Punk Portál >> Fórum >> Gumiszoba >> Kakas-tollas CSENDŐRSÉG
Bejelentkezés - Regisztráció - Elfelejtett jelszó - Segítség
Sok a rosszéletű bünöző aki még este 10 után is az utcán ólálkodik!

Elejére << Előző < 1 | 2 | 3 | 4 | 5

© ClashCityRockerválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-29 13:42:54 (22)
Azoknak joguk van csalni, hisz ök a törvények felett állnak.
[előzmény (20)]

© ClashCityRockerválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-29 13:42:16 (21)
Ja de akkor meg dögöljön meg ha nincs pénze hogy a saját költségén kezeltesse magát.
[előzmény (19)]

© KiZsoválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-29 12:57:21 (20)
Szerintem azokat kell kilőni,akiknek pénzük van,mert azok sokkal korruptabbak,többet csalnak,bűnöznek,mint a trógerek!

© KiZsoválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-29 12:55:45 (19)
Te egy fasz vagy!Ha valaki megbetegszik azért betegszik meg,mert megkapta a betegséget!! Semmi köze ennek a vagyonhoz!!
[előzmény (18)]

© ClashCityRockerválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-29 12:32:03 (18)
A hálapénz is igazságos, aki csoró az ne betegeskedjen!

© ClashCityRockerválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-29 12:31:18 (17)
Nekem nincs bajom a korrupcióval, szerintem tök igazságos. Akinek van pénze az fizesse ki a rendőrt akinek meg nincs, a sok büdös prolit meg hadd üssék orrba szájba.
Én sohasem ugatok a rendőröknek hiszen ök tiszteletre méltó emberek, ezért van az hogy ök is tisztelettel beszélnek velem.
[előzmény (16)]

© KiZsoválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-29 12:24:18 (16)
KORRUPT GECI lenne mind,mert a mai rendőrők sincsenek megfizetve,azért bűnöznek!!!!A csendőr se lenne a mocskos munkáért eléggé megfizetve,ezért ők is bűnöznének,szlogen ide vagy oda!!!! Ha pedig ezért ugatnál velük,akkor kapnál az arcodra...A korrupciót ,meg a mentalítást kell előbb megváltoztatni,vagy megszüntetni,aztán lehet csendőröket toborozni!Ha megváltozna ez a két dolog,akkor meg kevés kardlappal való ütlegelés,meg előállítás lenne!!
[előzmény (15)]

© ClashCityRockerválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-29 11:36:38 (15)
Hogy lennének már olyanok?
A mai rendőrök negyed annyira kegyetlenek mint a régi csizmás andrisok.
Márpedig a kegyetelen bűnözőkkel csak kegyetlen rendőrök szállhatnak harcba.

Vissza kell állitani a kakas-tollas csendőrörséget akik kardlappal vernék szét mindazokat akik este 10 után is az utcán kóborolnak.
[előzmény (10)]

© childeharoldválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-29 11:09:18 (14)
Így van, és közben - merő jóindulatból - szarrá vernének. (Bár azt itt-ott a mostani rendőrök is megteszik.)
[előzmény (13)]

© KiZsoválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-29 09:05:12 (13)
Szerintem,ha most lenne csendőrség,azok is olyan korrupt gecik lennének,mint a rendőreink! Amíg nincsenek megfizetve az emberek addig bűnőzni fognak,akár rendőr,akár mi más!!!

© Candyválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-28 20:47:36 (12)
Ez nem velem tortent, de voltak azert meg erdekes dolgok...
[előzmény (11)]

© KiZsoválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-28 20:30:07 (11)
"Rendőrszar"... :)
[előzmény (10)]

© Candyválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-28 20:23:42 (10)
Tul. keppen ezek a mostani kekek is ugyan olyanok, mint a regi csendorok voltak, csak alkalmazkodtak a jelenkorhoz...
-Elnezest, on miert pakoltat ki? Ha jol tudom, azt csak alapos gyanu fennforgasa eseten lehet.
-Miert talaljunk onnel fuvet?

Ennyit a szolgalunk es vedunk szlogenrol...

© KiZsoválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-28 18:37:14 (9)
Te tényleg nem vagy normális???

© ClashCityRockerválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-27 11:13:31 (8)
Híven, Becsülettel, Vitézül!1

A címben szereplő három szó igen sokat jelentett egykoron a m. kir. csendőrnek! A Testület jelszava volt ez, mely szerint a kebelébe tartozóknak élniük, s ha a sors úgy hozta, meghalniuk kellett. Mondhatjuk, hogy néhány kivételtől eltekintve ez így is történt. Kevés hiteles adattal bír a ma embere erről a szervezetről, mely 64 esztendőn át vigyázta a magyar vidék békéjét. Vigyázta úgy, ahogy előtte és utána egyik közrendvédelmi alakulat sem ebben a hazában. Törvényektől szigorúan szabályozva, kérlelhetetlenül és megvesztegethetetlenül, részrehajlás nélkül, s időnként kíméletlenül. 1945 utáni megítélése kizárólag a magyarországi zsidóság 1944-es deportálásában való részvétele és a törvényes rendet el nem fogadott eszközökkel megdönteni kívánó kommunista mozgalommal szembeni kemény fellépése alapján történt, teljesen elfogult, torz módon. Sokáig ki sem lehetett ejteni a csendőr szót, vagy ha igen, akkor csakis a legelmarasztalóbb jelzők környezetében.

A Szemere Társaság 1997. őszén alakult csendőrségi szakosztálya, mely Csóka Ferenc elnök és Kaiser Ferenc titkár vezetése alatt működik, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tudományos igényességgel tárja fel a magyar királyi Csendőrség történetének fényes lapjait és árnyoldalait egyaránt. Legfőbb szempontnak a történeti hűséget, a tárgyilagosságot tartja, de ezen túlmenően a hagyományok ápolását is fontos feladatként kezeli. Már az 1998-as és 1999-es konferenciák is nagy sikert arattak újszerűségükkel, a téma korrekt megközelítésével.

A február 14-én megrendezésre került III. ülésszak megnyitása előtt reggel 1/2 9-kor koszorúzással kezdődött a program. A Hadtörténeti Múzeum udvarán csendes főhajtással emlékeztek meg az egykori csendőrök az I. és II. világháborúban hősi halált halt bajtársaik tiszteletére elhelyezett márványtábla előtt. Ugyancsak koszorút helyeztek el a szakosztály képviselői is. 9 órára a Múzeum II. emeleti tanácsterme zsúfolásig megtelt a szakma képviselőivel, az egykori, még élő bajtársakkal és más érdeklődőkkel. Csóka Ferenc alezredes rövid bevezetőjében köszöntötte az egybegyűlteket, s hangsúlyozta, hogy a szakosztály tudományos társulat és ennek megfelelően a konferencia jellege is az. Ezután a levezető elnök, dr. Bökönyi István vezérőrnagy, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka megnyitotta az ülésszakot. Beszédében hangsúlyozta a történelmi hagyományok ismeretének szükségességét, a mai rendvédelmi szervek elődei tapasztalatainak átvételét, különös tekintettel a jelenlegi magyar közbiztonsági helyzetre.

A tárgysorozatot Csóka alezredes nyitotta meg, előadásában a csendőrség területi elhelyezkedésének változásait taglalta az 1868-1876 közötti időszakban. Külön ki kell emelni, hogy az elmondottak tavalyi előadásához kapcsolódtak. Akkor a szabadságharc befejezésétől a kiegyezésig mutatta be a császári királyi csendőrezredek mozgásait, az adott területek lefedettségét, hogy a dualista államon belül miként szűnt meg az összbirodalmi csendőrség, s hogyan kezdődött meg a nemzeti csendőrségek kialakulása.

“Régi és új válaszútján Somogy vármegyében” címmel Tóth János rendőr alezredes tartott igen érdekes beszámolót a megye XIX. századi közbátorságának helyzetéről. 1850-ig vármegyei hajdúk és pandúrok igyekeztek felügyelni a rendre, de tevékenységük nem volt elégséges, a híres somogyi betyárvilágon nem sikerült úrrá lenniük. 1850-től a cs. kir. 6. csendőrezred sem tudott átütő változást elérni, sőt, rosszabbodott a helyzet, a pandúrság intézményét, a strázsamesteri hivatalokat vissza kellett állítani. Amikor 1883-tól megkezdődik a m. kir. Csendőrség megyei állományának feltöltése, ismét megszüntetik a pandúrságot, ezúttal véglegesen, de ugyancsak elhamarkodottan. Pandúrok már, csendőrök még nincsenek. Amikor megkezdik működésüket, a lakosság ellenszenvvel figyeli azt, segítséget nem nyújt, így a közbiztonság csak a századfordulóra javul valamelyest.

Ezután három korreferátum következett, mely a m. kir. Csendőrség felállításának, megszilárdításának törvényi hátterét ismertette a közönséggel. Kósa László rendőr alezredes az 1881. évi II. és III. törvénycikkek országgyűlési tárgyalásáról számolt be. Őt Magyar Endre egyetemi hallgató követte, aki az 1881. évi LXXI. törvénycikket mutatta be, mely a csendőrségi nyugdíjról szólt. Ez a törvény európai értelemben is igen korszerűnek számított: a szolgálati évek számának növekedésével arányosan emelkedett a megállapított nyugdíj összege. 40 évi szolgálat után a csendőr fizetésének, vagy miként akkor mondták, tettlegességi illetményének 100%-át kapta nyugdíjként! Zsigovits Endre határőr alezredes az 1882. évi X. törvénycikket vette górcső alá, mely a csendőrség azon teendőiről szólt, amiket a törvényhatósági jogú városok bel- és külterületén végeztek.

Érdekfeszítő és alapos felkészülést feltételező előadást hallhatott a közönség dr. Csapó Csabától, az ELTE Bölcsészettudományi Karának fiatal tanársegédjétől a fegyverzet és felszerelés beszerzésének témaköréből. A referátum az 1880-as, 1890-es évek történéseit ismertette, s kiderült, milyen szigorú elvek határozták meg az anyagvásárlást. Elsőrendű volt az ár és a jó minőség. A vásárlások előtt a beszerezni kívánt tételekből néhány darabot előzetesen le kellett szállítania az ajánlatot tevő cégnek, s azokat a csendőrség szakemberei a szó szoros értelmében ízekre szedték, így állapítván meg minőségüket. Általában igyekeztek Magyarország területéről vásárolni, de az anyagi szempontok mindenek felett álltak. Bár a korszak a nagy panamák ideje volt hazánkban, a m. kir. Csendőrségnél a közbeszerzések tárgyában ilyesmi egyetlen egyszer sem történt, legalábbis az eddig feltárt iratanyagok ezt mutatják.

Kaiser Ferenc szakosztályi titkár, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem doktorandusza a csendőrség és a közigazgatás közötti igen bonyolult kapcsolatokat igyekezett bemutatni. A téma nagysága és a rendelkezésre álló kevés idő okán ez csak vázlatos, összefoglaló jellegű lehetett. Forró János rendőr alezredes a székesfehérvári II. csendőrkerület életéből villantott fel néhány képet az 1930-as, 1940-es évekből. Különösen érdekes volt a közbiztonsági szolgálatban, illetve Székesfehérvár városának 1944/45-ös védelmében hősi halált halt csendőrökről való megemlékezés. Kálmán Zsolt az 1918-ig fennállott m. kir. horvát-szlavón csendőrség szervezetéről és működéséről tartott előadást.

Ugyancsak érdekes volt Suba János őrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárának tudományos munkatársa által tartott tájékoztató. Suba őrnagy az 1919 és 1921 között fennállott provizórikus jellegű alakulatokról, a határcsendőr zászlóaljakról beszélt. A három zászlóalj Nyugat-Magyarországon működött, s a referens levéltári kutatásai alapján készült összefoglalója számos eddig nem ismert adattal gazdagította a szakmát és az érdeklődőket egyaránt.

Cserhalmi Pál rendőr ezredes, kitűnő lovas szakember, oldott légkörű, kötetlen beszámolója következett a lovas csendőrségről, igen sok áthallással a mai viszonyokra. Az előadás, bár kevéssé volt tudományos, számos olyan adalékot tartalmazott, amely a mai közrendvédelmi testületek lovas szolgálatait segíthetné.

A délelőtti ülésszak utolsó előadása méltó volt a konferencia addigi színvonalához. Bebesi Zoltán, a siófoki vízirendőr-őrs fiatal tisztje a vízicsendőrség intézményéről szólt. Bár levéltári iratanyagok e kérdésben nem álltak rendelkezésre, a feltalálható irodalomból mégis remekül szedte össze a balatoni vízicsendőr őrsök 1942-1945 közötti rövid működésére vonatkozó információkat. Ezt kiegészítette az ott szolgált személyek felkutatása, meginterjúvolása, tárgyi emlékanyag begyűjtése, valamint az eszközök és emberek háború utáni sorsának nyomon követése. Mindezt szerencsésen “koronázta meg”, hogy a témát egy szakmabeli, egy mai vízirendőr tiszt dolgozta fel. Ez egyszersmind alkalmas a vízirendőrségnél a csendőrhagyományok további ápolására is.

Ebéd előtti hozzászólásában Horváth Pál m. kir. csendőr főhadnagy, a mátészalkai szárny utolsó parancsnoka kifejtette, hogy sosem szabad megfeledkeznünk a legénységről, akik a tényleges szolgálatot ellátták. Tisztelettel kell megemlékeznünk a magyar parasztságról, mely gerincét adta a testületnek, s mindenkor biztosítéka volt a becsületes szolgálatellátásnak.

Délután először Davola József alezredes értekezett a tábori csendőrségről. Tavalyi témája is ez volt, de idén határozottan jobb, összefogottabb volt az előadása. Horváth Csaba alezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hadtörténelem tanszékének tanára a csendőrségnek az elhárításban játszott szerepéről szólott, különös tekintettel az 1920-1945 közötti időszakra. Ecsetelte a mindenre kiterjedő és alapos nyomozati munkát. A jobb közérthetőség kedvéért megjegyezte, felejtsük el a “Bors Máté”, vagy az “Egy óra múlva itt vagyok” című filmek csendőrnyomozó ábrázolásait, mivel éppen fordítva volt minden, mint azt a nevezett alkotások bemutatták: kíméletlenül és a csírájában fojtottak el minden bal-, esetenként jobboldali mozgolódást. Ennek záloga a csendőrnyomozók professzionális felkészültsége, a jól szervezett intézményi háttér és a bizalmi egyének sűrű hálózata volt.

Nagy Miklósnak a csendőrségi fogvatartás ismertetését szolgáló tájékoztatóját dr. Szakály Sándor a Hadtörténeti Intézet és Múzeum megbízott főigazgatójának előadása követte. Dr. Szakály személye közismert a csendőrséget kutatók között: már az 1980-as években is tárgyilagosan igyekezett megközelíteni ezt a témát, s azóta is mindent megtesz - immáron a Duna-TV nyilvánosságát is felhasználva -, hogy a csendőrségről igaztalanul kialakított torzképet eloszlassa, s a köztudatban egy sokkal árnyaltabb, a tudományos kutatás eredményeit felhasználó csendőrség-kép álljon a korábbi helyére. Most e törekvések szellemében a kiképzés és oktatás rendszerének kérdéseit feszegette. Sok olyan módszerre irányította rá a figyelmet, mely ma különösen megszívlelendő lenne. Az egykori m. kir. Csendőrségnél a közbiztonsági szolgálat, illetve a közvetlen nyomozati munka maradéktalan ellátása mellett az állomány kiképzésére, felkészítésére fordították a legnagyobb figyelmet. Ennek során rendkívül szigorú szabályok érvényesültek, aki nem felelt meg, azonnal kihullott a rostán, bár már a felvétel rendszere elég garanciát nyújtott arra, hogy az újonnan felszerelt csendőr meg fogja állni a helyét. A referens hangsúlyozta, hogy a csendőr szolgálata első napjától szinte az utolsóig állandóan tanult, s ismereteinek naprakészségét elöljárói folyamatosan ellenőrizték. Ez volt a csendőrség hatékonyságának egyik záloga is: a Szolgálati Utasítás és a törvények pontos ismeretének következtében mindig és azonnal tudták, miként kell az adott helyzetben fellépniük. Fontos volt a szervezeti felépítés egészséges mivolta is: egy piaci zsebtolvajt nem egy főhadnagy, vagy százados üldözött, mint az manapság gyakran előfordul, hanem elég volt oda egy őrmester is. A tiszt csak kiképzett, ellenőrzött és számon kért. Ez megszívlelendő lenne a mai rendőri vezetők számára is.

Dr. Róbert Péter a csendőrségi sajtót igyekezett bemutatni a közönségnek, helyenként szellemes fordulatokkal tarkítva előadását, de nem mindenütt a helyes következtetést levonva. Nagyon érdekes és tanulságos volt dr. Ernyes Mihály rendőr dandártábornok, Baranya megyei rendőrfőkapitány tájékoztatója “Utóhang a csendőrséghez címmel”. Eredeti okiratok dokumentálják, hogy a front átvonulása után 1944 őszétől a volt csendőrök részt vettek a Baranya vármegyei közbiztonság helyreállításában. Szó volt a testület újbóli felállításáról, a községi elöljáróságok csendőrőrsök szervezését kérték. Az egyre-másra alakuló polgárőrségek élén többnyire mindenütt volt csendőr tiszthelyettesek állottak. Amikor megkezdődik a vármegyei rendőrőrsök felállítása, mindenütt az egykori csendőrlegénységi állományt és a volt csendőrségi objektumokat veszik igénybe. Ilyenfajta szolgálat ellátására csak a volt csendőröket tartják alkalmasnak, szemben a pártvonalról odairányított, újdonsült, kiképzetlen rendőrökkel. 1945 májusában azonban megtörténik a régi emberek tömeges elbocsátása és nagyarányú rendőrtoborzás kezdődik.

Utolsóként Kiss István Géza alezredes, a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményvezető főmuzeológusa került sorra, s a csendőrhagyományok 1945 utáni ápolásáról és átalakulásáról beszélt, méltatva a Szemere Társaság és az emigrációban létrejött Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség eddig tett lépéseit2.

Illésfalvi PéterIllésfalvi Péterésfalvi PéterIllésfalvi Péter

1 Elhangzott a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság csendőrségi szakosztályának III. tudományos konferenciáján, 2000. február 14-én.


© jo-ska 2toneválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-26 12:53:49 (7)
ebben van igazság... meg az is igaz, hogyha jöttek a csendőrök a faluba, mindenhol bezárták még az ablakzsindelyeket is...
ellenben az is igaz, hogy a csendőrök sokszor visszaéltek poziciójukkal.. minden házba benéztek, és hát ugye a beijedt paraszt csak megkinálta őket azzal, amije volt...
mocskos banda volt az egész csendőrség, én mondom!

[előzmény (5)]

© childeharoldválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-26 11:33:14 (6)
ezt már mondtad, minek ismétled önmagad? csak a szerver fog betelni vele.
[előzmény (5)]

© ClashCityRockerválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-26 09:18:35 (5)
Bucó liberális tanait hagyjátok e topik falain kivül! Itt most komoly dolgokról van szó.
Vissza kell állitani a Kakas-tollas csendőröket, azok a két háboró között ha bementek egy kocsmába mert balhé volt mindenkit elvertek még a kocsmárost is ha vki meghalt a kezeik között nem felfüggesztést kaptak hanem kitüntetést.

© childeharoldválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-25 19:35:16 (4)
az a baj, kisszívem, hogy ezen még a tyúkok is röhögnének. ilyenekkel inkább szellemi fogyatékosokat papiztass, vagy pedig időgép segítségével battyogj vissza abba az időbe, amikor még nyoma sem volt a demokráciának. fix egyesre veszem, hogy téged ott tárt karokkal fogadnának, és te lennél a főkakastollas főmorconmorc főcsendőr. csak itt ez még finoman fogalmazva is értelmetlen és csak magadat járatod le. (bár ha te erre gerjedsz... :-)

© jo-ska 2toneválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-25 19:21:45 (3)
nah... a bucósodás megy ezerrel...

© ClashCityRockerválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-25 18:00:30 (2)
Persze ez a Kakas-tollas csendőrség elég korrupt lenne ahhoz hogy pénzzel kivásárold magad a szarból, a prolik meg hadd rohadjanak a börtön legmélyebb celláiba!

© ClashCityRockerválasz erre | adatok | e-mail - 2004-08-25 17:49:28 (1)
Még mielött provokátornak kiálltanak ki szeretném leszögezni hogy ez a topik nem felesleges ill. aki szemében az, az ne látogassa. Ezt a topikot azért nyitottam hogy legyen egy fórum ahol kultúráltan lehessen vitatkozni, érvekkel pro és kontra hogy anno a Kakas-tollas csendörség "nyersereje" miért is volt hatékonyabb vagy miért volt rosszabb mint ez a mostani rendőrség aminek meg van kötve a keze.



Elejére << Előző < 1 | 2 | 3 | 4 | 5