jobb, mintha költőverő lenne... azokat nem szeretem.azonban a lokátor kérem az lokátor ugyebár. Na most, miért jók a zengőn a fák, meg a verőköltő nünükék, valamint a bokrok mögött bújocskázó, előember imidzsre hajazó zöldek? Most hagyjuk, legalább csak egy gondolatkisérlet erejéig, hogy fantáziánk vezessen minket, félrészegen belénkkarolva az ideálok szivárványútján. Elsősorban gondoljunk gyermekeinkre!
Minden józan gondolkodású ember belátja, hogy bizony lokátorra jelenlegi
mindenképp szükség van. Aki szerint ezt velem valamiféle ellenségképtől való rettegés mondatja, az kérem súlyosan téved.
Mert tegyük csak fel... Van a gyerek, vagyok én. Gyerek kitalálja, kiránduljunk. Na kérem, Pest mellett nagyon szép erdők vannak, sőt Pesten is példának okáért a XVIII. kerületben.
Az ugye tőlem nincs olyan messze, ott lehet kirándulni, teszem azt hozzá a büdös kölke úgyis elfárad 3 perc járás után, meg ugye megunja a dolgot.
Mit lát mindenütt? Fát ugye, az ugye kérem fát lát. Többet nem is akar kirándulni.
Ellenben ha majd azt mondom neki, na gyerekem, megyünk a Zengőre, megnézzük a lokátort, ami vigyázz rád meg rám is.
Na ezek után a gyerekben rengeteg kérdés merül fel, mi is az a lokátor, hogyan véd meg, stb. Hát kérdem én, az egyszeri egyszerű laikus polgárcsíra, nevelésmódszerileg nem célravezetőbb a lokátorról beszélni.
Túl azon, hogy a gyerek azért is ráun majd a fákra,mert azt nemvédik katonák, nem ad ki berregő hangot, ráadásul arra biztos hogy nem lehet USB portot kötni.
Én azt mondom, szép volt a fa, jó volt a fa, meg a természet is, de a kora már lejárt...
Al zöldeskedés olyan, mint Kádár János halálának évfordulóját megünnepelni, a 3.60-as kenyeret visszakövetelni.
Mondjuk szovjet katonai temetőben még nem volt szerencsém ex-párttitkárt , Lenin-szoborhoz blincselve látni.
|