én beírom neked az eredeti cd-m szövegkönyvéből.
páros lábbal fejbe
legyek az a szám, ami önmagán kívül
mindennel abszolút egyenlő, ne hasson már rám
ez a kicsinyeskedő gravitáció
hiába ugrom utána a napomnak, ami mindig előbb kel, és
sohasem nyugszik úgy, mint én sem
letekert szemhéj alatt a világ!
az, ami eltorlaszolja előletek a még megmaradó pár irányt,
de bátortalanul léptek egyet hátra, teljesítve, amit
megkíván
a parancsnokotok, a parancsnokotok,
aki még eltér úgy 170-ot, szépen visszaterelik a sorba,
ahol mindenki megnyugodva | |
|
|
