Az imént olvastam a Dani kritikáját a Tigris lemezről. Ja, biztos jó lehet; az az öt-hat szám, amit innen-onnan leszedtem a netről tényleg fasza. Viszont ott a fű( :-) ) alatt a Dani is megfogalmazza, és, ha tényleg ez a lemez, én is megkérdezem. Jól van szívjátok. De egy, alapvetően, káros szenvedélynek szentelni egy lemez szövegvilágát az okés? Szóval ez most a divat? Mondjuk csinálhatnánk egy lemezt, ami az alkoholizmus vagy a dohányzás, vagy akár mondjuk a játék-szenvedély "örömeiről" szól és az klassz dolog?
Ha tévedek, a Dani az oka. Én abban a néhány számban éreztem azt a klassz kis égő szárított kender-szagot néha, meg hallottam a pipa szörcsögését, de nem éreztem, hogy csak ez van... | |
|
|
