Meghívó Tüntetésre, mert jön a kínai államfő
2004.06.10. Amnesty International
Meghívó
A Tibetet Segítő Társaság és az Amnesty International Magyarország közös sajtótájékoztatójára, és közös tüntetésére
Téma:
Az emberi jogok jelenlegi helyzete Kínában
(Hu Jintao kínai államfő magyarországi látogatása kapcsán)
Időpontok:
Tüntetés: 2004. június 10. csütörtök 10 óra (a kínai államfő érkezése alkalmábol)
Sajtótájékoztató: 2004. június 10. csütörtök 13:30 óra
Tüntetés helyszíne:
Budapest I. ker, Szentháromság tér
Sajtótájékoztató helyszíne:
Tibetet Segítő Társaság, Sambhala Tibet Központ, 1088 Budapest, Lőrinc pap tér 2.
Az Amnesty International Magyarország Hu Jintao kínai államfő magyarországi látogatása apropóján is szeretné ismételten felhívni a figyelmet a sorozatos emberi jogi sérelmekre Kínában. A sajtótájékoztatón szó esik a 15 évvel ezelőtti Tiananmen téri események miatt bebörtönzött és azóta is fogvatartottak helyzetéről is.
Reméljük, meghívásunk felkeltette érdeklődését! A személyes találkozás reményében, üdvözlettel:
Amnesty International Magyarország
További információ: Amnesty International Magyarország 321-47-99 vagy Tibetet Segítő Társaság 266-80-84
AI INDEX: ASA 17/020/2004 3 June 2004
AMNESTY INTERNATIONAL
PRESS RELEASE
AI INDEX: ASA 17/020/2004 2004. június 3.
AMNESTY INTERNATIONAL
Sajtóközlemény
Kína: 15 évvel Tienanmen után is tart a harc az igazságért, és a letartóztatások sem értek véget
15 év telt el az 1989-es, a demokratikus reformokért folyó Tienanmen téri tüntetések óta, ám a demonstrációval kapcsolatban azóta is zaklatják az érintetteket a kínai hatóságok, és a mai napig történnek letartóztatások. Az Amnesty International értesülése szerint még mindig sokan ülnek börtönben a megmozdulásban való részvételük miatt.
A demonstráció halálos áldozatai és a letartóztatások ügyében mindezidáig nem indult nyilvános vizsgálat. Az Amnesty International tudomása szerint még mindig több mint 50 elítélt tölti börtönbüntetését amiatt, mert részt vett a tiltakozásokban. Ez a szám azonban csak töredéke a valóságnak. Az elítéltek tényleges számát a kínai hatóságok eddig még nem hozták nyilvánosságra.
Márciusban három nőt, Ding Zilint, Zhang Xianlinget és Huang Jinpinget a hatóságok több napon át fogva tartottak, mert így akarták megakadályozni, hogy megemlékezzenek a tüntetés évfordulójáról. Mindhárom nő a Tienanmeni Anyák elnevezésű csoport tagja. Ez az áldozatok hozzátartozóiból álló szervezet az 1989-es véres eseményekkel kacsolatban igazságszolgáltatást és felelősségrevonást követel.
A megtorlás során meggyilkoltak közül többek holttestét Peking központjában, jelöletlen sírokban találták meg. Legalább 30 személyről tudható, hogy a demonstráció éjszakáján tűntek el. Feltehetően ők is halottak. Az eltűntek családtagjainak kétségbeesése a hosszú évek során csak nő, mivel egyre kevesebb az esély arra, hogy megtalálják az áldozatok földi maradványait.
Ding Zilin 17 éves fiát, Jiang Jieliant a hátán érte halálos lövés 1989-ben a Tienanmen tér közelében. A gyászoló édesanya most attól fél, hogy a 2008-as olimpiai játékok miatti nagyszabású építkezések után már „szinte lehetetlen lesz bármit is találni”.
Más jelentős kínai személyek továbbra is állami elégtételt követelnek és annak hivatalos beismerését, hogy a megtorlás súlyos hiba volt. Egyiküket, Hu Jiát, aki az AIDS elleni küzdelem ismert harcosa és környezetvédelmi aktivista, ez év áprilisában rövid időre őrizetbe vették a hatóságok, miután igazságszolgáltatást kért Tienanmennel kapcsolatban.
Dr. Jiang Yangyong, akinek a nevéhez a SARS járvánnyal kapcsolatos titkolózások leleplezése is fűződik, 1989 június 3-ának éjjelén éppen egy, a Tienanmen tér közelében lévő kórházban dolgozott, és közel 90 áldozatot neki kellett ellátnia. Idén márciusban őt is kihallgatta a rendőrség, miután az orvos nyílt levélben megírta, hogy 1989. június 3-án a katonaság „őrjöngő dühében tankokkal, gépfegyverekkel és más fegyverekkel támadt a diákokból és helyi lakosokból álló teljesen fegyvertelen tömegre ... 15 év telt el, és a hatóságok arra számítanak, hogy az emberek lassan elfelejtik a történteket, ám éppen ellenkezőleg, az emberek egyre csalódottabbak és dühösebbek.”
Az Amnesty International ismételten felszólítja a kínai kormányt, hogy folytasson független vizsgálatot a meggyilkolt fegyvertelen diákok és tüntetők ügyében. A vérengzésért felelős személyeknek bíróság előtt kell számot adniuk tetteikért, a kormánynak pedig szabadon kell engednie mindenkit, akit a Tienanmen téri események kapcsán még mindig fogva tartanak és akiknek az ügyében nem folytattak le tisztességes jogi eljárást.
Háttér-információ
Az 1989-es megmozdulások Pekingben kezdődtek, majd átterjedtek Kína több nagyvárosára és tartományára is. A demonstráló tömeg a korrupció megszüntetését, demokratikus reformokat és egyéb politikai jogokat, szociális intézkedéseket követelt a kormánytól. A június 3-áról 4-ére virradó éjszakán a kínai hadsereg tankokat küldött a Tienanmen térre, és fegyvertelen civilek százait mészárolta le. A megtorlás tízezrek letartóztatásával folytatódott országszerte.
A 2004 márciusában megjelent éves emberi jogi jelentésében a kínai kormány azt állította, hogy 2003-ban „jelentős haladást” értek el az emberi jogok védelme terén. A jelentés megelőzte az Európai Unión belüli, a Kínával szembeni fegyverembargó feloldásáról szóló tárgyalásokat. Az embargót még 1989-ben rendelte el az EU, válaszul a kínai kormánynak a Tienanmen téri tüntetőkkel szemben tanúsított magatartására. Az Unió úgy döntött, nem oldja fel a Kínának szóló fegyverszállítások tilalmát.
|
|
|