Legenda és újjászületés
A CPg-sztori: a magyar rock-történelem szégyenteljes fejezete
Megható, amikor egyik-másik lemezmilliomos öreg csont panaszkodik: el voltak nyomva a pártállami időben, mert átíratták velük a dalszövegeket, meg ilyesmi. Nos, ha valaki igazán megszívta, az az 1979-ben alakult CPg legénysége volt. Hogy miért? Erről (is) szól az interjú. A banda újjáalakulásának hírére a szegedi Rock Klubban kaptam diktafonvégre Varga Zoltán basszusgitárost és Nagy Zoltán dobost. Később Benkő Zoltán gitáros is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Sajnos, az énekes, Haska Béla nem érkezett meg az interjú befejezéséig.
- Milyen érzés 16 év után újra együtt dolgozni?
Nagy Zoltán: -Amikor jött ez a lehetőség tavaly a filmesektől, mindannyian húzodoztunk, hogy belevágjunk-e, hiszen már mindenki lenyugodott, mindenki éli a saját életét, és nem akartuk felkavarni a múltat. Aztán mégis elkezdtünk zenélni. Kipróbáltuk, hogy milyen újra együtt játszani. Tök jól éreztük egymást! Ugyanott folytattuk, ahol régen abbahagytuk.
Ha jól értettem filmesek hozták össze újra a CPg-t.
Varga Zoltán: -Igen! Egy évig rágták a fülünket. Egy, az első vagy a második filmjét készítő srác gondolt egyet, hogy csinálna rólunk dokumentumfilmet a februári filmszemlére. Szerzett egy jó operatőrt, meg persze pénzt, és megfűzött minket. Zenéltünk és leforgattuk a filmet is, amelyet a múlt héten vágtak. (November végén. O.S.)
N.Z.:-Próbáltunk úgy négyszer-ötször, aztán elmentünk egy stúdióba. Igazából korai volt még, ennyi idő után...
V.Z.:-Tulajdonképpen nem is volt "rendes" stúdiófelvétel. Szinte mindent egyszerre játszottunk, csak az éneket nyomtuk fel külön. Olyan volt, mintha csak egy próbát rögzítettünk volna.
N.Z.:-Ez is a film kedvéért történt. Oda is eljöttek filmezni, és a hang is kellett nekik. Az egész régi műsort felvettük: 18 szám, 32 perc!
-Hány féle, illegálisan forgalomba került CPg-kaziról tudtok?
V.Z.:-Három- vagy négyféle boritóval láttam kazettákat az üzletekben, a CPg egyetlen hivatalos kaziján kívül, amelyet a Trottel Records adott ki, "Mindent megeszünk" címmel.
Előkerültek-e idő közben a régi, elveszett stúdiófelvételek?
V.Z.:-Elkobozták annak idején az összes anyagunkat, és nem kapta vissza senki közülünk.
N.Z.:-Arra gondolsz, amiről a "Mindent megeszünk" boritójában szó van? Az nem stúdiófelvétel, hanem egy jó minőségű próbafelvétel volt.
-Honnan merítettétek a bátorságot ahhoz, hogy annyira kemény szövegeket írjatok?
V.Z.:-Szerintem olyan volt, kemény és nyers, ahogyan otthon beszéltek a családtagok egymás közt a rendszerről, meg a világról.
N.Z.:-Mi csak a színpadon mondtuk el ugyanazt.
V.Z.:-Semmi politika nem volt benne akkor sem, és most sincs.
-Mi volt az első jele annak, hogy a hatalom nem nézi jó szemmel a zenekar ténykedését?
N.Z.:-Még 1979-ben a szegedi KISZ Bizottság intézett hozzánk egy felhívást, hogy hagyjuk abba a zenélést, mert nem tetszett nekik a punk mozgalom, mag az, hogy "A Főnök"-öt játszottuk, meg ahogyan kinéztünk, pedig azon kívül, hogí hosszú hajúak voltunk, semmi különös nem volt rajtunk. Betiltottak. Ezt követően írtunk Ferónak, és az ő segítségével Pestre kerültünk. Szegeden már nem tudtunk többé fellépni, csak Tápén, Deszken meg ilyen helyeken. Összesen kb. 12-13 bulink volt a négy év alatt.
-Miként zajlott a betiltás? Kaptatok róla valami írást?
N.Z.:-Nem, semmit! Egyszerűen csak nem adtak több fellépési lehetőséget. Meghallották, hogy CPg, kész is volt a dolog, nem engedtek játszani. A VasútforgalmiSzakközépiskola házirendjébe bele volt írva, hogy "A CPg-vel barátkozni tilos!" Ki is rúgtak embereket az iskolákból emiatt, pedig a régi CPg még a szelídebb változat volt!
-Hogyan ért véget 1983-ban a CPg történetének első fele?
N.Z.:-Pihenőre vonultunk! (nevet)
V.Z.:-Pedig '83-ban április óta nem is játszottunk! Áprilisban még volt egy bulink Makón, bár az énekesünk, Béla már nem volt velünk. Széthullotunk, szétmentünk.
N.Z.:-Valahogy kifogyott belőlünk a punk-ság. Más zenét akartunk csinálni! A VHK próbahelyén el is kezdtük, de jött ez a dutyi dolog: lecsuktak bennünket, ezzel azt is elvágták.
-Mi volt a vád a zenekar ellen?
V.Z.:-Nagy nyilvánosság előtt folytatólagosan elkövetett izgatás, más népcsoport elleni uszítás. Utóbbit abszolút nem értettük, mert se zsidózás, se cigányozás nem volt a szövegeinkben.
-Mely nóták nyomták a legtöbbet a latba? Erdős Péter, vagy a "szovjet atom" például?
N.Z.:-"Meghalt a cselszövő, meghalt az állat", amit Brezsnyevnek írtunk 1982-ben...
V.Z.:-"Mindenki tetű az MNK-ban" -erre nagyon ugrottak.
N.Z.:-"Királyunk egy báb." Majdnem az összes szövegünk benne volt a vádiratban. Majdnem mindegyik számban találtak valamit.
- Én még nem voltam bírósági tárgyaláson. (Azt hiszem, ti is kihagytátok volna ezt az élményt.) Ezt azért mondom, mert nincs viszonyítási alapom: nem éreztétek úgy magatokat, mintha valamiféle koncepciós per áldozatai lenétek?
N.Z.:-Utólag talán, akkkor, abban a pillanatban nem. Nagyon kemény volt! Akkor nem is tudtam, mi ez az egész, mert csak azt mondtuk el a színpadon, amit gondoltunk!
V.Z.:-Ráadásul már egy fél éve nem zenéltünk, úgy szedtek elő bennünket. Elötte számtalanszor behordtak minket a rendőrségre, hogy ne hordjunk jelvényt, ne hordjunk biztosítótűt, de a CPg-ről senki egy nyikkot nem szólt, hogy fiúk, ez gázos, ne csináljátok!
-Volt-e akkoriban valamiféle visszhangja az ügynek?
V.Z.:A Szabad Európa sokat foglalkozott velünk '83-'84 körül. Olyan érzésem volt, hogy velünk akartak bemutatót tartani komcsiék, mert a Mosoi zenekar akiknek határozottan idegengyűlölő szövegeik voltak, csak 8 hónapokat kaptak felfüggesztve, mi meg az "CC 20"-ért, meg a komcsizásért másfél meg két évet. Én azért nem töltöttem le a másfél évemet, mert fiatalkorú voltam. Nekem pártfogói felügyeletre kellet járkálnom, de mázlim volt, mert egy nagyon rendes öregurat fogtam ki.
- Ha már a Mosoi-t említetted: más zenekarról tudtok-e, akikkel szemben ennyire kemények voltak mint veletek?
N.Z.:-Együtt ültünk a gyűjtőfogházban egy veszprémi zenekarral. Közellenség volt a nevük. Ők nem voltak ennyire nagy kaliberűek, ha lehet ilyet mondani, vagy valahogy kevesebb port vert fel az ügyük. Nemigen tudtak róluk az emberek.
- Hogyan vészeltétek át a börtönbüntetést? Mennyire tört meg benneteket?
N.Z.:-Engem "kicsit" tönkretett. Hogy fekélyem lett, meg kihúzták pár fogamat az egy dolog. Elmúlt, nem annyira viselt meg, hanem inkább az, ami utána jött. Hazamentem, és nem mertem beszélni otthon, hogy hol lehetnek lehallgató készülékek. Odáig fajult a probléma, hogy nem mertem gondolkodni sem, hátha azt is lehallgatják. Szóval, egyfajta agymosáson mentem keresztül. Pszichológushoz jártam egy darabig.
V.Z.:-Mindig tudtuk, mikor, kinek a telefonján kattan a lehallgató. Olyan dolgokra kérdeztek rá a rendőrségen, amilyeneket egymás közt telefonon beszéltünk.
A család és a baráti kör hogyan állt hozzá, hogy ilyen nevetséges dolog miatt lesitteltek titeket?
V.Z.:-Abszolút mellettünk voltak. Számukra is egyértelmű volt, hogy nem csináltunk semmit. Ahol normálisak voltak, a munkahelyemen is tudták. Mondjuk, a suliból viszont kirúgtak. Később '88-'89-ben pedig kész mártírt csináltak belőlünk. Az akkori munkahelyemen vállon veregettek.
- Mivel töltöttétek a büntetés utáni éveket?
V.Z.:-Én zenéltem a 88 nevű zenekarban, később a Variolában. Kutyuék (értsd: Nagy Zoliék. O.S.) meg is jegyezték, hogy ezt hogy mertem a büntetés után egyből, mert azok szintén ilyen zenekarok voltak. Most dolgozgatok, motorokat és hangszereket gyűjtök, meg íjászkodom.
N.Z.:-Én is zenéltem. A Boldog Idők ska zenekar volt, vidám zenével. Azután jött az újhullámos Rossz Passz, majd a "világhírű" Tirke Honolulu. Egy évig hakniztam is szükségből, most pedig van egy CPg nevű zenekarom. Amellett fotózok, főleg erdélyi dolgokat, meg agyagozom, ékszerészkedem, ilyesmi. Bélának három szép gyermeke van. Néha talán még táncol, nagyon jó népi táncos volt.
Benkő Zoltán:-Miután kijöttem a börtönből, kb. egy évre rá disszidáltam. Ausztriából Amerikába kerültem. Hét év múlva hazajöttem Szegedre, aztán megint kimentem Amcsiba. Dolgoztam, utazgattam, kommunában éltem. Pár hónapja jöttem vissza ismét. Amikor először jöttem haza, gyermekem született, ő most négy éves. Szégyen, gyalázat, az idei évet leszámítva vagy öt éve volt utoljára gitár a kezemben! (Az interjú 1999-ben készült. O. S.)
A punk életmódot mennyire éltétek?
N.Z.:-A zenekar kezdeti időszakában zajlott a punk-élet, de 1983-ra elegünk lett belőle.
V.Z.:-Kezdett kirakatra hasonlítani az egész, kirakat-punkok jelentek meg, márkás bőrcuccokban. Amikor úgy éreztük, hogy divat lett belőle, kiszálltunk. Az utolsó koncertünkön direkt emiatt voltunk mackóruhában.
- Mennyiben változott a zenei ízlésetek? Milyen zenéket hallgattok mostanában?
V.Z.:-Én mindenevő vagyok. A seattle-i zenék tetszettek, amikor tíz éve bejöttek. Most nem is tudok neveket mondani, annyi félét hallgatok.
V.Z.:-Én a Police-t szerettem sokáig. Most legtöbbször letisztult afrikai zenéket, ősi darabokat hallgatok. Valami erős töltés van bennük!
- A múlt rendszerrel szemben erős ellenállást mutattatok. Megmaradtok-e továbbra is ebben az ellenzéki szerepben?
V.Z:-Én erre a kormányra szavaztam, illetve erre a tátsaságra. Nem mintha rájuk akartam volna, hanem, mert másra nem akartam. Azóta csömöröm van tőlük. Mindenesetre nem szeretném, ha azok kerülnének kormányra, akik engem, mint 17 éves gyereket elítéltek.
N.Z.:-Én próbálok kimaradni mindenből, ami a politikával kapcsolatos. Nem nézek tévét, nem hallgatok rádiót. Nem voltam szavazni, nem tudom, ki kicsoda, mit csinálnak. Egyébként mocsok dolognak tartom az egészet.
- Beszéljünk vidámabb témáról. Mikor kezdtetek újra együtt zenélni?
N.Z.:- Augusztus végén, heti egy próbával. Koncertünk (-az interjú készítéséig- O.S.) nem volt. (Az újjáalakulás utáni első bulit december 10-én rendezték. Nem verték nagy dobra, mégis zsúfolásig megtelt a Rock Klub pincéje. O.S.) Hatalmas élmény volt az első néhány próba, aztán a stúdióban kicsit kiherélődtünk.
V.Z.:-Nagyon sokszor eljátszottuk a számokat, és egy kicsit megkattantunk tőle. Utána viszont már volt egy jó próbánk.
- Mit fogtok játszani, ha bulira kerül a sor?
V.Z:-A régi műsort már el tudjuk nyomni, de írni kéne hozzá még egy félórára valót. Új nótánk ugyanis egyelőre nincs.
- Ha lesz, változik-e a stílusa?
V.Z.:- Biztosan, mert mi is változtunk. Az, hogy mennyiben lesz más, ebben a pillanatban még kiszámíthatatlan.
- Hol tart a felvételek kiadása?
V.Z.:- A meglévő felvételeket lekevertük, de nem döntöttük el, hogy így adjuk-e ki, vagy megvárjuk az új számokat is.
- Nemcsak a punk-vonulat erősödött a 16 év alatt, hanem a skinhead-ek is. Hogyan viszonyultok hozzájuk, tartotok-e tőle, hogy megzavarják a koncerteteket?
V.Z.:- Nem igazán tudok róluk most semmit. Annak idején még barátságban voltunk velük, együtt buliztunk, egy társaságban voltunk.
Olasz Sándor
| |
|
|
