Nos. A Gorilla egy majom. Egy nagy majom.
Ami tegnap a Véres Likban történt, az valódi történés vala, tört ének énekeltek törötten.
Beszartam, bocsánat, de ez az, amit érdemes csinálni, sőt még hallgatni is érdemes, leginkább azért, mert az erő, nagyúr, átadódik a közönségnek, minden úgy van, hogy lefollyon a rózsaszín korlátokról, nemcsak a Duna, de a Sárga Foltok is áradtak.
Kicsit tréfás látvány volt nekem, vénnyomorultnak, ahogy húsz év alatt pörgött a pogo, a hullámfürdőben sivalkodva csobogott a friss kiscsapat, de borzolta az én hajlott hátamat is az energia.
Minden rendben volt, hiperfinom csuklódobolás, bőgőcsattogtatás, sőt kalap - kalapos teljesítmény, vezénygitár, imádtam az összehajolásokat, gyönyörűséges és fess fúvós énekes szexió, és művész úr, a színpadi borsmester.
Tetszett a könnyelmű csúzlifelhívás, lám amikor komolyan veszi a közönség magát és tényleg ki kívánja lőni az énekes szemét. Pedig nem is szemét.
Pálinkaosztás nemes kampányfogás volt. Sárga színt az Országházba. |
|
|