Hooverdam és Rattus műsornak volt hírdetve, ehhez is tartották magukat. Felváltva játszottak róluk, Grip volt az indítás. Ehhez aztán még jöttek csemegék is (Always the sun, Golden Brown, stb.) Egy óra után lementek, aztán a visszataps után még 3/4 órát játszottak, aminek a nagy részét a Walk On By és a Dead Ringer tették ki. A basszeros csaj nagyon jól tolta, a szintit vagy ő basszerozta, vagy Hugh játszotta effektes gitárral. A hangulat nagyon jó volt (jobb mint a Grazi v. a Wroclawi Stranglersen), kb. 400 ember, átlagéletkor 40 és a halál között. Hugh jó fej volt, poénkodott is pár balfasszal, nem látszott, hogy unná a dolgot. A Hooverdamot sokszor meghallgattam már, 3-4 szám ami tetszik róla, de így élőben a klasszikusok közé keverve nem lógtak ki annyira, mint ahogy gondoltam volna.
A hely fasza, Mick Jonesra visszanézek ha lesz rá keret... |
