| hát.. sztem inkább legyen minek az elfelejtésével szenvedni, mint, hogy soha semmi ne történjen az emberrel.. ha mindig minden jó lenne, honnan tudnánk, hogy na most vagyunk boldogok..? ez olyan, hogy amíg az embernek mondjuk nem fáj a foga, addig észre sem veszi, hogy neki jó, mert semmi baja, és nem örül.. viszont, ha fájni kezd.. akkor már értékeli azt, amikor egészséges volt.. szóval amíg az embert vmi nem zökkenti ki, és minden átlagos, addig nem tudja értékelni a dolgokat.. talán.. és talán ezért alakult így az egész élet.. hogy vannak jó és rossz dolgok.. és amúgy is.. minden, amibe nem hal bele az ember, az erősíti.. arra pedig nagy szükség van.. |
