Hát bevallom, én amig Keszthelyen lófráltam, sok punkkal voltam jó viszonyban. Együtt ittunk, partyztunk, igaz elveink eltérőek voltak. Itt Bp-n másabb a helyzet... Én alapvetően senkit nem utálok azért mert más zenét hallgat. De amikor rám akarják kényszeríteni a zenéjüket bárkik, szidják az én zenémet, és zenéjük szövegeiből téplálkozva elkezdenek elveket, nézeteket követni, akkor már gond van. Itt van pl. Wayner és slodo.... Ők sem azt a zenét hallgatják mint én, de mégis bírom őket... De legutóbb pl. albérlőtársam Kashmir-os techno-party után felhozta az albiba a spanjait és nélunk afterpartyztak. Délelőtt 9-től este 8-ig. Volt ott minden. És képzeld, egész jókat beszélgettünk... Én mindig azt hittem a techno-sokról, hogy balhés, üresfejű állatfaj, akiknek csak a drog és buli létezik. Megtudtam, hogy ezek akikre én gondoltam, olyanok, mint köztünk a foci-huligánok.... Az igazi techno-sok abszolút toleránsak, nem szólnak le senkit és hatalmas testvériesség van közöttük. A zenéjük mondjuk borzalmas, meg hát szívnak, tolnak, flesselnek összevissza. Bevallom ezen az afterparty-n én is szétröhögtem magam a sok "szerencsétlenen".... :) Míg ők mindenfélét eltüntettek, addig én kortyolgattam a kékfrankost, és cigiztem....
Ezt a techno-s példát azért hoztam fel, hogy bizonyítsam, hogy a zene nem elegendő ahhoz, hogy elítélhessek valakit. Mondjuk aki klezmer-imádó, az jobb ha elkerül... de nem szeretem, ha valaki Bódi Gusztit hallgat... A repperekkel meg az a bajom, hogy a bűnözők a példaképeik... Persze ha a repper nem veszi fel azt az életstílust amiről szólnak a dalok, akkor lehet jó ember... | |
|
|
