EZT NEM ÉN IRTAM:
Sziasztok, tudom, már ezer fórum indult a témában, de nem tudom megállni,hogy inditsak egy újat, hátha másoknak is sikerül felhívni a figyelmét.
Tegnap voltam az Illatos úton, kihoztam egy kutyát. De hányat kellett otthagynom! Hány könyörgő tekintetet, hány reménykedő állatot! Hány olyat, aki már a reményt is elveszítette, aki már csak kuporog és reszket! A -10 fokos éjszakákon pár négyzetméteren, a hideg, nedves beton vékony, reszkető kis semmiket, vagy életerős, az emberekben (még) végtelenül bízó, igazi kutyákat.
Nem mindenki tudja, de az Illatos út NEM MENHELY, hanem SINTÉRTELEP, az oda bekerülő állatokat kiirtják. A leadott kutyákat akár azonnal, a befogottak esetében elvileg két hetet kötelesek várni, utána bármikor el is altathatják.
Sok gyönyörű, fajtatiszta kutyát is találni, sok életrevaló, szeretetéhes keveréket, kölyköket, felnőtteket.
Ne féljetek ilyen kutyákat örökbe fogadni! A leggyakoribb érv ellenük, hogy elvadultak...Dehogy! Nem is volna idejük rá... Max. két hét, és még némi haladék. aztán a biztos pusztulás.
Nagy szükségük van a segítégre. Az évente bekerülő 5000 kutyából 1500 kerül gazdihoz. A többinek vége... Nem ők tehetnek róla...Aki tud, hozzon ki kutyát onnét. Akkor is, ha van már kutyája, hiszen két kutya sosem lehet egyforma. Sokukra azért vár szomorú vég, mert a gazdi esetleg nem is tudja, hol keresse. Ha hazaviszitek, akár ideiglenesen, és meghirdetitek (ebben sok állatvédő egyesület segít), könnyen lehet, hogy kutya és gazda újra egymásra találnak.
Segítsetek nekik! Más esélyük nincs. | |
|
|
