. 5. §): a családi
pótlék, gyermekgondozási támogatás, gyermekgondozási segély,
gyermeknevelési támogatás; anyasági támogatás.
Ma már nincs ideiglenes lakcím bejelentésre mód.(1992. évi LXVI.
törvény
és 146/1993 (X.26.) Korm. rendelet)
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetér?l szóló 1997. évi LXXX. törvény
(Tbj.)
2. § (1) bek: A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság
állampolgárait, illetve - az e törvényben foglalt követelmények
teljesítése esetében - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más
természetes személyeket felölel? társadalmi kockázatközösség, amelyben
törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelez?.
Tbj. 2. § (3) bek: A biztosítottak egyes társadalombiztosítási
ellátások
igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való
részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások
kivételével - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük
teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások -
ha
törvény kivételt nem tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául
szolgáló jövedelmével arányosak.
Tbj. 14. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások
az
egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehet?k igénybe.
(2) Egészségbiztosítási ellátások:
a) egészségügyi szolgáltatás;
b) pénzbeli ellátások:
ba) terhességi-gyermekágyi segély,
bb) gyermekgondozási díj,
bc) táppénz;
A lakbértámogatás sem jár a szül?földjén maradó magyarnak, hiszen az is
helyben, egy magyar helyi önkormányzati tulajdonú lakásban való
lakáshoz köt?dik, rászorultsági alapon, tehát a kedvenc példa téves.:
1993. évi LXXVIII. törvény
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre
vonatkozó
egyes szabályokról
34. § (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét és az
önkormányzati lakbértámogatást önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így
különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a
lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli
fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott
szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni.
(3) Az önkormányzati lakbértámogatás mértékét és feltételeit a
bérlők vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez
igazodóan kell megállapítani.
(4) Önkormányzati rendelet határozza meg az önkormányzati
lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjét és
a
lakbértámogatás folyósításának módját.
Kik jöhetnek?
A magyarigazolvánnyal rendelkez?k szinte automatikusan. Kb. 800.000 f?.
Várhatóan ez kiegészül a magyarul beszél? románokkal a magyar ajkú
romániai romákkal, illetve azokkal a magyarokkal, akik érdektelenség
miatt
nem váltották ki magyarigazolványukat, de (HELYESEN!) magyarnak vallják
magukat.
Ez mindösszesen: 4.950.000 f?
Nyilván nem fog mindenik élni ezzel a lehet?séggel, de túlnyomó
többségük
igen, ezért én a számolásokhoz a biztos 800.000 f?t vettem, ennél csak
több lehet, de nem lehet megjósolni biztosan, hogy hányan.
Ez a szám is fikció mint a többi. Minden mértékadó kutatás azt mutatja,
hogy teljes életszer?tlen feltételezés az, hogy a határon él? magyarok
állampolgárságuk megszerzését követ?en ezekért az európai mércével mérve
sajnálatosan alacsony szint?, megélhetést egyáltalán nem biztosító és
dönt? többségében nem alanyi jogon, hanem rászorultsági alapon vagy
járulékfizetés fejében járó ellátások vagy európai átlagbérek töredékét
kitev? bérek érdekében tömegesen hagynák ott egzisztenciájukat,
vagyonukat és szül?földjüket. Hiába magasabbak relatíve az itteni bérek,
a megélhetés, otthonteremtés és fenntartás költségei is arányosan
magasabbak, tehát nincs miért ide özönleni. A nem magyarok
állampolgárság
szerzését az eljárás során ki kell sz?rni, egyébként a népszavazási
kérdés, az ismérvek meghatározását az országgy?lésre bízza. A magyar
igazolvány megszerzésének jelenlegi kritériumai pedig igény szerint
sz?kíthet?k, tágíthatók, ez egy egyszer? feles törvény.
A jelenlegi állampolgársági törvény kedvzeményes honosítási szabálya
szerint elég az itteni 1 évi lakás és megélhetés igazolása mellett a
magyar állampolgárásgú felmen? és a magát magyarnak vallás, tehát ennek
a
színromán is megfelel, ha sikerrel leteszi a vizsgát.
Egyébként meg akik most viszalökdösnék a határon túli magyarok
segítségért kinyújtott kezét pénzügyi okokra hivatkozva, miért nézik
tétlenül, hogy az itthoni lakosság sajnos egy nem kis része visszaél a
szociális háló adta lehet?ségekkel és közteherviselés nélkül él?sködik,
ez miért bocsánatos dolog, miért nem teszünk ez ellen valamit, hiszen
azt
is lehetne számogatni, hogy ez nekünk adófizet?knek mennyibe kerül.
Szlovákia EU csatlakozása után sem települtek át a felvidéki magyarok,
pedig kvázi állampolgári jogok EU polgárként megilletik ?ket. Maradtak
helyükön és dönt? szerepük van munkavállalóként abban, hogy a határmenti
magyar nagyvállalatok egyáltalán még m?ködhetnek (Suzuki- Esztergom,
Nokia Komárom, Rába, Audi -Gy?r).
Költségek:
Vannak állítások, amik azt mondják, hogy ez nyereséges lesz, ez nem
igaz,
nem nehéz kitalálni, hogy a betelepülök, vagy a szolgáltatás
igénybevev?k
nem hoznak óriási befektetéseket ide. A fenti szolgáltatások 800.000
f?vel
számolva minden adófizet?nek havi 13.900 Forintot jelent, tehát
adófizet?
családonként Kb.: 24.000 Ft/hó
Ezt az állam adóemeléssel tudja csak kompenzálni.
Ez súlyos tévedés, mi több hazugság. Ha feltételezünk egy szerény
mérték?
áttelepülést (nyilvánvaló, hogy 800 ezer képtelenség) akkor a bevételi
oldalon számos tétel jelenik meg, nézzümk egy számítást 10 ezer családra
(egy család= 2 munkavállaló feln?tt, 2 gyermek és 2 nyugdíjas):
- lakásvásárlási illeték (hiszen valahol laknia kell egy családnak)
8,2
milliárd
- fogyasztáshoz kapcsolt adók 15
milliárd
(a jövedelmet itt költik el)
- jövedelemhez kapcsolt adók
15,5
milliárd
(jövedelemszerzés nálkül képtelenség itteni életvitelt fenntartanai)
összesen : 39 milliárd bevétel és ezzel szemben kb. 25 milliárd kiadás,
tehát az egyenleg 14 milliárd plusz évente. Ehhez jön hozzá
megtakarításként a munkaer? oktatási és képzési költsége, amely 5-20
millió forint /f?, szakmától függ?en.
800 ezer f?re számítva 183 milliárd plussz az egyenleg, minden család
évi 600 ezer plusszot hoz, ez minden itteninek 18.300 forint bevételt
hoz.
Az utóbbi 15 év adatai szerint az áttelepülés inkább az aktív,
munkaképes, iskolázottabb rétegeket érintette, akik viszont nem
szociálisan rászorultak, ellenben a közteherviselésben tisztességes
módon
résztvev? adófizet?kké váltak, ráadásul az ország megtakarította
képzésük, oktatásuk egy f?re jutó több millió forintos költségét is (ez
egy orvos esetén kb. 20 millió forint). Eddig a határon túlról kb. 4500
magyar orvos jött át, ezzel már 10 milliárdot spóroltak az államnak.
Ha
tehát lesz esetlegesen áttelepül? akkor az például az
egészségbiztosítási
ellátórendszer javára átlagosan fejenként havonta kb. 8000,- Ft
többletbevételt hozna, mivel a munkaképes személyek kisebb mértékben
veszik igénybe a szociális és egészségügyi ellátást
Erkölcsi vonatkozások:
Az egyik álláspont szerint a határon túli magyarok helyzetén
kötelességünk segíteni, erre szimbolikus megoldás a kett?s
állampolgárság. A másik álláspont szerint a betelepül? magyarok
értelemszer?en elhagyják Erdélyt, és helyükre románok költöznek, így
10-15 éven belül, az ott maradó öregek kihalásával nem lesz magyar szó
Erdélyben.
Ez megint a tömeges áttelepülés téves koncepcióján alapuló fikció. Ha
ennyire rettegnek az áttelepülési korlátok ledölését?l, akkor miért nem
ellenzik az EU b?vítést, hiszen az EU szabad munkaer?áramlási, személy
mozgási és t?ke szabad áramlási szabályai szerint 2007-t?l már "23
millió" román zúdulhat be hozzánk. Az "értelemszer? elhagyás"
feltételezése az erdélyi magyarság nem ismerésér?l tanúskodik, hiszen ?k
azok akik legszilárdabban ragaszkodnak magyarságukhoz és
szül?földjükhöz,
amit egy tál lencséért nem fognak feladni.
Néhány érdekesség:
Interneten találtam olyan hirdetést, ahol a külhoni magyaroknak
bejelentett lakcímet árulnak, a családi pótlék feléért. (jó üzlet egy
lakásba akár 30 család is bejelenthet?)
Ha betelepülnek az aktív romániai magyarok, akkor nem tudnak a román
parlamentbe képvisel?t delegálni, így képviselet nélkül maradnak az ott
él?k. Ezért a kezdeményezést az RMDSZ sem támogatja.
Az RMDSZ támogatja az ügyet, mint az összes határon túli magyar
szevrezet,
ezt legutóbb a MÁÉRT-en egyöntet?en kinyilvánították. A kedvezményes
honosítás lehet?ségét ma is biztosítja a jelenlegi állampolgársági
törvény
a magyar nemzetiség?ek számára, de az egy év magyarországi
letelepedettként eltöltött id?t, megfelel? megélhetés és lakhatás
igazolását kívánja meg, tehát kifejezetten áttelepedésre ösztönöz. Éppen
ezen kíván változtatni a népszavazási kezdeményezés. Aki nagyon át akar
települni, annak számára most is nyitva áll a lehet?ség, ezzel élnek is,
de a jelzettek szerint egyre csökken?bb számban. Az áttelepülési
folyamat
dinamikus része már egyértelm?en lezárult, aki el akart menni az el is
ment, nem csak ide, de a világ minden tájára is. Szül?földjén pedig a
magyarság azon öntudatosabb része maradt, akik számára mindennél
fontosabb
a helyben maradás és boldogulás megvalósítása.
A hirdetés blöffnek t?nik, mert jelenleg ez kivitelezhetetlen.
A lakcímbejelentés feltétele a Magyarországon történ? életvitelszer?
tartózkodás, tehát nem igaz az, hogy a lakcímbejelentés ezen el?feltétel
nélkül megtehet?. Ennek ellen?rzése a jegyz? feladata. A végrehajtási
szabályok szerint ugyanis a bejelentett lakcím valódiságát az adatok
alapján a jegyz? ellen?rzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós
vagy a bejelent?lapot a szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb
okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi
rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani. Ha a jegyz? a
bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím
nem valós, a lakcímet a nyilvántartásban ___fiktív___ jelzéssel szerepelteti
mindaddig, amíg a polgár valós lakcímét be nem jelenti. Ha a polgár
igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik
ott, a jegyz? szintén fiktívvé nyilvánítja a lakcímet.
Az egyébként megalapozatlan aggodalmak eloszlatását, továbbá az amúgy
is
csekély áttelepülési szándékok tompítását jól szolgálná és egyúttal
lakcímbejelentésekkel kapcsolatos bármilyen visszaélést kizárhatná, ha a
külföldön él? magyar állampolgárok ___ mai is létez?, jelenleg önkéntes -
nyilvántartásába való felvételt kötelez?vé tennénk, és a
kedvezménytörvény kedvezményeit a nyilvántartásban szerepl? magyar
igazolvány tulajdonosok számára az állampolgárság megszerzése ellenére
biztosítaná. Ha viszont a külföldön él?, magyar igazolvánnyal
rendelkez?,
magyar állampolgár magyarországi lakcím bejelentést tenne, akkor a
külföldön él? magyar állampolgárok nyilvántartásából törölnék és ezzel
elveszítené a kedvezményeket, emiatt pedig nem fog ___fiktív___
lakcímbejelentést tenni senki. Másrészr?l semmi akadálya nincs annak,
hogy a lakcím bejelentésre vonatkozó jogszabályokat úgy módosítsák, hogy
az életvitelszer? magyarországi tartózkodás feltételének igazolását még
szigorúbb kritériumokhoz kötik. De az is megoldás lehet, hogy ha a
határon túli magyar állampolgár itteni lakcímet szeretne bejelenteni,
ahhoz neki igazolnia kell azt, hogy a saját államában a lakcímét
megszüntette.
Nem ide tartozik, de a kedvencem a korház privatizációról szóló
szavazás,
itt egy olyan törvény megsemmisítésér?l kell szavazni, amit már rég
hatályon kívül helyett az alkotmánybíróság. Jellemz? sajátosságunk,
olyan
feleségt?l akarunk elválni, akit még nem is vettünk el___
MInt a többi állítás ez is téves: ezen népszavazási kérdés els? része
önállóan is megáll, azaz: akarjuk-e, hogy az egészségügyi intézmények
állami, önkormányzati tulajdonmban maradjanak.
És még egy ehhez! Ezt a FIDESZ és a Munkáspárt közösen kezdeményezte.
Zseniális fordulat a széls?jobbos Csurkától a széls?balos Thürmerig.
És végül maga a népszavazás 3.000.000.000 Forintba kerül, amit az
adófizet?k állnak...
Ez is tévedés , mert a kett?s állampolgárság témájú népszavazás csak 50
millió forint többletet okoz, mert annak megtartására a kórház
privatizációval kapcsolatos népszavazás napján kerül sor, így
rendelkezik
a népszavazást elrendel? országgy?lési határozat (82/2004. (IX.15) OGY
hat.)
Dr. Gaudi cáfolatai az MSZP hazugságaira
Hazug propagandával az a baj, hogy könny? megcáfolni.
A kétked?k talán kapnak választ kérdéseikre.
Szabadon terjeszthet? anyag.
---------------------------------------------------------
Íme a cáfolatok !
Ezzel nyugodtan visszal?hetsz, aki a cáfolt dolgokat leírta sajnos
csupán
egy felületes leképezését tette meg az MSZP hazug progapagandájának, ez
bizony nem válik dics?séségére.
Üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd - Európa jogi szakjogász
Iroda: H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel: (36-1) 216-3088, Tel/fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail: drgaudi@drgaudi.hu www.drgaudi.hu
Kigy?jtettem az ügyvédjelöltekkel pontosan -ahogy kérted- mi az, ami
jár
a kett?s állampolgároknak, és hogy ez kb. mennyibe kerül neked havonta.
Arra kérlek, ha már ennyit dolgoztak vele, küld tovább ismer?seidnek,
legyen nyilvános, biztos ?ket is érdekli, hogy is van ez jog szerint.
El?ször is több véleményt hangoztatnak, ami jogi nonszensz, ezek inkább
kampányfogások, mint valóság, de ezt már megszoktuk. Evidenciák:
I. Nincs különbség állampolgár és állampolgár között. Ez azt jelenti,
hogy mindenkinek jár minden szolgáltatás, aki magyar állampolgár, nincs
olyan, hogy másodrend? vagy kis állampolgár, vagy csak útlevelet kap,
vagy csak munkavállalásit, vagy egyebet, minden jár, ha a népszavazás
eredményes.
Jogi értelemben ugyan csak egyfajta állampolgárság van, de a
hozzáf?zött
jogosítványok körét illet?en a ma hatályos jogrendben is számos olyan
rendelkezés van, ami különbséget tesz a Magyarországon él? és a
magyarországi lakhellyel nem rendelkez? magyar állampolgárok között. A
választójog, a szociális, családügyi ellátások mind magyarországi
lakhelyhez kötöttek, az egészségügyi ellátások szintén, ezen kívül a
szociális ellátások esetében a rászorultságot is igazolni kell, illetve
az egészségügyi ellátások pedig dönt?en járulékfizetés-kötelesek. A
nyugdíjhoz hosszú szolgálati id? és sok évi járulékfizetés szükséges.
Egyébként pedig az állampolgársághoz f?z?d? jogok köre a lakhellyel
rendelkez? és nem rendelkez? állampolgárok között az indokolt
különbségtétel keretei között jogszabályi eszközökkel megfelel?en
változtatható azon elv szerint, hogy lehet?leg a közteherviselésben való
részvétel legyen a pénzbeli juttatások alapja. Végül pedig fontos
rögzíteni, hogy számos alkotmányos alapjog és ellátás megillet számos
Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgárt, pl. nálunk
dolgozó EU polgárok és családtagjaik jogosultak a családtámogatási
ellátásokra (családi pótlék, gyermekgondozási támogatás,
gyermekgondozási
segély, gyermeknevelési támogatás; anyasági támogatás), illetve egyes
szociális ellátásokra (átmeneti segély, id?skorúak járadéka)
II. Nem kell ideköltözni ahhoz, hogy a jogosultságokat megkapd, elég
egyetlen napot hivatalosan itt dolgozni, vagy elég csupán egy ideiglenes
lakcímmel rendelkezni.
Ez téves. A szocális és családügyi ellátások magyarországi lakhelyhez
kötöttek, az egészségügyi ellátások dönt?en járulékfizetéshez, gyed
pedig korábbi, legalább 180 napos munkaviszonyhoz. A szociális
ellátások ezen felül rászorultság alapján adhatók a rendelkésre álló
források kereti között és nem alanyi jogon járnak.
III. Nincs semmilyen adóbefizetése külhoni magyaroknak, tehát minden
költséget nekünk kell állnunk. (Ezt egyébként könnyen
kiderítheted, elég, ha azt mondod, hogy szeretnél befizetni ebbe az
önkéntes alapba, csak adják meg a számlaszámát! Nem fognak tudni ilyen
számlaszámot mondani)
Ez súlyos tévedés. Jelenleg a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint
kb.
50 ezer külhoni magyar végez munkát nálunk, ez után évente átlagbérrel
számolva (bruttó 123 ezer forint) megóvatosabb számítások szerint is
kb.
évi 50 milliárd forint közterhet (adót és járulékot) fizetnek be a
magyar
államkasszába. Ebb?l a határon túli magyarság jelenleg ennek csak
töredékét kapja meg.
Szolgáltatások, járandóságok, amik megilletik az állampolgárokat akkor
is
ha nem itt laknak (ezeket kell kifizetnünk a ré részükre):
1. családi pótlék,
2. gyes (gyermek gondozási segély),
3. gyed (gyermek gondozási díj),
4. gyermeknevelési támogatás,
5. anyasági támogatás,
6. id?skorúak járadéka (nyugdíj)
7. 13. havi nyugdíj,
8. rendszeres szociális segély,
9. ápolási díj,
10. lakásfenntartási támogatás,
11. lakbértámogatás, (Ez a kedvencem: ha Romániában albérletbe költözik
egy kett?s állampolgár, akkor azt részben a magyar adófizet?k fizetik.)
12. adósságkezelési szolgálat, 13. átmeneti segély,
14. temetési segély,
15. fogyatékossági támogatás,
16. rokkantsági járadék,
17. vakok személyi járadéka,
18. mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása,
19. átmeneti járadék.
20. közgyógyellátás
Még egyszer az egyszer?ség kedvéért ezek mindenkinek járnak, akinek van
egy Magyarországon akár csak ideiglenesen is bejelentett lakcíme, vagy
dolgozott akár csak egyetlen napot is Magyarországon.
Ez is valótlan. Még egyszer:
A szocális és családügyi ellátások magyarországi lakhelyhez kötöttek,
az
egészségügyi ellátások dönt?en járulékfizetéshez.
Szociális rászorultságtól függ? pénzbeli ellátások (1993. évi III. tv.
25. § (3) bek.): id?skorúak járadéka, rendszeres szociális segély,
lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély. A
családtámogatási ellátások (1998. évi LXXXIV. tv. 5. §): a családi
pótlék, gyermekgondozási támogatás, gyermekgondozási segély,
gyermeknevelési támogatás; anyasági támogatás.
Ma már nincs ideiglenes lakcím bejelentésre mód.(1992. évi LXVI.
törvény
és 146/1993 (X.26.) Korm. rendelet)
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetér?l szóló 1997. évi LXXX. törvény
(Tbj.)
2. § (1) bek: A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság
állampolgárait, illetve - az e törvényben foglalt követelmények
teljesítése esetében - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más
természetes személyeket felölel? társadalmi kockázatközösség, amelyben
törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelez?.
Tbj. 2. § (3) bek: A biztosítottak egyes társadalombiztosítási
ellátások
igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való
részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások
kivételével - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük
teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások -
ha
törvény kivételt nem tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául
szolgáló jövedelmével arányosak.
Tbj. 14. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások
az
egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehet?k igénybe.
(2) Egészségbiztosítási ellátások:
a) egészségügyi szolgáltatás;
b) pénzbeli ellátások:
ba) terhességi-gyermekágyi segély,
bb) gyermekgondozási díj,
bc) táppénz;
A lakbértámogatás sem jár a szül?földjén maradó magyarnak, hiszen az is
helyben, egy magyar helyi önkormányzati tulajdonú lakásban való
lakáshoz köt?dik, rászorultsági alapon, tehát a kedvenc példa téves.:
1993. évi LXXVIII. törvény
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre
vonatkozó
egyes szabályokról
34. § (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét és az
önkormányzati lakbértámogatást önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így
különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a
lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli
fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott
szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni.
(3) Az önkormányzati lakbértámogatás mértékét és feltételeit a
bérlők vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez
igazodóan kell megállapítani.
(4) Önkormányzati rendelet határozza meg az önkormányzati
lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjét és
a
lakbértámogatás folyósításának módját.
Kik jöhetnek?
A magyarigazolvánnyal rendelkez?k szinte automatikusan. Kb. 800.000 f?.
Várhatóan ez kiegészül a magyarul beszél? románokkal a magyar ajkú
romániai romákkal, illetve azokkal a magyarokkal, akik érdektelenség
miatt
nem váltották ki magyarigazolványukat, de (HELYESEN!) magyarnak vallják
magukat.
Ez mindösszesen: 4.950.000 f?
Nyilván nem fog mindenik élni ezzel a lehet?séggel, de túlnyomó
többségük
igen, ezért én a számolásokhoz a biztos 800.000 f?t vettem, ennél csak
több lehet, de nem lehet megjósolni biztosan, hogy hányan.
Ez a szám is fikció mint a többi. Minden mértékadó kutatás azt mutatja,
hogy teljes életszer?tlen feltételezés az, hogy a határon él? magyarok
állampolgárságuk megszerzését követ?en ezekért az európai mércével mérve
sajnálatosan alacsony szint?, megélhetést egyáltalán nem biztosító és
dönt? többségében nem alanyi jogon, hanem rászorultsági alapon vagy
járulékfizetés fejében járó ellátások vagy európai átlagbérek töredékét
kitev? bérek érdekében tömegesen hagynák ott egzisztenciájukat,
vagyonukat és szül?földjüket. Hiába magasabbak relatíve az itteni bérek,
a megélhetés, otthonteremtés és fenntartás költségei is arányosan
magasabbak, tehát nincs miért ide özönleni. A nem magyarok
állampolgárság
szerzését az eljárás során ki kell sz?rni, egyébként a népszavazási
kérdés, az ismérvek meghatározását az országgy?lésre bízza. A magyar
igazolvány megszerzésének jelenlegi kritériumai pedig igény szerint
sz?kíthet?k, tágíthatók, ez egy egyszer? feles törvény.
A jelenlegi állampolgársági törvény kedvzeményes honosítási szabálya
szerint elég az itteni 1 évi lakás és megélhetés igazolása mellett a
magyar állampolgárásgú felmen? és a magát magyarnak vallás, tehát ennek
a
színromán is megfelel, ha sikerrel leteszi a vizsgát.
Egyébként meg akik most viszalökdösnék a határon túli magyarok
segítségért kinyújtott kezét pénzügyi okokra hivatkozva, miért nézik
tétlenül, hogy az itthoni lakosság sajnos egy nem kis része visszaél a
szociális háló adta lehet?ségekkel és közteherviselés nélkül él?sködik,
ez miért bocsánatos dolog, miért nem teszünk ez ellen valamit, hiszen
azt
is lehetne számogatni, hogy ez nekünk adófizet?knek mennyibe kerül.
Szlovákia EU csatlakozása után sem települtek át a felvidéki magyarok,
pedig kvázi állampolgári jogok EU polgárként megilletik ?ket. Maradtak
helyükön és dönt? szerepük van munkavállalóként abban, hogy a határmenti
magyar nagyvállalatok egyáltalán még m?ködhetnek (Suzuki- Esztergom,
Nokia Komárom, Rába, Audi -Gy?r).
Költségek:
Vannak állítások, amik azt mondják, hogy ez nyereséges lesz, ez nem
igaz,
nem nehéz kitalálni, hogy a betelepülök, vagy a szolgáltatás
igénybevev?k
nem hoznak óriási befektetéseket ide. A fenti szolgáltatások 800.000
f?vel
számolva minden adófizet?nek havi 13.900 Forintot jelent, tehát
adófizet?
családonként Kb.: 24.000 Ft/hó
Ezt az állam adóemeléssel tudja csak kompenzálni.
Ez súlyos tévedés, mi több hazugság. Ha feltételezünk egy szerény
mérték?
áttelepülést (nyilvánvaló, hogy 800 ezer képtelenség) akkor a bevételi
oldalon számos tétel jelenik meg, nézzümk egy számítást 10 ezer családra
(egy család= 2 munkavállaló feln?tt, 2 gyermek és 2 nyugdíjas):
- lakásvásárlási illeték (hiszen valahol laknia kell egy családnak)
8,2
milliárd
- fogyasztáshoz kapcsolt adók 15
milliárd
(a jövedelmet itt költik el)
- jövedelemhez kapcsolt adók
15,5
milliárd
(jövedelemszerzés nálkül képtelenség itteni életvitelt fenntartanai)
összesen : 39 milliárd bevétel és ezzel szemben kb. 25 milliárd kiadás,
tehát az egyenleg 14 milliárd plusz évente. Ehhez jön hozzá
megtakarításként a munkaer? oktatási és képzési költsége, amely 5-20
millió forint /f?, szakmától függ?en.
800 ezer f?re számítva 183 milliárd plussz az egyenleg, minden család
évi 600 ezer plusszot hoz, ez minden itteninek 18.300 forint bevételt
hoz.
Az utóbbi 15 év adatai szerint az áttelepülés inkább az aktív,
munkaképes, iskolázottabb rétegeket érintette, akik viszont nem
szociálisan rászorultak, ellenben a közteherviselésben tisztességes
módon
résztvev? adófizet?kké váltak, ráadásul az ország megtakarította
képzésük, oktatásuk egy f?re jutó több millió forintos költségét is (ez
egy orvos esetén kb. 20 millió forint). Eddig a határon túlról kb. 4500
magyar orvos jött át, ezzel már 10 milliárdot spóroltak az államnak.
Ha
tehát lesz esetlegesen áttelepül? akkor az például az
egészségbiztosítási
ellátórendszer javára átlagosan fejenként havonta kb. 8000,- Ft
többletbevételt hozna, mivel a munkaképes személyek kisebb mértékben
veszik igénybe a szociális és egészségügyi ellátást
Erkölcsi vonatkozások:
Az egyik álláspont szerint a határon túli magyarok helyzetén
kötelességünk segíteni, erre szimbolikus megoldás a kett?s
állampolgárság. A másik álláspont szerint a betelepül? magyarok
értelemszer?en elhagyják Erdélyt, és helyükre románok költöznek, így
10-15 éven belül, az ott maradó öregek kihalásával nem lesz magyar szó
Erdélyben.
Ez megint a tömeges áttelepülés téves koncepcióján alapuló fikció. Ha
ennyire rettegnek az áttelepülési korlátok ledölését?l, akkor miért nem
ellenzik az EU b?vítést, hiszen az EU szabad munkaer?áramlási, személy
mozgási és t?ke szabad áramlási szabályai szerint 2007-t?l már "23
millió" román zúdulhat be hozzánk. Az "értelemszer? elhagyás"
feltételezése az erdélyi magyarság nem ismerésér?l tanúskodik, hiszen ?k
azok akik legszilárdabban ragaszkodnak magyarságukhoz és
szül?földjükhöz,
amit egy tál lencséért nem fognak feladni.
Néhány érdekesség:
Interneten találtam olyan hirdetést, ahol a külhoni magyaroknak
bejelentett lakcímet árulnak, a családi pótlék feléért. (jó üzlet egy
lakásba akár 30 család is bejelenthet?)
Ha betelepülnek az aktív romániai magyarok, akkor nem tudnak a román
parlamentbe képvisel?t delegálni, így képviselet nélkül maradnak az ott
él?k. Ezért a kezdeményezést az RMDSZ sem támogatja.
Az RMDSZ támogatja az ügyet, mint az összes határon túli magyar
szevrezet,
ezt legutóbb a MÁÉRT-en egyöntet?en kinyilvánították. A kedvezményes
honosítás lehet?ségét ma is biztosítja a jelenlegi állampolgársági
törvény
a magyar nemzetiség?ek számára, de az egy év magyarországi
letelepedettként eltöltött id?t, megfelel? megélhetés és lakhatás
igazolását kívánja meg, tehát kifejezetten áttelepedésre ösztönöz. Éppen
ezen kíván változtatni a népszavazási kezdeményezés. Aki nagyon át akar
települni, annak számára most is nyitva áll a lehet?ség, ezzel élnek is,
de a jelzettek szerint egyre csökken?bb számban. Az áttelepülési
folyamat
dinamikus része már egyértelm?en lezárult, aki el akart menni az el is
ment, nem csak ide, de a világ minden tájára is. Szül?földjén pedig a
magyarság azon öntudatosabb része maradt, akik számára mindennél
fontosabb
a helyben maradás és boldogulás megvalósítása.
A hirdetés blöffnek t?nik, mert jelenleg ez kivitelezhetetlen.
A lakcímbejelentés feltétele a Magyarországon történ? életvitelszer?
tartózkodás, tehát nem igaz az, hogy a lakcímbejelentés ezen el?feltétel
nélkül megtehet?. Ennek ellen?rzése a jegyz? feladata. A végrehajtási
szabályok szerint ugyanis a bejelentett lakcím valódiságát az adatok
alapján a jegyz? ellen?rzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós
vagy a bejelent?lapot a szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb
okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi
rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani. Ha a jegyz? a
bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím
nem valós, a lakcímet a nyilvántartásban ___fiktív___ jelzéssel szerepelteti
mindaddig, amíg a polgár valós lakcímét be nem jelenti. Ha a polgár
igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik
ott, a jegyz? szintén fiktívvé nyilvánítja a lakcímet.
Az egyébként megalapozatlan aggodalmak eloszlatását, továbbá az amúgy
is
csekély áttelepülési szándékok tompítását jól szolgálná és egyúttal
lakcímbejelentésekkel kapcsolatos bármilyen visszaélést kizárhatná, ha a
külföldön él? magyar állampolgárok ___ mai is létez?, jelenleg önkéntes -
nyilvántartásába való felvételt kötelez?vé tennénk, és a
kedvezménytörvény kedvezményeit a nyilvántartásban szerepl? magyar
igazolvány tulajdonosok számára az állampolgárság megszerzése ellenére
biztosítaná. Ha viszont a külföldön él?, magyar igazolvánnyal
rendelkez?,
magyar állampolgár magyarországi lakcím bejelentést tenne, akkor a
külföldön él? magyar állampolgárok nyilvántartásából törölnék és ezzel
elveszítené a kedvezményeket, emiatt pedig nem fog ___fiktív___
lakcímbejelentést tenni senki. Másrészr?l semmi akadálya nincs annak,
hogy a lakcím bejelentésre vonatkozó jogszabályokat úgy módosítsák, hogy
az életvitelszer? magyarországi tartózkodás feltételének igazolását még
szigorúbb kritériumokhoz kötik. De az is megoldás lehet, hogy ha a
határon túli magyar állampolgár itteni lakcímet szeretne bejelenteni,
ahhoz neki igazolnia kell azt, hogy a saját államában a lakcímét
megszüntette.
Nem ide tartozik, de a kedvencem a korház privatizációról szóló
szavazás,
itt egy olyan törvény megsemmisítésér?l kell szavazni, amit már rég
hatályon kívül helyett az alkotmánybíróság. Jellemz? sajátosságunk,
olyan
feleségt?l akarunk elválni, akit még nem is vettünk el___
MInt a többi állítás ez is téves: ezen népszavazási kérdés els? része
önállóan is megáll, azaz: akarjuk-e, hogy az egészségügyi intézmények
állami, önkormányzati tulajdonmban maradjanak.
És még egy ehhez! Ezt a FIDESZ és a Munkáspárt közösen kezdeményezte.
Zseniális fordulat a széls?jobbos Csurkától a széls?balos Thürmerig.
És végül maga a népszavazás 3.000.000.000 Forintba kerül, amit az
adófizet?k állnak...
Ez is tévedés , mert a kett?s állampolgárság témájú népszavazás csak 50
millió forint többletet okoz, mert annak megtartására a kórház
privatizációval kapcsolatos népszavazás napján kerül sor, így
rendelkezik
a népszavazást elrendel? országgy?lési határozat (82/2004. (IX.15) OGY
hat.)
Hazug propagandával az a baj, hogy könny? megcáfolni.
A kétked?k talán kapnak választ kérdéseikre.
Szabadon terjeszthet? anyag.
---------------------------------------------------------
Íme a cáfolatok !
Ezzel nyugodtan visszal?hetsz, aki a cáfolt dolgokat leírta sajnos
csupán
egy felületes leképezését tette meg az MSZP hazug progapagandájának, ez
bizony nem válik dics?séségére.
Üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd - Európa jogi szakjogász
Iroda: H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel: (36-1) 216-3088, Tel/fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail: drgaudi@drgaudi.hu www.drgaudi.hu
Kigy?jtettem az ügyvédjelöltekkel pontosan -ahogy kérted- mi az, ami
jár
a kett?s állampolgároknak, és hogy ez kb. mennyibe kerül neked havonta.
Arra kérlek, ha már ennyit dolgoztak vele, küld tovább ismer?seidnek,
legyen nyilvános, biztos ?ket is érdekli, hogy is van ez jog szerint.
El?ször is több véleményt hangoztatnak, ami jogi nonszensz, ezek inkább
kampányfogások, mint valóság, de ezt már megszoktuk. Evidenciák:
I. Nincs különbség állampolgár és állampolgár között. Ez azt jelenti,
hogy mindenkinek jár minden szolgáltatás, aki magyar állampolgár, nincs
olyan, hogy másodrend? vagy kis állampolgár, vagy csak útlevelet kap,
vagy csak munkavállalásit, vagy egyebet, minden jár, ha a népszavazás
eredményes.
Jogi értelemben ugyan csak egyfajta állampolgárság van, de a
hozzáf?zött
jogosítványok körét illet?en a ma hatályos jogrendben is számos olyan
rendelkezés van, ami különbséget tesz a Magyarországon él? és a
magyarországi lakhellyel nem rendelkez? magyar állampolgárok között. A
választójog, a szociális, családügyi ellátások mind magyarországi
lakhelyhez kötöttek, az egészségügyi ellátások szintén, ezen kívül a
szociális ellátások esetében a rászorultságot is igazolni kell, illetve
az egészségügyi ellátások pedig dönt?en járulékfizetés-kötelesek. A
nyugdíjhoz hosszú szolgálati id? és sok évi járulékfizetés szükséges.
Egyébként pedig az állampolgársághoz f?z?d? jogok köre a lakhellyel
rendelkez? és nem rendelkez? állampolgárok között az indokolt
különbségtétel keretei között jogszabályi eszközökkel megfelel?en
változtatható azon elv szerint, hogy lehet?leg a közteherviselésben való
részvétel legyen a pénzbeli juttatások alapja. Végül pedig fontos
rögzíteni, hogy számos alkotmányos alapjog és ellátás megillet számos
Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgárt, pl. nálunk
dolgozó EU polgárok és családtagjaik jogosultak a családtámogatási
ellátásokra (családi pótlék, gyermekgondozási támogatás,
gyermekgondozási
segély, gyermeknevelési támogatás; anyasági támogatás), illetve egyes
szociális ellátásokra (átmeneti segély, id?skorúak járadéka)
II. Nem kell ideköltözni ahhoz, hogy a jogosultságokat megkapd, elég
egyetlen napot hivatalosan itt dolgozni, vagy elég csupán egy ideiglenes
lakcímmel rendelkezni.
Ez téves. A szocális és családügyi ellátások magyarországi lakhelyhez
kötöttek, az egészségügyi ellátások dönt?en járulékfizetéshez, gyed
pedig korábbi, legalább 180 napos munkaviszonyhoz. A szociális
ellátások ezen felül rászorultság alapján adhatók a rendelkésre álló
források kereti között és nem alanyi jogon járnak.
III. Nincs semmilyen adóbefizetése külhoni magyaroknak, tehát minden
költséget nekünk kell állnunk. (Ezt egyébként könnyen
kiderítheted, elég, ha azt mondod, hogy szeretnél befizetni ebbe az
önkéntes alapba, csak adják meg a számlaszámát! Nem fognak tudni ilyen
számlaszámot mondani)
Ez súlyos tévedés. Jelenleg a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint
kb.
50 ezer külhoni magyar végez munkát nálunk, ez után évente átlagbérrel
számolva (bruttó 123 ezer forint) megóvatosabb számítások szerint is
kb.
évi 50 milliárd forint közterhet (adót és járulékot) fizetnek be a
magyar
államkasszába. Ebb?l a határon túli magyarság jelenleg ennek csak
töredékét kapja meg.
Szolgáltatások, járandóságok, amik megilletik az állampolgárokat akkor
is
ha nem itt laknak (ezeket kell kifizetnünk a ré részükre):
1. családi pótlék,
2. gyes (gyermek gondozási segély),
3. gyed (gyermek gondozási díj),
4. gyermeknevelési támogatás,
5. anyasági támogatás,
6. id?skorúak járadéka (nyugdíj)
7. 13. havi nyugdíj,
8. rendszeres szociális segély,
9. ápolási díj,
10. lakásfenntartási támogatás,
11. lakbértámogatás, (Ez a kedvencem: ha Romániában albérletbe költözik
egy kett?s állampolgár, akkor azt részben a magyar adófizet?k fizetik.)
12. adósságkezelési szolgálat, 13. átmeneti segély,
14. temetési segély,
15. fogyatékossági támogatás,
16. rokkantsági járadék,
17. vakok személyi járadéka,
18. mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása,
19. átmeneti járadék.
20. közgyógyellátás
Még egyszer az egyszer?ség kedvéért ezek mindenkinek járnak, akinek van
egy Magyarországon akár csak ideiglenesen is bejelentett lakcíme, vagy
dolgozott akár csak egyetlen napot is Magyarországon.
Ez is valótlan. Még egyszer:
A szocális és családügyi ellátások magyarországi lakhelyhez kötöttek,
az
egészségügyi ellátások dönt?en járulékfizetéshez.
Szociális rászorultságtól függ? pénzbeli ellátások (1993. évi III. tv.
25. § (3) bek.): id?skorúak járadéka, rendszeres szociális segély,
lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély. A
családtámogatási ellátások (1998. évi LXXXIV. tv. 5. §): a családi
pótlék, gyermekgondozási támogatás, gyermekgondozási segély,
gyermeknevelési támogatás; anyasági támogatás.
Ma már nincs ideiglenes lakcím bejelentésre mód.(1992. évi LXVI.
törvény
és 146/1993 (X.26.) Korm. rendelet)
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetér?l szóló 1997. évi LXXX. törvény
(Tbj.)
2. § (1) bek: A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság
állampolgárait, illetve - az e törvényben foglalt követelmények
teljesítése esetében - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más
természetes személyeket felölel? társadalmi kockázatközösség, amelyben
törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelez?.
Tbj. 2. § (3) bek: A biztosítottak egyes társadalombiztosítási
ellátások
igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való
részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások
kivételével - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük
teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások -
ha
törvény kivételt nem tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául
szolgáló jövedelmével arányosak.
Tbj. 14. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások
az
egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehet?k igénybe.
(2) Egészségbiztosítási ellátások:
a) egészségügyi szolgáltatás;
b) pénzbeli ellátások:
ba) terhességi-gyermekágyi segély,
bb) gyermekgondozási díj,
bc) táppénz;
A lakbértámogatás sem jár a szül?földjén maradó magyarnak, hiszen az is
helyben, egy magyar helyi önkormányzati tulajdonú lakásban való
lakáshoz köt?dik, rászorultsági alapon, tehát a kedvenc példa téves.:
1993. évi LXXVIII. törvény
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre
vonatkozó
egyes szabályokról
34. § (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét és az
önkormányzati lakbértámogatást önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így
különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a
lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli
fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott
szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni.
(3) Az önkormányzati lakbértámogatás mértékét és feltételeit a
bérlők vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez
igazodóan kell megállapítani.
(4) Önkormányzati rendelet határozza meg az önkormányzati
lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjét és
a
lakbértámogatás folyósításának módját.
Kik jöhetnek?
A magyarigazolvánnyal rendelkez?k szinte automatikusan. Kb. 800.0 | |
|
|
