Na, kiolvastam amúgy a Moby Dicket, spoiler, nem derült ki a végén hogy a nagy fehér bálna egy fallikus metafora, de több olyan fejezet is volt a könyvben, amiben erősen homoszexuális undertone-ok jelentek meg, pl a IDÉZŐJEL A farok IDÉZŐJEL című, amiből idézek: IDÉZŐJELA költők már megénekelték az antilop lágy szemének dícséretés a gyönyörű tollát a madárnak, amely sose száll le, én kevésbé fennköltet hirdetek: a farok dicsőségét.IDÉZŐJEL Itt természetesen a bálna farokúszójáról van szó, de egy teljes fejezeten át csak a gyönyörűen duzzadozó izomrost kötegeket meg a bennük rejlő emberfeletti erőt ecsetelgető mondatok között csak a hülye nem veszi észre, hogy aki ezt írta, annak valszeg végig masszív bónere volt a nemi izgatottságtól. Najó amúgy viccelek, féligmeddig, de tényleg elég sok ilyen jellegű áthallás van a könyvben, ami persze tök cool, csak nem annyira számítottam rá. Amúgy nem bántam meg, hogy belekezdtem, nagyon szeretem az ilyen utazós, hajózós, terjengősen filozofálgatós ember vs természet tematikájú, erősen atmoszférikus, periodikus történeteket.
Mint olvasmány elég furán van tagolva, sokszor az Amerikai Pszichó jutott eszembe, aminek a sztoriját néhányszor megakasztja egykét külön fejezetként létező lemez vagy filmkiritka, ami amúgy tökre rímel a narratíva menetére, meg picit a sorok közt reflektál rá, na itt kicsit fordítva van, inkább a kurvasok szakmai leírást akasztja meg néhol egykét történést bemutató fejezet, mert az egész könyv kb olyan baszott részletesen mutatja be a bálnahalászat rejtelmeit, hogy mire befejeztem a könyvet már énis kb különbséget tudtam tenni a különféle kötélcsomók, szuronyok, horgok, cetfajták közt. Szóval edukációs célból olvasni sem utolsó, ha valaki szereti az ilyen ráérős fost. Nagyjából olyan háromnegyede a könyvnek kb szakmázás, és negyede meg a valós történés. Mai szemmel olvasva ez az arány valszeg lehetne inkább fordítva, de hát nem ma íródott, szóval kis adagokban fogyasztva kellemes volt elmerülni a világában.
A másik, amit szerettem benne az a sok költői bölcselet, monológ az életről, meg filozofálgatás a természetről, néhol egész humoros módon. Amit kevésbé szerettem, az a sok színpadias tengerész párbeszéd, meg a nagyon hirtelennek ható lezárás. Meg valamiért valamelyik filmadaptációs emlékem miatt úgy emlékeztem, hogy a sztori végén lesz egy jelenet, ahol szemtől szembe kerül az őrült Ahab meg a Mobidikk, és a szemébe nézve az öreg megkegyelmez neki, hát ez a könyvben full nincs benne, de cserébe van a bálnába beletört szuronyokon fennakadt többnapos vízihulla, meg totális pusztulás, szóval végülis tetszett a vége, csak ja, talán picit túl hirtelen jött.
Most egy darabig megint csak ufós könyveket fogok viszont olvasni szerintem. | |
|
|
