Van itt azért más is:
- állóképesség hiánya. Keveset futunk, s akkor is sokat fölöslegesen a szar passzok után.
- őszintén szólva az elszántságot és az egymásért küzdést is ritkán tapasztalom.
- sok az ötlettelen megoldás, kevesen (Gerán kívül tényleg alig) látnak jól a pályán, rossz a helyzetfelismerés.
- alig van fix pont a csapatban, nincs erős poszt, minimális azok száma, akik kiérdemlik az alapember jelzőt.
- általában az játszik, aki éppen jó formában van, vagy házikedvenc. Ez pedig sokszor arról tanúskodik, hogy Matthäus nincs minden játékosának a képességeivel tisztában.
Az a baj, hogy még talán ez sem minden. Bocs, ha faszságokat írtam, nem akarok én senkit megbántani.
Ez nem csak hazaszeretetről szól, kevesen becsülik a válogatottságot. Ja és nem a győzelemről van itt szó, azért ez még hadd legyen evidens.
Sokkal fontosabb lenne, hogy tartósan láthassunk a nemzeti csapattól magabiztos, lendületes, biztos alapokon nyugvó, szép focit. Mert ez hozza majd meg a lehetőséget arra, hogy feljavuljon a magyar foci és végre kijussunk valahova. Nem ez a 3:2, ami olyan, amilyen. |
