Esteledett a Tisza partján Dobrony közelében,Galgóczy György uram legényeivel nagy dologra készült.Úgy döntöttek feloszlik csapat,mert nincs már értelem a további harcnak.A szatmári béke megköttetett,a „fősereg” Majténynál letette a fegyvert,ők még ellenálltak ugyan mindezidáig a Tiszaháton,de tegnap vették a hírét,hogy a vezérlő fejedelem nem segíthet rajtuk.Tanácsot tartottak,majd kimondták a végső szót:Ki-ki menjen arra,amerre esze és szíve húzza.Galgóczy uram két fiával még az éjjel lovastul átkelt a Tiszán,hogy új otthon keressenek,mert a régi már elpusztult,vagyonukat elvesztették,örökségük a kálvinista hitük és a kard maradt,valamint a katonai erényeik.Végül megérkeztek egy tiszántúli falucskába,amelyik valahol a Körös partján feküdt,és frissen ülték meg az új lakosok.Földesuruk csupán taksát(bért) kért tőlük,amig otthont teremtenek,és engedélyezte a szabad vallásgyakorlást számukra.A falu bírója kedvesen fogadta őket,akinek már Szőcs néven mutatkoztak be.Jobb lehetőség nem lévén,elvállalták a csősz állást.Házat építettek,és a fiúk rövidesen családot alapítottak.Emlékeikben néha még felsejlettek a beregi tájak.Itt,új hazájukban,ahol van ugyan víz bőven,de a fűzfa és a nád uralkodik,és a drága levegő porral terhelt,érthető is.Ezután.csaknem 100 évig éltek utódaik a paraszti létbe fojtott nemesi tudattal.Itt nem volt érdemes nemesnek lenni.Aki ezt mégis felvállalta az a földesúr,a vármegye és a jobbágyok szorításábe került.Egy idő után ezek a körülmények frusztrálttá tették őket.Megnőtt agresszivitásuk emlékeit híven őrzik a korabeli községi peres iratok.Ám letelt az első száz év,és a család Mózese megindult a mezővárosi polgári státusz felé.100 év alatt a kisfaluból mezővároska lett,aholSzőcs Mózes,az ükunoka,nőül vette Szilágyi Sámuel aljegyző lányát.Amig testvérei Bálint,Imre és János,az 1848-as szabadságharcban tették kötelességüket,Mózes megalapozta a család vagyonát.Majd váratlanul elhunyt,baleset következtében.Azonban ebben a nagy génsodródásban Mózes fiai István és Béla,csak a nemesi öntudatot örökölték mindkét ágról,hiszen a Szilágyi utódok között találunk orvost,gyógyszerészt,nyelvészt és ritkán parasztot.A testvérek ágai végképp elváltak egymástól.Imre utódai gazdatisztek lettek,sőt lelkész is akadt köztük,majd kiváló kereskedő.Bálint ága a kézművesség felé sodródott,János ága pedig megrekedt a klasszikus magyar kisparaszti szinten.István és Béla cívisek lettek,akárcsak az apjuk volt.Az előbbi magtalanul hunyt el,Béla pedig benősült az egyik helybeli Szabó családba.A Szabók,hagyományuk szerint,kálvinista francia(hugenotta) menekültek voltak,közvetlenül Lengyelországból jöttek,ezért hívták őket Polyák,azaz P.Szabónak, előbb Hódmezővásárhelyen telepedtek le,majd elmagyarosodtak,és onnan költöztek a Körös menti kismezővároskába.Itt az egyik ág továbbra is asztalos,kárpitos és hintókészítő mesterséget folytatott,a másik pedig cívis lett,és fontos szerepet játszott a település történetében.A Szabók női ágán költő,ügyvéd,malomtulajdonos is akadt,míg a Szőcs lányok nyomtalanul eltüntek cívis feleségként.
A mi Szőcs Bélánk és Szabó Ráchel házasságából három gyermek született:Béla II.,Ráchel II és János.Béla jó gazdának bizonyult,felvette a kor ritmusát.Anyagi helyzetüket az sem rendítette meg,hogy egy ízben Ráchel asszony a férje kedvenc bekecsét,a szakadt bélésbe rejtett ökör árával együtt,indulatosan bevágta a kemencébe.Nevelni szerette volna,deBéla öntörvényű volt.Nem szerette,ha „nevelték”.Ennek dacára szépen haladt a társadalmi ranglétrán.Szép polgári házat építtetett az úri negyedben.Tagja lett egy takarékszövetkezet igazgatóságának,a pénztárt ellenőrizhette.A járási szolgabíróság tisztviselővel múlathatta az időt a 48-as kaszinóban.Itt érte a vég.Egy borús reggelen,kimerítő poharazgatás után hazafelé tartottak a szolgabíró úrral,de a Poklos ér hídján nem fértek el ketten egyszerre.Ami ezután következett ,homályban hagyjuk.A bíró uram egy életre szóló károsodást szenvedett.Béla nem tudta feldolgozni milyen bajt okozott ivócimborájának és saját családjának egyaránt,azt pedig végképp nem tudta volna elviselni,hogy csendőrök kísérjék végig a városon,megbilincselve.Ezért másnap öngyilkos lett.Az özvegy és a gyermekei kezdhették elölről a küzdelmet.A legfiatalabbik,János,könyvelést tanult és kereskedelmi ismereteket.Rövid dzsentroid bohém korszaka után feleségül vett egy szegény,de eszes budai sváb lányt.Örökségét kereskedelmi vállalkozásba fektette Pesten.Ott is fejezte be pályafutását.Nyugdíjas korú volt már,amikor inaktiválták a Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari Vállalatok Központjában,mert főkönyvelőként tudott a hírhedt Ónody-ügyről.Gyermektelenül hunyt el,akárcsak nővére,Ráchel II,aki a Szőcs-lányok hagyományát követte,és egy gazdag cívis feleség lett.Béla II. a cívis státuszt választotta.Iskoláit Sopron városában fejezte be,ahol a német nyelvet is megtanulta.Hazajött.Szerelmes lett egy szomszéd városbeli gazdag,nemesi eredetű lányba.Hogy mielőbb egybekelhessenek,18 éves korában önként bevonult a 101-es gyalogezredbe katonának.Bosznia-Hercegovinában töltötte le a 3 év szolgálati időt.Innen csupán 1 évre vitték el altiszti iskolába Cattaro-ba,mert kiváló harcosnak találták és jól beszélt németül.Úgy látszik felébredtek benne a katonai erények.Ám amikor leszerelt,szomorú hír várta.Szerelme férjhez ment.Ezt a csapást Béla II.soha nem tudta kiheverni.Dacból feleségül vette Albisi Nagy Máriát,aki hat gyermeket szült neki.Pedig érezte,hogy férje nem szerette,ezért valósággal búskomorrá vált.
Béla II-nek egyetlen szenvedélye volt,gyönyörű hátaslovakat tenyésztett,és ezeket a szerződés szerint szállította Pestre a fővárosi rendőrségnek.Felesége,aki módos családból származott,szervi szívbajban szenvedett,betegségét a gyermekei is örökölték,Béla III kivételével.(A hat gyermekből csupán kettő élte túl a kisgyermekkort.)Béla II.egyre szomorúbb lett,egyre több időt töltött a 48-as kaszinóban.Majd kitört a Nagy háború.Hősünk önként jelentkezett a nagyváradi 4-es honvéd gyalogezredbe szolgálatra,ahol örömmel fogadták,mint jóhírű altisztet.BélaII.nem volt könnyű katona.Több ízben lefokozták,megannyiszor előléptették.(Egyszer azért büntették meg,mert egy műkedvelő tiszt kezéből kitépte a fordítva tartott térképet,és azt mondta:”Így kell nézni,te marha !”)1917-ben is súlyos harcokat vívtak az Isonzo folyó vidékén,vigasztalanul kopár hegyek között.A század egyik előretolt állását már emberi számítások szerint aláaknázták az olaszok.A századparancsnok megtiltotta,hogy élelmet és lőszert vigyenek nekik.Béla II.honvéd őrmester nem adta fel ilyen könnyen.A százados tiltása dacára élelmet vitt az előretolt állásban szenvedő társainak.Amint belépett a jól kiépített fedezékbe,működésbe jöttek az aknák.A nagy robajjal leomló sziklák összezúzták.Néhány napi szenvedés után 36 éves korában meghalt.Parancsnokai és honvéd bajtársai megsiratták.Poszthumusz vitézségi érmet kapott.
Otthon volt nagy sírás-rívás,de nem sok idő maradt a gyászra.Jött a spanyol nátha,és a szívbeteg boldogtalan özvegyet és egyetlen kislányát,aki örökölte anyja baját,elvitte.Csak Béla III. maradt életben.Az egyetlen Szőcsöt ezen az ágon az akkor még élő Szabó nagymama és Béla II.testvérei nevelték felváltva.Az utolsó magja nemzetségének szülővárosában,Szarvason,Mezőtúron és Budapesten tanult.Miután orvos lett,feleségül vett egy hazai német lányt,aki félárva volt,mert anyukája szívbeteg lévén,nem tudott megbírkózni a spanyol náthával.A német após nonkonformista melankolikus alkatú,álmodozó.Nagy barna szemekkel és nagy ,beteg szívvel.Agrártemékekkel kísérletezett a debreceni akadémiával együttműködve,és amikor a világgazdasági válság megrendítette vállalkozását,megosztotta a vagyont nővérével.Ő pedig a szívére hivatkozva nyugdíjba ment,nyugdíjából és maradék vagyonának járadékából élt.Másodszorra is megnősült,dacból feleségül vette a legszebb cselédlányt.Az após nővére előbb egy festőművész neje lett,de a polgár és a művész:tűz és víz volt.Ezért elvált festő férjétől,és gyógyszerészhez ment feleségül.Egyetlen fiuk patikusként magtalanul elhunyt.Béla III felesége örökölte apja melankolikus alkatát,introvertált típus volt,extrovertált férjével ellentétben.Tanulni nem szeretett,nemesebb feladatnak tartotta a családanyai hivatást.Öccse egy patinás gimnáziumban érettségizett,de a katonai akadémiáról már az első évben megszökött.Imádni való bohém volt.Beérte élete végéig egy ferencvárosi bérlakással.1946 után már csak könyveket árusított,másodállásban mozigépész volt,de igazából a filmezést szerette.BélaIII. és felesége az „ősi fészekben” telepedtek le.Sok gyermekük született.Vajon a genetikai sodródásban változnak-e az irányok ? Vagy egyszer csak eltörik az utolsó leszálló ágacska is?
| |
|
|
