Az első kudarc után rögtön megy a maszatolás, amitől már kaparom magam, hogy 'az a fránya kapufa ha pár centivel...' meg 'de jó lett volna kihúzni az első negyedórát...'. Nem volt szerencsénk, rossz a sorsolás, rosszul fújt a bíró.
Túl sokszor kiáltottak már farkast, mindig más a hibás, mindig csak kicsin múlik. Sose hallom az önkritikát, már Koemantól sem, akiben sikerült kiirtani a nyugati szemléletet és belátta, hogy elég másra fogni. Utóbbi 4 meccsünkön (román, svéd, portugál 2x) 1 gól, az se akcióból. Mezőnyjáték 0, küzdeni tudás se sok.
'A svédek túl erőfocit játszanak, nem tudunk kibontakozni, majd a portugálok ellen!'
'A portugálok jóval technikásabbak, remekül dugdossák a labdát előlünk!'
Sajnos a magyar focinak semmilyen játékstílus nem fekszik. Az ellenfélét nem tudjuk lereagálni, sajátunk meg nincs. Gólt meg akkor lőttünk volna, ha Sanyi lefejeli Carvalhot, lefordul Bruno Alvesről, lefutja Bosingwát és átemeli Eduardot. De erre csak Knézy várt szerintem. | |
|
|
