Na mindegy.
Kinek lelke sötétjében megbújik a nap, neve nem Istené, neve hallgatag.
Kinek pokla a csendben rajlik bent, az ördög barátja mely hű káoszt teremt.
Saját porod elvész, a múltad csak látszat. Az érted nyúló kéz nem más: Bűnbocsánat.
Megvert lelked sötét mint az éj, Vámpírszajha figyel, így hát sose félj!
Lények tengerében véred vereslik, átment épp a falon, az arcod keresik.
Szemed hófehérje álompárás már, véred elfolyik a szíved kalapál.
Út mely eléd tör, sehová sem megy, a Halál királyi, dicső Úri kegy.
Haléandó tested pora ím elhull, de Vámpírszajha megment, mert utánad nyúl!
AVE KAMILLA! AVE KAMILLA! |
|
|