Hallottatok-e arról az ovonorol, aki segitett az egyik gyereknek
felhuzni a csizmajat? A gyerek nagyon kinlodott, hat odament neki
segiteni. Bizony nagyon megizzadt, amire a kisfiulabara felrancigalta a
csizmat, am alighogy letorolte a homlokarol a verejteket, a kissrac azt
mondta:
"Ovoneni, forditva van a labamon a csizma."
Az ovono latta am, hogy a gyereknek igaza van, hat gyorsan lehuzta
rola, es ismet nagy kinlodasok kozepette, most mar helyesen felcibalta
a kissrac labara, de igy is nagyon nehezen sikerult. Ekkor a kisfiu
megint megszolalt:
"Ez am nem az en csizmam!"
Az ovono egyre idegesebb lett, orult tempoban lerantja a gyerek
labarol a csizmat, kozben az folytatta a mondatot:
"...hanem a batyame, csak o mar kinotte, es ma reggel ramadta az
anyukam."
Az ovono mar lilat latott, de uralkodott magan. Ismet raadta a kisfiu
labara a labbelit, pedig meg mindig nagyon sok tuszkolast igenyelt a
muvelet. Minden rendben levonek nezett ki, amikor az ovono
megkerdezte:
"Pistike, hova tetted a kesztyudet?"
"Azt beletettem a csizmam orraba..."
| |
|
|
