Going to Pieces - The Rise and Fall of the Slasher Film (2006)
Másfél órás dokumentumfilm a horror egyik legfontosabb szubzsáneréről, a slasher filmekről. Elég könnyű felismerni ezeket az alkotásokat, mivel sokan haláloznak el benne valamilyen éles eszköz által (pl. kés, balta, láncfűrész, olló, stb), a lényeg pedig a minél véresebb és explicitebb módon ábrázolt erőszak. Természetesen az sem árt, ha akad egy rejtélyes pszichopata, aki kergeti a lenge öltözetű lányokat, mielőtt végez velük. A történeti áttekintés 1960-ból indul, ekkor született a műfaj két alaptétele. Míg Hitchcock Psycho-ja tovább emelte az ázsióját és világsiker lett, addig Michael Powell Peeping Tom-ja gyakorlatilag tönkre vágta a rendező karrierjét. A film ezután John Carpenter Halloween-jét (1978) méltatja, bár szerintem a kanadai Black Christmas (1974) is érdemelt volna néhány percet. Az aranykor a ’80-as évek elejére tehető, amikor gyakorlatilag évente több slasher alkotás lett kasszasiker az USA-ban. Az összes ünnep és speciális alkalom ki lett használva, egészen a Silent Night, Deadly Night (1984) bemutatójáig tűrték is az amerikai szülők, de akkor kiborult a bili. A karácsony intézményét már nem hagyták megcsúfolni, így ezután már leginkább csak folytatásokat láthattak a nézők. A rétestésztává váló szériák (Péntek 13, Halloween, Rémálom az Elm Utcában, stb) minősége egyre gyengébb lett, így fokozatosan fogyott az érdeklődés a műfaj iránt. A slasher egészen a 90’-es évek közepéig parkolópályára került, amikor is elkészült a Sikoly, ami új impulzust adott az alkotóknak. A történelmi áttekintés azért lehetne részletesebb is a filmben, talán a legnagyobb hiba az, hogy szinte kizárólag csak amerikai filmekre koncentrálnak, pedig pl. az olasz giallo jóval több időt érdemelt volna. Ugyanakkor jó sokan megszólalnak a filmben, rendezők (John Carpenter, Wes Craven, Sean S. Cunningham, Rob Zombie, stb), maszkmesterek (Greg Nicotero, Tom Savini) és színészek, így jó néhány érdekes történetet hallhat az ember. Nem mondom, hogy kihagyhatatlan darab, de mivel nincs túlkínálat az ilyen jellegű alkotásokból, így azért egyszer érdemes megnézni.
OK. 10/6 |
|
|