és most a folytatás:
.A sugárzás
� Maxson súlyos döntés előtt állt: beteljesítse-e a célt, avagy az utolsó pillanatban kegyelmezzen meg ikertestvérének. Végül levágta Maxwell fejét, majd kiadta a parancsot a Szaturnusz megsemmisítésére. Miután visszatért a Holdra kellemetlen hír fogadta: nap atya bosszút kíván állni gyermeke haláláért. Maxson nem tudta mit tegyen, de nem sokáig habozhatott, mert Nap atya kezében a veterán Merkúriusz feje vigyorgott. Maxson, félretéve a rossz érzést, hogy alig ölte meg testvérét, most apja következik, rátámadt apjára. Mindeközben rejtélyes sugárzás támadta meg az univerzum lakóit. Rövid kutatás után kiderült, hogy újra a Nagy Lyuk nyílt ki, de ezúttal nem volt olyan erős, mint korábban. De Qaqi, a Szíriusz ádáz ura felhasználta a sugárzást a mega-műfasz-szuperhajtóműhöz. Ez rendkívül kellemetlenül érintette a háborúzó feleket, ennek ellenére tovább folytatták a háborút. Qaqi azonban behatolt a Naprendszerbe, ahol már várták az előző háborúból ottmaradt hívei. Qaqi úgy döntött, nem lacafacázik és egyből Nap atyára támad. Qaqi azonban elbízta magát, hiszen arra számított, hogy a háború akkor is tart, amikor Nap atyával harcol. De Maxsonban ekkor feltört a fiúi szeretet és visszafordította műfaszrakétáit, majd apja segítségére sietett- jókora sereggel. Bár sietett, de apját már Qaqi foglyaként, Nap atya birodalmát pedig Qaqi birtokaként kellet látnia. Ő maga is csak a szerencsének köszönhette életét, hiszen sikerült egy olyan űrhajóra szállnia, aminek nem kellet átesnie az ellenőrzésen. A bázisára visszatérve egy különös idegen ajánlatát kapta kézhez: egy magát lázadó szíriuszinak valló Zitriusz nevű hadúr szándékozott csatlakozni hozzá.
2. A szíriusz ura
Maxson nem sokat habozhatott, hogy elvei ellen elfogadja a szövetséget, hisz népét így is tizedelte a titokzatos sugárzás. Végül beengedte a titokzatos haderőt, ami legsötétebb félelmit valósította meg: Zitriusz hadereje Qaqié volt- ezzel a hadicsellel foglalta el Qaqi a jelentősebb műfasz lelőhelyeket. Amikor úgy tűnt, hogy Maxson birodalma már veszve van, Maxson úgy döntött, most már nincs helye erkölcsi kérdéseknek- békét kért Qaqitól, aki meghagyta neki a Merkúrt és a Vénuszt, a Földet pedig újfent ütközőpontnak jelölték ki. Maxson ezzel a lépéssel végleg megutáltatta magát apjával, aki kétségbeesésében még halott fiát, Maxwellt is megpróbálta feltámasztani- sikertelenül. Qaqi látván, hogy Maxson nem jelent veszélyt birodalmára új hódításokon törte a fejét, de ehhez szüksége volt egy tehetséges, sokatpróbált hadvezért, aki a legreménytelenebb pillanatokban is képes megfordítani a harc menetét. Így jutott arra az elhatározásra, hogy Maxsont a Szíriuszra küldi. Qaqi jól tudta, hogy nagy kockázatot vállal azzal, hogy egykori ellenfele irányítása alá sereget ad, de tudta, hogy csak így van esélye végleg elpusztítania a Kis Zöld Seggeket. A Kis Zöld Seggek a Földről származnak, de amikor Nap atya eltüntette a műfaszt a Naprendszerből, akkor úgy döntöttek, máshol vetik meg a lábukat. Népük története könyveket töltene meg, elég annyi, hogy birodalmat létesítettek a Szíriusz mellett. Sok borsot törtek már az ifjú Qaqi orra alá is. A lényeg az, hogy a Szíriuszi birodalomnak a nyugati szomszédja volt és ez akadályozta meg Qaqit abban, hogy nyugat felé terjeszkedjen. Eddig sose kockáztatta meg, hogy rájuk támadjon, de most, hogy a Naprendszer a kezében volt, most már nyitva voltak a kapuk. Maxsont elküldte, hogy tanulja ki a szíriuszi bölcsességet, hisz tervében szerepelt, hogy a barbárból szíriuszlakót neveljen. De Maxsonban is élt még a remény�
3. Az elfelejtett gyermek
Amikor eljött az idő, hogy Maxsonból igazi szíriuszlakó legyen, akkor tiszteletére az egész birodalomban hatalmas parádékat rendeztek. De a beiktatást megzavarta egy incidens- Zitriusz, a kém úgy döntött, most már a valóságban is az elégedetlenkedő szíiuszlakók élére áll. Zitriusz magával vitte a az új technológiát, a Seggszőrbombát. Qaqi úgy döntött, hogy ennyit még késhet Maxson végleges Szíriuszlakóvá válása, ráadásul jó próbatétel, vajon hogyan is tud bánni a szíriusz-sereggel. Így hát Maxson Zitriusz után eredt, majd meglepődve látta, hogy Zitiusz mecénása nem más, mint Nap atya, aki Zitriuszt megölte, majd fiához hasonlóan Zérus agyát helyezte a testébe. Maxson ezen nagyon megbotránkozott, hiszen öccse agyát ő is hatalmas ellenérzéssel tette idegen testbe, így, hogy más csinálta, teljesen elborult az elméje- úgy is, hogy az a más éppen Zérus apja volt. Így, megrészegülten apjára támadt. Nap atya könnyűszerrel kivédte fia támadásait, de arra nem számított, hogy Zitriusz is ellene fordul. Ketten együttes erővel megölték Nap atyát. Ekkor ébredt fel tudati kómájából, s csak apja holttestét és egy faarcú idegent látott- Zérus fejével. Ráébredvén tettével előbb Zitrusszal próbált végezni, de ő egyszerűen elmenekült, így úgy döntött magával fog végezni. Ekkor ért oda Qaqi, aki azért jött, hogy elszállítsa a ceremóniára. Maxson zavart lelkiállapotában nem tudta mit tegyen, így a szertartáson már majdnem szíriuszlakóvá vált, amikor hirtelen eszébe jutott terve, és Qaqival szándékozott négyszemközt beszélni. Maxson, amikor ketten maradtak a szíriusz urával, rátámadt Qaqira, aki meglepettségében nem tudta mitévő legyen, bár gondolkodni se sokáig tudott, mivel Maxson megölte. Maxson a hirtelen anarchiában bölcsen úgy döntött, csak a Naprendszert és pár kisebb országot tartja meg magának, a kaotikus Szíriusz birodalmat az enyészet oltárán áldozta fel, mivel tudta, hogy ott úgyis fellázadnak ellene. Erejét inkább a titokzatos Zitriuszra tartogatta, hiszen tudta, hogy testvére sem puszta önzetlenségből segített elpusztítani Nap atyát�
Folyt. köv. |
