(IGAZ, HOGY NEM DALSZÖVEG, DE JÓ!)
C S I G A V Á G Á S
Ezt a fontost eseményt már előző este meg kell tervezni az egész rokonság bevonásával. Felbukkanhatnak olyan, eddig még soha nem látott, messziről jött rokonok, akik valójában nem is azok – így mindegyik rokonnak adjuk valami fontos ismertetőjelet, pl: ha néger, úgy rúgjuk tökön, hogy törtmogyorós csoki legyen belőle. Mindenki részletes írásbeli utasítás kap a számára szimpatikus nyelven, hogy el ne tévessze a műveletek sorrendjét, vagy a saját feladatát. Esetleges féleértések elkerülése érdekében még kis animációs gyurmafilmet is gyárthatunk.Elő kell készíteni a megfelelő szúró-, és vágó-, és daraboló eszközöket. Az élezésüket bízzuk nyugodtan a gyerekekre, és közben akár el is énekelhetjük a “Kés, villa, olló, csehek kezébe nem való” c. eléggé ismert csehcsesztető közszolgálati népdalt. Még vidámabb lesz a munka, ha a gyerekek szemét még be is kötjük. Az elsősegélydobozt olyan helyre tegyük, ahol elsőre biztos nem keresnénk, sőt még másodikra sem. A csigát az utolsó előtti napon ne etessük, nehogy összeszarhassa magát ill. minket. Inkább egy jól irányzott hajnali, balzsamos simogatással altassuk el az éberségét. A csiga horkolását igyekezzük kicselezni, mert ha frontálisan nekimegyünk, könnyen elcsigázódhatunk. A hústartó edényeket készítsük ki, a húsdarálót pedig olajozzuk meg egy kis cetzsírral. Ha úgy érezzük, hogy már mindent előkészítettünk, nyugodtan aludni térhetünk, de előtte a csigaólat hermetikusan zárjuk le, nehogy megszökjenek az esetleges alvamászó állatkák. Ha nem is korán, de hajnali fél ötkor feltétlenül kezdjünk hozzá eme jeles eseményhez, a csigavágáshoz. A férfiak mindenképpen melegítsenek be néhány üveg pálinkával – de nem úgy, hogy a tűzre dobják -, az asszonyok pedig addig fussanak pár kör az udvaron a lavórokkal, hátha egy-két zuhanó meteoritot vagy kisbolygót el tudnak kapni ezzel a módszerrel. Ha már mindenki kellőképpen kimelegedett, akkor fejlődjünk csatárláncba a csigaól elé, és próbáljuk meg kicsalogatni a csigát a házából. A tej, vaj ill. a holnapra marad már nagyon lejárt trükk, és ezt még a legalulfejlettebb csiga sem veszi be. A legbiztosabb, ha utánozzuk a nyálka hangját, de ha ez sem jön be, akkor nyugodtan anyázhatunk Kodály-módszerrel. Amint felbukkan az ajtóban, a két legerősebb férfi jó erősen markolja meg a csiga szemének kocsányát, és vonszolja ki az udvarra. Hátulról két markos legény meg is tolhatja, persze nem kell mindjárt rosszra gondolni. A viaskodás közben az állat leheletét egy sarlóval próbáljuk meg még a levegőben egyenlő szeletekre vágni, majd ezt egy légmentesen zárt hordóba tárolni a fogyasztásig. Ha sikerült jól lefogni, akkor a legügyesebb legény pattanjon a hátára, és a csigának észrevétlenül vágja el a torkát. A művelet teljes összhangot igényel, hiszen az egyik, kilométerórával felszerelt asszonynak fel kell fogni egy vejdlingbe a kifröccsenő csigavért és meg kell mérnie a gyorsaságát, a másiknak pedig egy vödörbe kell tuszkolnia a csiga halálsikolyát. Sütve ez lesz a reggeli. A beteg csigák haláltusa közben egy bizonyos búgó hangot hallatnak. Ha ilyennel találkoznánk, akkor fertőtlenítsük le magunkat, majd az egész tetemet saját kántálású rituálék közepette égessük el máglyán. A csiga kimúlásáról a szemének kopogtatásával győződhetünk meg. Ezután hozzá is kezdhetünk a pörzsöléshez. Először a házát nyúzzuk le, majd a talpáról vakarjuk el a rászáradt izzadságot. Ezekből kis kreativitással akár egy EU kompatiblis kertitörpét is szerkeszthetünk. Ezután jön a hentesmunka. Mindent vágjunk le, ami kiáll belőle, mert ezekből lesz a csigahurka tölteléke. A leghúsosabb részekből az asszonyok húzzák ki az inakat, és a csigabélt készítsék elő a töltéshez. A töltelékben ne felejtsünk benne felejteni egy bacigazdag gumikesztyűt, ami ízfokozóként lesz majd jelen. Eközben igyunk pálinkát minden mennyiségben, és gyászoljuk a csigát. Minden részvevőnek adjuk a csigából, a bőrét pedig akasszuk ki száradni. Később csinálhatunk a bőrből csizmát, sálat, övet ill. egyéb menő dolgot. A csiga szemgolyóját óvatosan kaparjuk ki egy éles kaszával, és mivel nagyon értékes, egyszerűen fűzzük fel nyakláncként vagy lövessük bele a fülünkbe. A megmaradt csigahúst fagyasszuk le, vagy áztassuk pálinkába. A jól végzett munka örömét ne osszuk meg mással.
|
|
|