Miért nem használjuk a kendert?
A kérdésnek folytatása is van, méghozzá első olvasatra meglepő: az üvegházhatás visszafordítására és a világ megmentésére?
1989. elején Jack Herer és Maria Farrow ezt a kérdést tette fel Steve Rawlings-nak, az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium legmagasabb rangú hivatalnokának, az USDA beltsville-i világ-kutatóintézetében.
Először is bemutatkoztunk, és elmondtuk, hogy zöld politikai pártújságoknak írunk. Aztán megkérdeztük:
– Ha lenne választása, mit tartana az ideális megoldásnak az üvegházhatás visszafordítására?
– Meg kellene állítani a fák kivágását és a fosszilis energiahordozók használatát – felelte.
– És miért nem tesszük ezt? – kérdeztünk gyakorlottan a lényegre.
– Mert nincs semmilyen ésszerű alternatívája sem a fának a papírgyártásban, sem a fosszilis energiahordozóknak.
– Miért nem használunk egynyári növényt a papírgyártáshoz, illetve ennek biomasszáját az üzemanyagok előállításához? – forszíroztuk tovább.
– Ez valóban ideális lenne – ismerte el. – De sajnos nincs olyan növény, amelyikből elegendő mennyiséget lehetne termeszteni ilyen célokra.
– Nos, mit szólna, ha volna ilyen növény, amely kiválthatná a fát a papírgyártásban, az összes fosszilis energiahordozót, segítségével a legtöbb rostot természetes forrásból állíthatnánk elő, gyárthatnánk belőle mindent a dinamittól a műanyagig. Ráadásul termeszthető mind az ötven államban, amivel egy egységnyi területen 4,1 egységnyi területű erdőt válthatna ki, és ha az Egyesült Államok területének hat százalékán lehetne termeszteni energianövényként, ez a növény meg tudná teremni azt a 75 trillió BTU energiát, amelyre az Egyesült Államoknak évente szüksége van? Segítene ez megmenteni a bolygónkat?
– Ez ideális lenne – ismerte el. – De nincs ilyen növény.
– Szerintünk van.
– Igazán? És melyik az? (Látszott rajta, hogy erősen kételkedik.)
– A kender.
– A kender! – morfondírozott egy pillanatig. – Soha nem jutott volna eszembe. Tudják, szerintem igazuk van. A kender képes lenne erre. Ó, ez óriási ötlet!
Izgatottan körvonalaztuk az erre vonatkozó információkat, és felvázoltuk a kenderben rejlő lehetőségeket a papírgyártásban, az üzemanyaggyártásban, és hogy segítségével miként lehetne a világ ökoszisztémáit kiegyensúlyozni, helyreállítani a légkör oxigénegyensúlyát úgy, hogy ez nem befolyásolná azt az életminőséget, amelyhez az amerikaiak általában hozzászoktak.
Rawlings lényegében egyetértett azzal, hogy információink valószínűleg helyesek, és a dolog működhet.
– Csodálatos gondolat, és szerintem működőképes. De természetesen nem tudják hasznosítani – jelentette ki határozottan.
– Ugrat? – kérdeztük. És vajon miért nem?
– Nos, Mr. Herer, tudta, hogy a kender marihuána is?
– Természetesen tudom, erről írtam heti negyven órában az elmúlt tizenhét évben.
– Nos, akkor tudja, hogy a marihuána illegális, nemde? Nem használható.
– Még akkor sem, ha ezzel megmentjük a világot?
– Nem! Illegális – mondta komolyan. – Nem használhat olyasmit, ami illegális. – Ne értsenek félre. Nagyon jó gondolat – folytatta. – De soha nem engedik megvalósítani.
– Miért nem közli azonnal a Mezőgazdasági Minisztériummal, hogy egy kaliforniai őrült adott önnek egy dokumentációt, és kimutatta, hogy a kender megmenthetné a bolygónkat, és hogy az Ön első reakciója az volt, hogy ez igaz, és hogy ez komoly tanulmányozást igényel. Mit mondanának?
– Nem hiszem, hogy ez után sokáig a helyemen maradnék. Elvégre kormányhivatalnok vagyok.
– Miért nem keresi elő azt az információt a számítógépében, az USDA könyvtárában? Mi is elsősorban innen vettük az információkat.
– Nem hívhatom elő ezeket az információkat – jelentette ki határozottan.
– Miért nem? Mi előhívhattuk.
– Mr. Herer, ön egy egyszerű polgár. Bármilyen információt felhasználhat. De én a Mezőgazdasági Minisztérium hivatalnoka vagyok. Valaki kíváncsi lehet arra, miért van szükségem ezekre az információkra. És ezután elbocsátanának.
Végül abban maradtunk, hogy elküldjük neki az összes információt, amelyet az USDA könyvtárából előkerestünk, és hogy átnézi ezeket.
Megígérte, hogy így lesz, de amikor felhívtuk egy hónappal később, közölte, hogy még mindig nem nyitotta ki a dobozt, amelyet elküldtünk, és hogy felbontatlanul visszaküldi nekünk, mert nem akar felelős lenni az információért, most, hogy a Bush-adminisztáció a saját emberét teszi a helyére.
Arra kértük, hogy adja tovább az információt utódjának, de erre azt felelte:
– Erről szó sem lehet.
1989. májusában gyakorlatilag ugyanez a párbeszédet zajlott le, ugyanezzel az eredménnyel, beosztottjával, Dr.Gary Evansszel, az Amerikai Mezőgazdasági és Tudományos Minisztériumban, azzal az emberrel, aki feladatul kapta, hogy állítsa meg a globális felmelegedés tendenciáját.
Ez az ember így búcsúzott tőlünk:
– Ha valóban meg akarják menteni bolygónkat a kenderrel, akkor találják meg a módját, hogy a kendert a narkotikus része nélkül termesszék, akkor használhatják.
HÁT NEM IJESZTŐ A FELELŐTLENSÉG EZEN FOKA!?
(Részlet a Hogyan mentheti meg a kender a világot? Című Jack Herer könyvből, amely a kender hiteles történetét és a marihuana betiltását is tárgyalja.) |
|
|