Köszönet mindenkinek, aki védte a zenekart. Igazán jól esett:)
nothing_is_eternal: Itt van három sokkal jobb szöveg (amit Te idéztél az a '99-es 1. demónkon szerepelt). Ezek a készülődő új albumon lesznek rajta:
Ahol a Lényem Él (Carbamazepine)
Te nem értesz meg és én nem is akarom,
Én nem tépem tovább a számat.
Mégis üdvözöllek a szex, a drog, és a rock & roll mámorában
Lépj be és tölts egy italt magadnak,
Helyezkedj el nyugodtan!
Még van időd rá, hogy megbékélj Istennel, vagy amiben hittél...
Elveszett valahol egy gondolat,
Egy kapszulába zárt jó jó indulat,
Mi nem tér vissza többé úgy érzem,
Ez nem más, mint egy halálos ítélet,
Erre a világra, hol a lényem él
És a Te erőd ezzel már fel nem ér,
Én már csak fexem a földön és érzem,
A gonosz már megint legyőzött (Itt van)!
Fogd be a füled, ha üvöltök!
Menekülj előlem, ha dühöngök!
Egy húr megint elszakadt
És ezzel vége van ismét a dalnak
(Carbamazepine-t!!!)
Ez a tomboló vihar elötti csend,
És érzem itt lakik valahol még mindig bent,
Ismeri a félelmem, minden titkomat,
És Te értetlenűl rázogatsz...
Te nem értesz meg és én nem is akarom,
Én nem tépem tovább a számat,
Neked szerencsédre nincs vízumod,
Ebbe a kaotikus világba.... (ahol élek)
Fogd be a füled, ha üvöltök!
Menekülj előlem, ha dühöngök!
Egy húr megint elszakadt
És ezzel vége van ismét a dalnak
(Carbamazepine-t!!!)
................................................................ ........
Vége...
Gyümölcs már nem terem a fánkon,
Nézz végig e kihalt tájon,
Lehullott már minden levél,
Nincs születés, csak temetés.
Sötét éjszakában csókot lopva,
Osonok el mély álmaidban,
Ha véletlenűl felébrednél,
Megölnélek, én megtenném....
Tudod, hogy ez csak átmenet,
Valaha talán szerettelek,
De Rád már nincsen szükségem,
Ez csak egy kiégett szerep, vége!
Gyümölcs, már nem terem a fánkon,
Bár tested reszket a vágytól,
De még mielőtt lelépek,
Megmérgezem a véredet.
Te sosem leszel jobb énnálam,
Nem látszik rajtad sok évszázad,
Valamikor még vissza térek
Más alakban és másképpen...
Tudod, hogy ez csak átmenet,
Valaha talán szerettelek,
De Rád már nincsen szükségem,
Ez csak egy kiégett szerep, vége!
-Soha nem is kértelek,
Te hívtál enegem, én jöttem
És hogyha már itt vagyok,
Valamit Neked is elmondok,
Ellenem Te soha nem nyerhetsz,
A nevemet nem is ismered,
Túl tiszta még a lelked,
De bemocskolom, csak Neked!
Gyümölcs már nem terem a fánkon,
Féregként a gyökerét rágom,
Nézz végig e kopár tájon,
Lehullott minden levél minden fáról,
Valaminek pont most van vége,
De az értelmét már rég elvesztette,
S ha majd az álmodból felébredsz,
Az életednek pont akkor lesz vége!
Tudod, hogy ez csak átmenet,
Valaha talán szerettelek,
De Rád már nincsen szükségem,
Ez csak egy kiégett szerep, vége!
..............................................................
Csak magamra...
Én ezen a bolygón születtem,
És ezen is fogok meghalni,
De nincs kedvem azon rinyálni,
Hogy a sírban mi fog megrágni.
Túlon túl jó a kedvem és leszarom,
Hogy ki figyel fentről.
Az meg végkép nem érdekel,
Hogy mi az ami üdvözöl lentről.
Én megszülettem, élek.
Reszketek, ha félek,
Hiszem, hogyha látom,
Mert csak magamra számíthatok.
Talán adok, hogyha kérsz,
Talán ölellek, ha félsz,
De ne ígérj semmit,
Mert csak magamra számíthatok.
Csak magamra
Én ezen a bolygón születtem,
És lehet, hogy baj, de még itt vagyok,
De nem számít, mert tudom, hogy szeretsz,
Bár ezt tényleg kurva jól titkolod...
Én is csak egy ember vagyok,
Iszok, baszok, fekve hányok,
És ha eljön az idő,
Eljön a kaszás,
Én meg mindent itt hagyok.
Én megszülettem, élek.
Reszketek, ha félek.
Akkor sem hinném, hogyha látnám,
Mert csak magamra számíthatok.
Én örülök, hogy még élek,
De néha nehéz tényleg,
De erős a hitem magamban,
Mert csak magamra számíthatok
Csak magamra!
............................................................
| |
|
|
