| Valószínűleg le fogtok hurrogni ezért, de most hogy van ez a Floorpunch turné őrület, azon gondolkoztam, hogy ebből a '96-00-s időszakból a Floorpunch az egyetlen zenekar, amit már nem bírok meghallgatni, holott kurvára szerettem őket, de mégis a lemezeik sokkal bénábban öregedtek, mint a többi hasonszőrű zenekaré. A mai napig bármikor szívesen meghallgatom a Fastbreak lemezeket, a Ten Yard Fight lemezeket, a Hands Tied 7"-t, a Reach The Sky dolgait (az első LP-vel bezárólag, a másodikat múltkor meghallgattam a kocsiban, és idegesített) vagy az Atari 7"-ket, de a Floorpunchra nem visz rá a lélek. Gondolkoztam, hogy ez miért lehet, és arra jöttem rá, hogy ez az "arcbamászós" (de béna szó) hozzáállás már inkább megmosolyogtat, főleg hogy az ember tudja, hogy egy-két tag már nem is olyan "arcbamászó". Na mindegy, gondolom, nagyon érdekel titeket a véleményem a témában, úgyhogy jó utat, érezzétek jól magatokat, mert biztos fasza lesz azért. Ja, és ennek ellenére nem adom el a Floorpunch lemezeimet, mert azért tök szép emlékek fűznek hozzájuk. | |
|
|
