A Nagy Világrengés Árkádiát a föld alá temette. Azóta Árkádia lakói a föld alatt élnek. Múltjukat elfelejtették, mert őseik így akarták. Egyszer napjuk, a Shagma beteg lett. Ekkor Árkádia gyermekei bemerészkedtek a Múzeumba, ahová addig tilos volt belépniük. A múltjukról felfedeztek néhány adatot, a Shagma meggyógyítására azonban nem találtak megoldást. A gyermekek megalkották, majd a föld felszíne felé elküldték követüket, Arkanát.
Volt, nem is olyan rég egy szép világ,
most már nyoma sincs a föld színén
Ám ha te jössz, meg lehet menteni
vár Spartakus, Bob, Rebecca
Úgy fáj, hogy az élet szörnyű most ott lent
várják, süssön fel a napsugár
Jöjj, vigyük el nekik a drága fényt
és újra víg dal száll
Vár egy rút, sötét világ
nincs ott fény, nincs virág
Indulj el, és utazz velünk
hogyha jössz, jót teszünk
Hozz új fényt, boldogok leszünk
s felderül a nagyvilág
Kalózok dala
Agyalapnak hívnak a társaim
Kalózok ők tengerek habjain
A vezérük én vagyok, Maxigáz,
Ha zsákmány jön, gázt bele, maxi gáz!
Az én nevem egyszerű: Zsebpiszok,
Gyertyalángként néha csak pislogok
Felkiáltok: hó, hajó, támadás!
Égszakadás, fosztogatás!
Vaskéz, ez a mi fő jelszavunk
Rend van, mert ha mi, bumm, lecsapunk,
Bosszúnk akkor lesz, jaj, iszonyú
Úúúú, úúúú
Zsákmány, az legyen ám rengeteg
Várjuk, tenyerünk már bizsereg
Sok kincs, ez, ami oly gyöngyörű
Üüüü, üüüü
A csónakban kint ülök már megint,
Zsákmányt lesek, várom, hogy rám kacsint
Álmaimban felveszek szép ruhát,
Kár, hogy álom, huss, vége, szerteszállt
Reggel óta tartom a mikrofont,
A sok zsinór teljesen összefont
Holtfáradtan ágyamra rárogyok
Zugrádió, hé riadó!
Vaskéz, ez a mi fő jelszavunk
Rend van, mert ha mi, bumm, lecsapunk,
Bosszúnk jaj, akkor lesz iszonyú
Úúúú, úúúú
Nézz ránk, itt a kalózok hada
Nem volt soha még ily armada
Lessük, jön-e már gazdag hajó
Jóóó, jóóó
Elszáll, aki a kincsünkhöz nyúl,
Futhat, akár a hóban a nyúl
Öklünk hova csap, nincsenek ott
Nin-csooó, csooó, pont! | |
|
|
