Ez az ajánló egy korábbi félresikerült pótlása. Akkoriban elég rossz irányba sodródott az életem, de szerencsére azóta visszataláltam a helyes ösvényre.
Azt hiszem.
Handsome Furs - Plague Park
A Handsome Furs-t egy Dan Boeckner nevű fazon - az igencsak felkapott, kanadai Wolf Parade (WP) egyik dalszerző koponyája, illetve mennyasszonya alkotják. A Talking Heads/Modest Mouse féle neurotikus popzene egyenesén mozgó WP két évvel ezelőtti debütáló lemezének igazi erősségét a fogós és egyszerű dallamok, illetve, az előbb említett zsánerek ellenére, a sajátos hangulat jelentették. Az alapvetően hasonló ötletek, dallamok itt is ugyanolyan intenzíven jelen vannak, csak míg a WP Apologies to the Queen Mary-jét az ének és a hangszerelés meglehetősen szertelenné tette, a Plague Park esetében a kevésbé zaklatott énekstílus és az igazi zenekari kíséret hiánya mintha jobban teret engedne a fülbemászó, ám szomorkás hangulatú melódiáknak. A hol elektronikus, hol akusztikus gitárhangzást remekül kiegészítő, a dobokat helyettesítő dobgép és a mindenféle elektronikus prüntyögés, zümmögés ellenére, vagy éppen emiatt, a ’Furs zenéje összeszedettebb, ám egyáltalán nem unalmasabb, mint az anyazenekaré. A zene mellett Boeckner szikár éneke, a modern, városi lét nyomorát leíró dalszövegek azok, amelyek meghatározzák a lemez hangulatát, ami: melankolikus, depresszív, ám mégis emelkedett.
A WP másik agya, Spencer Krug már két oldalhajtással is hozzájárult napjaink popzenéjéhez, ám a Sunset Rubdown valahogy nem igazán tudott megfogni, míg a Swan Lake egy eléggé széteső lemezzel indított. A Handsome Furs azzal, hogy sajátos egyéniségével, elektronikus zenei megoldásaival kiegészítve hozza mindazt, amiért a Wolf Parade-ot is szeretem, simán túldobja a Krug-féle bandákat. Sőt, ott van az anyazenekar nyomában szorosan. | |
|
|
