elit osztag: áruló
Feladjuk az elveinket a szabadságunkért,
Listákra iratkozunk, de nem tudjuk miért.
Korlátok közt élünk és a szabadulást várjuk,
Így nem érdemes cselekedni, ha nincs mit találnunk.
Halljuk mindenhonnan: az elvek, az elvek.
Milyen elvet valljak, ha mindenhol elvernek ?
Az igazság csak csúszik, ahogy minden erény,
Áruló itt mindenki, aki nem olyan, mint én.
Szabad vagyok azt hiszem, és ezt is mondják rólam,
Aki ezt nem hiszi, az nem tudja, hogy hol van.
A mi életünk szép lesz, ez mind meg van írva,
A szabadságom eladom, de nem tehetek róla.
Azt kéne már megtudni, hogy mi ez az egész,
A gondolatod erre visz, de te mégis arra mész.
Az érzéseid kifacsarják, és csak te tehetsz róla,
Csak annyit tudok mondani, ne tegyél erre a lóra.
| |
|
|
