Hát nem tudom. Volt a munkahelyemen egy programnak a megnyitója, aminek a végén New York-ba utazhat a három legjobb, elhívták ezt a gyereket, hogy elénekelje a New York New York-ot, meg még egy számot. A két dal között beszélt egy kicsit: "Nagyon örülök, hogy itt lehetek, mert..." Itt ugye azt várnánk, hogy valami szépet mond a cégünkről, vagy a jelenlévőkről, vagy bármi, de nem, ő azért örült, hogy ott lehet, mert "én vagyok az egyetlen az országban, akinek ekkora Frank Sinatra repertoárja van, több, mint hatvan dalt tudok és ezzel egyedülálló vagyok..." Hát ezzel az erővel nem annak örült, hogy ott van, hanem a saját csodálatos valójának. Arra meg ne legyen már büszke, hogy egy eredeti gondolata nincs, csak arra képes, hogy megtanulja valaki másnak a számait. Legalább valami eredeti feldolgozást csinálna belőle, de egy az egybe elénekelni, ez a legbénább dolog a világon. |