nah, akkor én is megosztom :)
mint már alább is említettem, én leginkább a minden haláli-hoz tudnám hasonlítani mivel egyrészt kevesebb, de hosszabb terjedelmű, néhol talán feleslegesen túlnyújtott írásokkal van tele, másrészt meg nem ütnek annyira a történetek annyira, mint régen.
amik igencsak bejöttek, ergó kimagasló darabok:
N 10/10
anno még a magyar megjelenés előtt bele-belenéztem az N-ből készült animációs sorozatba, de nem sok jött át, viszont annál érdeklődőbbé tett maga az alapszitu, vagyis a kőkör mibenléte. alapból rajongok Lovecraft Ctulhu-mítoszáért, meg az azt körülvevő mindenféle kapcsolódásokkal - King is, lásd olyan régebbi novellákat, mint Crouch End stb. zseniálisan felépített történetnek köszönhetően muszáj egy-ültő-helyben végigolvasni, mert annyira hátborzongató (legalábbis számomra az volt) néha már-már zsingerileg hatol a jeges és frusztráló na-most-mi-lesz cidris érzés, és ami a legszebb az egészben, és egyúttal legpozitívabb, hogy ehhez a fajta rémülethez nem kellenek mindenféle klisés rémek meg különös, életre kelt tárgyak - elég csak maga a Rejtély. roppant eltalált novella, mind misztikus hangulatában, mind hátborzongató atmoszférájában, "lezárása" is teljesen ok...
A szobakerékpár 10/10
már eleve zseniális alapötletből egy zseniális történet kerekedik, amely végig lebilincselően izgalmas, néhol humoros, és persze elképesztően hihetetlen!! amúgy is imádom Kingnek a különféle világok közötti átjárásokról szóló dolgait, és most itt egy újabb, kreatív, baromira szórakoztató sztori, a "brigád" mint olyan pedig egyenesen frenetikus!!
Szorult helyzetben 10/8
King fantáziája tényleg nem ismer határokat, ezt már többször bizonyította :) de ez a novella még talán az eddigi survivor-sztorikon is túltesz, mármint elvetemültségében és persze mocskosságában is... röviden: faszikámat bezárják egy euro-vécébe, ami felborul, és tetőtől-talpig szaros lesz (és ez most nem jackass .) kepesztve próbálja menteni az irháját, mivel közel s távol senki, aki segítségére siethetne... elég bizarr és beteg, nem egy könnyen felejthető darab, bár kamaradráma-szerűségében nem egyszer a Bilincsben-t juttatta eszembe...
|