Srácok lassan neköszönt a tél, a nyárfa levelei már szinte mind leponyogtak , a hínár már kipusztult, a nádasban énekesmadarak danolásznák, és vadkacsák úsznak a strandok széleinél. Közel távol egy-egy ember csak mutatóba akad, a nyáron hangos lángossütöde helyén a csend hangjai furulyálnak, s a stégeket is már kiszedték, ott árválkodnak , mint néma hírmondói a balatoni nyárnak. Én mondom nektek ilyenkor éli fénykorát a magyar tenger , a mozdulatlan, tiszta víz simaságát néha-néha megtöri egy-egy vizityúk, vadkacsa. A hajóállomásnál, a révben a nagy - nagy üresség merengésre csábít. Merengésre múlton és jövőn, s a hétköznapi problémák elmerülnek a kékvíz mélyén. A megmagyarázhatatlan hirtelen tiszta lesz és világos , és eluralkodik ember és természet örök harmóniája, a lelki békék. Érzem , én hazatértem , és a révben révbe értem,. A vadkacsák , a nádas, a fácánok., a virágok, a fák , a szél susogása, a nyáron még gyermekhangtól zajos kisutca mind-mind legkedvesebb barátaim, kikben sosem csalódom. Ugyan holvan már az a német kislány akivel több kellemes estét eltöltöttem. Vagy az barna debrereceni, aki amolyan igazi magyar lányka volt, jajj de olyan szép mosolyt én mégv sosem láttam azóta sem. A balatoni "bennszülöttek, akik a kocsmában élő csirkével üzletelnek?Tudom ezek olyan emlékek, amelyek egy életre elkísérnek.
Ehelyett marad a nagyváros, nyaralók helyett betonkalitkák, ráérés helyett sietség , merengés helyett futás, barna kislány helyett számító nők, s tér helyett sikátorok. Adományok helyett elvárások. Szeretet,szerelem helyett számítás. Ó Balaton te mindig többet nyújtasz . Nem bosszankodtam, ha néha a horgászat csak egy-két kishalat adott, hiszen a tudatomban ott éltek még azok a napok, amikor vödörnyi volt a zsákmány . Hát ezt jelenti számomra a Balaton dióhéjban. Nem befolyásol mások véleménye, már nem,
|
