Hát én nem tudom, hogy milyen statisztikákat olvastál, én székelyföldi, bánáti és bácskai statisztikákat tudok felhozni, illetve szegedit és budapestit. Azokból nem ez jön le.
De jó, akkor tereljük kicsit másfelé a témát azután, hogy kiveséztük, hogy egy gyökér vagy.
Tehát a cigányság tárgyalásánál szerintem abból kell kiindulni, hogy egyrészt nem szerencsés a túlzott különválasztása magyarnak és cigánynak, másrészt tökéletesen hülyeség elvárni azt, hogy beolvadjanak. Az elsőre ugye azért van szükség, mert hogyan is kívánhatnánk, hogy alkalmazkodjanak a magyar társadalom normáihoz (nem túl magas a léc), ha közben állandóan az orruk alá dörgöljük, hogy nem magyarok. A másodikat pedig azért fontos kiemelni, mert bizonyos kulturális, de biológiai adottságaik miatt is ez a többségi társadalomnak is és az ő közösségeiknek is nagyon megterhelő. A vegyes iskolák nem működnek, ez az elv megbukott, ezt ki kell mondani. Cigány ÉS magyar: tudom, sokak számára nehezen felfogható dolog a kettős identitás, de létezik és egyébként egy kulturálisan nagyon termékeny dolog. (Oláh Ibolya, akit én nagyon nem bírok fakadt ki egyszer emiatt a cigányokra, amikor visszament a régi nevelőintézetébe - az ő idejében nem így volt)
Térjünk át egy kicsit a XX. századra. A szocialista rendszer bármily baloldalinak is mondta magát, a cigányságot (meg a zsidóságot is, de most mindegy) rettenetesen kezelte. A városokban megfigyelhető jelenségek gyökerei valahol ebben a korszakban keresendők, mert ez volt az, amikor a vidéket felszámolták, mint fölösleges koloncot a városok nyakán, az embereket pedig rákényszerítették, hogy a városban éljenek. Ez ugyanannyira traumatikus volt a magyar közösségeknek, mint a cigányoknak, talán azzal a különbséggel, hogy a cigány mégannyira sem képes elviselni a négy falat, mint a falusi ember (ők nem is a faluban laktak, hanem annak környékén). Egész egyszerűen a cigány olyan fajta ember, aki szabadságra született, ha ebben direkt vagy indirekt módon korlátozzák, akkor azzal a környezete is rosszul jár. A városi 8 órás munkaidő, bérlettel utazás, számlabefizetés, boltban vásárlás, panellakás: mind-mind olyan tényezők, melyek börtönként értékelhetők számukra (számunkra is az, de mi belenyugvóbbak vagyunk és ha van tévé akkor a monotonitást is elbírjuk és/vagy nem is vesszük észre).
Vegyük tehát észre, hogy a probléma történelmi viszonylatban új. Ez jó, mert ha működött évszázadokig, és aztán egy félig nem, akkor csak lehet ezt csinálni jól is... Az életformájukat a II. vh. után változtatták meg, az identitásukat kb. a rendszerváltás óta hangolják az együttélés ellen.
Ugye ebben vastagon benne van a magyar politika: a segélyezés és örökbefogadás rendszere, illetve a beilleszkedés vágyának folyamatos leépítése nagyon súlyos problémák, és végső soron ilyen deviáns viselkedéshez vezetnek, amiről beszélünk.
S ezt hogyan lehetne kezelni? Hiszen ha nincs munka és segély se, abból fosztogatás lesz, meg amúgy sem lehet kiéheztetni ennél jobban már az embereket, a második probléma megoldásához pedig tisztánlátásra és némi segítségre van szükség.
Én úgy gondolom, hogy a magyar vidéket talpra kell állítani: ez rengeteg embernek adna munkát és megélhetést, és nem utolsó sorban a termékek nemzetgazdaságilag is nagyon jól jönnének. Milyen jó is lenne egy kicsit megerősíteni a belső piacot, gatyába rázni a zöldség- és gyümölcstermesztést, állattartást, és helyreállítani a folyóinkat, ezzel egyszersmind az Alföld vízgazdálkodását is. Nem igaz, hogy a cigány nem hajlandó dolgozni: kicsit noszogatni kell, az igaz, de ezt talán ne pont mi magyarok rójuk fel nekik... Különben is, ha van munka, de nincs segély, akkor nem lesz mit tenniük. A cigányok esetében még azt is meg lehet említeni, hogy a fizetségüknek sem kell feltétlen teljes egészében készpénznek lennie, a megtermelt áru X%-t megkapják, akkor rendesebb lesz a munkájuk is (ez amúgy mindenkire igaz). Egy szó mint száz: a vidékfejlesztés szerintem komoly lehetőséget ad a létminimum alatt élők felzárkóztatásához.
Ami pedig az identitásukat illeti: fantasztikus művészeket termelnek ki maguk közül, de a legtöbbjük belefásul a félreállításokba, az infrastruktúra hiányába, meg nem értésbe, mondjuk ki: előítéletekbe. Zseniális színészek, képzőművészek, zenészek kerülnek ki soraikból, de sokkal kevesebb, mint amennyi lehetne. És még itt a sport. Aki focizott már cigányokkal, az tudja, hogy mire gondolok. A sportutánpótlásba bevonni őket szerintem nagy biznisz lenne mindenkinek. Ebből a szempontból ez a bekezdés a négerekről is szólhatna az usában, a kvalitások hasonlóak.
Igen tudom, ez kurvasok pénz, de ez lenne elvileg a politikának nevezett valami dolga, hogy az ilyen társadalmi, kulturális és gazdasági problémákat megoldja. Sehol nem láttam törekvést erre, ha valamelyik párt megszólal az ügyben, abban nincs köszönet általában, ha pedig nem foglal állást, azzal talán még többet árt a helyzetnek, mint a kollégája.
*
Nagy vonalakban tehát én kb. így tudom elképzelni, hogy az áldatlan állapotok megváltozzanak. Alapgondolatok, melyek kifejtésre és finomításra várnának - persze csak ha elfogadjuk őket. Nyilván van ezeknek is több buktatója, de talán kevesebb, mint annak az elvnek, hogy lőjük ki űrszemétnek őket azt jónapot. |
