Akkor egy érdekes cikk neked:
(részlet)
Lakásokban rohangáló patkányok, uzsorásoknak kiszolgáltatott szegények, tökéletesen értelmetlen átképzési programok. Képek a romák életéből - ahogyan a jogvédők látják.
Az ország különböző pontjain térképezték fel a cigányság helyzetét a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda szakértői. Kutatásuk helyszínéül egy Pest megyei községet, egy Nógrád megyei nagyvárost, valamint egy baranyai, egy szabolcsi és egy Tolna megyei kisvárost választottak. Valamennyi településen a roma lakosságnak legalább a 60-70 százaléka állástalan, sokuknak nyolc-tíz éve nincs bejelentett munkája. Akik dolgoznak, általában feketén végeznek idénymunkát, vagy lakóhelyük és egy nagyváros - legtöbbször Budapest - között ingázva keresik a kenyerüket. A jogvédő iroda arra hívja fel a figyelmet, hogy a romák foglalkoztatásában a rendszerváltás óta nem történt számottevő elmozdulás. Fontosak az átképzési programok, de csak olyanoknak van értelmük, amelyek piacképes, a helyi igényeknek megfelelő szaktudást adnak. Több településen is elmondták, hogy nagy szükség lenne például szakképzett kőművesre, festőre, ácsra, az építőiparban hasznosítható szakmunkásra. Az egyik kisváros szociális irodájának vezetője ugyanakkor elmesélte: van olyan segélyezettje, aki a különféle átképzések révén öt szakmát is szerzett, mégsem sikerült elhelyezkednie. Részletek a Népszabadságban: Czene Gábor: Öt szakmával sincs állás (Népszabadság, 2005. február 9.)
|
