Egyébiránt ma óta van munkám, és ezzel egyidőben rájöttem, hogy teljes elismerésem az apámé!
Ugyanis úgy alakult hogy munkaügyre be voltam regisztrálva ugye mint Angol középfokot végző ember, majd mikor vége lett lejelentkeztem, hogy na akkor ismét munkanélküli legyek. Pár hete fater mondta hogy be tud ajánlani a helyi Dürer nyomdába (egyébként magyarország egyik legtöbb elismerést bezsebelő nyomdája, de erröl később) ahol dolgozik és már dolgoztam is párszor.
A lényeg a lényeg, hogy munkaügyin keresztül, kiskönyvel dolgozok ott. Ekkor jött az egyik meglepetés, hogy kurvára nem voltam regisztrálva munkanélküliként. Fura is volt hogy egyszer se hívtak, hogy lenne ilyen-olyan meló, meg a munkanélküli kis lófasz pénzt se kaptam. Ezt elintéztem, majd ma mentem is dolgozni. Nos, nem tudom hogy ki dolgozott gyárban vagy legalábbis futószalag mellett, de egy olyan geciunalmas ezt csinálni hogy agyfasz! 8 órán keresztül 1négyzetméteren álltam és pakoltam meg a raklapokat friss matekkönyvekkel! Nem beszélve arról, hogy mikor régebben ott dolgoztam volt minden órában LEGALÁBB 5 perc szünet, ezt nemrég eltörölték, most lófasz sincs. 2 és fél óránként van egy kis szünet és ennyi, addig meg ha hugyálni/szarni kell akkor szopáás. Ezért is nemzetileg elismert ez a nyomda, mert az ember a belét kidolgozza egész nap, a főnökség meg tudja a faszát lengetni a sajtó előtt hogy igen jó a termelés. Rohadjanak meg, faszom bele!!! Olyan mértékben elfáradtam a monotonitásban, hogy már kedvem sincs semmihez! :( | |
|
|
