BUDAPEST @ DÜRER KERT
2014.09.02. KEDD
----------------------------
AFGRUND (Finland/Italy/Austria)
SIX SCORE (Austria)
JACK
ORPHAN (Austria)
BLACKMAIL
P.F.A.
----------------------------
BE: 1000 (elővét júli 29-től) /// 1500 (helyszín)
Elővét: CD Pince, cudipurci@gmail.com
Jack-Éberkóma (EP 2013) Meghallgatható/letölthető, 7"-en jön ki 2013. végén, tőlünk is beszerezhető lesz majdm mert kapunk a kiadótól egy rakattal. Egyelőre ízlelgessétek:)
Elkészült a Jack zenekar új videoklipje, amit a soron következő cucchoz kreáltunk. Ez az anyag egy 7"-es bakelit lesz az amerikai Give Praise Records és a francia Crustatombe Records kiadásában, a zene természetesen grindcore, punk és hardcore agresszív elegye.
A megjelenés 2013. év végén várható.
"Tuko Grindcore" t-hirt / hoodie Pre-order!
A mai naptól előrendelhető az új "Tuko Grindcore" póló és pulcsi. Ha tetszik és igényt tartasz rá, dobj egy mailt a vatai.levente@gmail.com címre, szeptember 1-től teljesítjük az előrendeléseket.
For pre-order write to: vatai.levente@gmail.com
Indulás előtt egy nappal jött egy telefon a buszkölcsönzős arctól, h nem jó az eredetileg lebeszélt busz, helyette tud adni egy jóval kisebbet utánfutóval. Mivel utánfutóval nem akartunk Olaszban pörögni, így maradt a busz magában. Át is ért vele Dani előző este és megállapítottuk, h valamit csinálnunk kell azaz egy másik buszt szerezni, mert ez kicsi lesz. Másnap volt az indulás napja, és végülis délutánra találtunk egy helyi buszt, oké bepakoltunk és elindultunk. Át is értünk problémák nélkül a szerb határon, mire az 50. km-nél elkezdett füstölni a busz, de mint a veszett ménkű. Találgattuk mi baja lehet mert az olaj rendben , víz rendben, Párszor elindultunk, de mindig füstölt a motorháztető alól valami... Majd elkezdett sípolni az olaj, na akkor végleg megállta busz a senkiföldjén, ahol kutyákkal tanyával övezett koromsötétség volt. Itt már a vízzel elég nagy parák voltak, kb 30-40 litert öntöttünk bele mire elindult a kocsi és
tudtunk haladni. Az első állomás előtt 25-30 km-re lerohadtunk úgy hogy lent a vízelvezető cső már szétment, de szerencsére helyiek segítettek és tudtunk haladni tovább. Meg is érkeztünk 00.30-ra az első helyre és sajnos közölték, hogy nincs idő már a koncertre, így az
aznapi koncert kimaradt, viszont egy olyan brutális after volt Tutiéknál, hogy 2 napig eltartott: rögtönzött házibuli az elmaradt koncert után, kertben birkózás, kertben alvás, savanyúleves evés, Pedjánál bográcsos bab, örömzenélés. A helyi autószerelőtől este 9kor jött a telefon h elkészült a busz, így indultunk is tovább és végre már jöhettek a koncertek.
Első buli Treviso közelében a Punk Reggae Klubban volt. Egy nagyon takaros kis városrészben volt, egy nagyon szimpatikus klubban ami egyben egy pizzéria (meglepő ez Olaszországban) volt. A tulaj egy középkorú arc volt, nagyon barátságosan fogadott minket. A felső szinten
emeletes ágyas szobában volt a szállás, volt zuhany, szóval kész kánaán. Este összesen 3 banda játszott, akarom mondani délután mert a buli 17.00-től 19.00-ig tartott. Először egy iylen átlagos metalos punkos valami kezdett, de a 3. szám után belebújt az ördög a dobosba és olyan
eszméletlen szettet toltak hogy leszakadt az agyunk. Ezután a szervező bandája jött, amolyan sablon crust volt, de jó hangulatban.
A bulikra szépen összejöttek az emberek a délutáni kezdés ellenére. Majd jöttünk mi, egész korrekt volt a szett, de a hosszú utazás és az ideg amit a busz miatt ettünk 2 napig azért odatette a düh részét a játékra. Az arcoknak tetszett, pár cucc is lement a distroból. A buli után totális mocskosodás következett (nem részletezem).
Második nap Firenzében játszottunk, az előző helyen időben keltünk a tulaj még 6 db pizzát is félretett nekünk, szóval egy szavunk sem lehetett. Az út kb. olyan 4 óra hossza volt. A helyszín ezúttal egy squat volt, hamar odaértünk, így elmentünk várost nézni, természetesen a buszt folyamatosan be kellett tolni, hogy induljon, de ez már csak amolyan kötelező poén is volt. A kaja természetesen itt is tészta volt, a jól bevált étek:)
3 banda játszott este, a szervező bandája a Carlos Dunga volt, toltak egy olyan feldolgozást, hogy vagy 30 metal/rock klasszikus volt egybegyúrva egy dalban, hangulatos volt, a másik banda egy helyi csapat volt hardcore cucc volt, ez volt az első bulijuk, tökösek voltak. A koncertünk tetszett a megjelent arcoknak, valamelyest pörgött a distro is. A szervező a bulik után, amikor már zásárhoz készültek otthagyta nálunk a kulcsot és mondta, ha megyünk reggel, akkor zárjuk a kaput és dobjuk be a kulcsot, még hozzátette, hogy reggel a pultból ami jól esik fogyasszunk. Ennek eredménye egy eléggé mámoros indítása volt a napnak, ahol Kristóf egy szál semmiben rohangált (naked circle-pit), pár remek kép is készült erről a remek délelőttről:)
A harmadik buli Bolognában volt, amit a Repulsione nevű olasz bandából két tag szervezett, akik egy ilyen szervező kollektíva tagjai is egyben. A hely az XM24 nevű foglaltház volt. Időben odaértünk a helyre, iszonyat nagy monstrum, tele mindenféle népekkel, de első blikkre
egy masszív drogtanyának nézett ki a hely. Mivel odaértünk már délután, kicsit szétnéztünk, kaja, sör vétel a boltban, aztán vissza.
Estefelé nagyon segítőkészek voltak a squat lakói, majd estére megjött a szervező. Nagyon korrek soundcheck volt és már látszott, hogy itt bizony egy nagyon jó buli van kilátásban. 3 olasz banda játszott és mi. AZ első banda olyan erővel dörrent hogy majdnem levitte a fejünket,
nagyon ügyesek voltak. A második banda a keverős srác bandája volt ilyen tipikus crust muzsika volt és nagyon be is jött, toltak egy régi GBH feldolgozást is. Harmadiknak játszottunk mi, sokan megnéztek minket és rendes aprítás is kialakult a koncertünk alatt, korrekt volt. A negyedik banda egy helyi zenekar volt, tarajok minden irányban és egy nagyon jó kis bele az arcba hardcorepunk muzsikát kaptunk. Ahogy lejátszotta a banda az utolsó számot egyből indult a Chuck Berry, Little Richard rock and roll party, amíg csak bírták a népek, itt aztán minden volt, remek after alakult ki.A negyedik napon tartottuk meg a szabadnapot, remekül is volt időzítve mert május elsején itt sem dolgoznak és mindenhol buli van. 10 perc sétával bent is voltunk egy ezerpárszáz fős Trash partyban (itt a trash a 80as 90es évek kommersz disco zenéjét jelentette), amennyire csak tudtuk elengedtük magunkat, minden dimenzióban mulattunk:) A buli végeztével visszasétáltunk a squatba és alvás ezerrel.
Ötödik nap irány Parma. Nagy távolság nem volt, hamar oda is értünk Parma mellé egy kisebb városba, több bulinál is volt így, hogy megadtak egy városnevet, de nem ott volt, hanem mellette egy kisebb településen. EZ egy 600 km-es távnál kifejezetten kellemes tud lenni, amikor a
gps azt sem tudja hol vagyunk és hova tartunk. Mivel időben ott voltunk a klubnál így lesétáltunk egy ilyen patakhoz, ide csak Pestikristi, Dani és én mentünk le. Nagyon szép környék volt, de amint megláttam a friss vaddisznó nyomokat és egy kuvaszt a távolban, mondtam a srácoknak, hogy lassan vissza is indulhatunk. A helyre időben odaért a szervező, pár sör és kaja a bandának, majd hangcucc belövése. Túl sokan nem voltak, de a helyhez mérten elég is volt ennyi ember. AZ est folyamán két olasz banda és mi játszottunk. Az első zenekar a Calendula volt, ilyen Converge féle post-hardcore volt, nem szeretem ezt a stílust, de ahogy előadták, az lehengerlő volt. Ezután jött az általam legjobban várt banda, a Jesus Ain't In Poland, jelenleg Olaszország egyik legjobb grindcore zenekara volt, olyan szigorú szettet toltak, hogy az valami embertelen volt. Tényleg ilyenkor nem is értem, hogy tudnak mások rajongani a népszerű magazin-bandákért, akik full kamu, biznisz-rockot tolnak, amikor itt van egy ilyen banda és egyszerűen leszedi a bőrt az arcomról. Harmadiknak játszottunk mi, iszonyat keményre sikerült a buli, tetszett a népeknek. Koncert után pacsizás a többi bandával, könnyes búcsút intett Pestikristi a helyszínen megismert fisting-porn művésznőnek. Buli után egy fél órányi autóútra volt a szállás, két kocsival mentünk: én a szervezővel többiek a kisbusszal utánunk. Odafelé a kisbuszt megállították a rendőrök, kérték a jogsit, de Kreta nem találta, csak lapozta a sok plasztikkártyát, majd a rendőrök elmosolyodtak és mondták: "OK Rockefeller, menjenek". Odaértünk a srác által intézett "szállásra" ami gyakorlatilag a szülei lakása volt és egy márványpadlós szobában az antikbútorok között heveredtünk le, természetesen ágy nem volt csak a jéghideg márványpadló, aminek köszönhetően mindenki úgy ébredt, mint akit vascsővel vertek agyon. A keserű ébredés mellé jött a hír, hogy meghalt Jeff Hanneman, na fasza, jól indult a nap:S
Hatodik nap irány az utolsó olasz buli: Monfalcone. Itt már be volt mindenki sózva, hogy lesz tengerpart szóval strand és minden földi jó.
Na de a valóság vissza is rángatott minket a földre: odaértünk a klubhoz, sehol senki, na jó mondtuk aki akar, az jöjjön a tengerhez, mi elindultunk, abban maradtunk, hogy útbaigazítás után jelzünk merre van és bevárjuk egymást. Vártunk-vártunk, de semmi, visszasétáltunk,
hogy mégis mi a retek van. Majd jött a jó hír: a busz teljesen megadta magát, sehova nem gurul, beindítani nem lehet, betolni nem lehet. Ezután lementünk a tengerhez, ami kb. 7 km-re volt gyalog. Hát nem volt még az a kimondott nyári szezon, de nem is volt rossz, Pestikristi/Dani rákászott, én hisztiztem a rákok miatt, Bence meg élvezte a Napot meg a tengert. Na visszamentünk a helyre, még reménykedtünk, hogy valami csoda történt és indul a busz, de sajnos nem változott semmi, így felhívtuk a tulajt és végül arra jutottunk, hogy trailerrel kijön értünk. Na mindegy, amit lehetett kihoztunk az estéből, pörgettünk egy elég jó koncertet, buliztunk a többi zenekarral, a szervezőcsajjal hajnalig vodka/citrom és sok dumázás, majd alvás.
Reggel rákérdeztünk a trailerre, hogy mikor fog ideérni, a válasz annyi volt hogy hamarosan indulunk, este 9re értek oda értünk. Az üres időt este 9ig, a kertben töltöttük, ahol Pestikristi vegan specialitását ettük, ami annyiból áll, hogy mindenféle zöldséget darabolj össze a legretkesebb asztalon amit találsz, rakd bele ásványvizes üvegbe önts rá sűrített paradicsomot és edd meg. No mint írtam, 9-re azaz 21-00-ra ott volt értünk a trailer, majd végre elindultunk hazafelé, útközben természetesen az a jármű is lerobbant, ami a trailert húzta, de
sikerült megcsinálni menetképesre. Magyarban Siófok felé Kiraktuk Pestikristit és Bencét, majd mentünk tovább Halas felé. Sietősre is kellett venni a tempót, mert 11-től nekem keresztelőre kellett menni. 10.45-re értünk haza, de 11.02-kor már a ceremónián voltam ünneplőben.
Felejthetetlen volt a túra, imádtuk az egészet. Köszönet az összes szervezőnek, barátunknak aki segített ennek létrehozásában, respekt a temerini krúnak a két nap héderezésért, köszönet KisG-nek az olasz kontaktokért.
Grind!!!
