| A mobilomról nem beszélek mert szar ellenben a cipőmről ejtenék pár szót. Előszöris örülök, hogy tetszik, anyám azzzal cseszeget mindig hogy kurvamocskos dehát ettől nem lesz tiszta ugye. A lényegalényeg. Toma javaslatára vettem ezt minekután előtte két converse ment tönkre a lábamon.. úgy érzetem váltanom kell. Ő meg aszondta hogy azt övé már kurvarégi és gondoltam miért ne! Belevágtam. Megtehetem. Mindigis szimpatizáltam az efajta sportos és utcai közti átmenetet képező lábbelikért csak eleddig nem jutott el a tudatomig, hogy talán vehetnék is és ezért megmaradtam inkább az Adidas mellett. Egyszer volt Nike-m, de annak hamar szarrá ment a talpa. Persze hamis is volt, de erről a ballépésemről nem beszélek szívesen. Maradjunk inkább a Vans-nél. Elég sokat pöcsöltem mire rászántam magam, mivel alapjában véve nem kedvelem az olyan cipőket amiknek hígfos színű a talpuk vagy legalábbis arra hajaz, de anyám mindig mondja, hogy sose azt nézzem. De nekem igenis számít. Ozt azt vettem észre, hogy ez még egész elviselhető is, belebújtam. Kényelmes volt. Megvettem. Rá egy héttel városszerte kikerültek a villamosokra hogy van új Vans vegyétek. Tudom, régóta piacon van már a márka, de mégis belátható, hogy a reklámkampány beindításának fő motivációja én voltam. Azóta egyre több hasonló cipőt viselő embert is látok, ami egyáltalán nem vet meg, hiszen én példaértékű vagyok. Körülbelül ennyit erről. Az meg hogy nem tűnök ki. Tudod én az inteligenciámmal és retorikai képességemmel tűnök ki. Az úgy vélem százszor többet ér, minthogy gettában járjak ami szétbassza a lábam, vagy konkrét utcai cipőben ami meg nem menne a nacimhoz. |
