Izrael felvásárolja Magyarországot?
1. Kicsoda Simon Peresz?
Simon Peresz Izrael 84 éves (kilencedik) köztársasági elnöke, háromszoros ex-miniszterelnöke, az arab-zsidó békefolyamat egyik fõmérnöke, Nobel-békedíjas politikus, a régió gazadasági együttmûködéseit elõmozdító Peres Center alapító-igazgatója. (ld. még a JP bejegyzését Simon Pereszrõl)
2. Mit mondott Simon Peresz?
Peresz a helyi kereskedelmi kamara éves közgyûlésén az izraeli gazdaság talpraállásáról beszélt, amely a 2000 õszén kitört ún. Al-aksza (avagy “Második”) Intifáda után mély válságba került. Peresz arról beszélt, hogy Izraelnek csekély mérete és szûk belsõ piaca miatt nem az iparra kell koncentrálnia, hanem inkább az új termékekfejlesztésére. A zsidó állam számára inkább a kutatás és a nemzetközi egyttmûködés hozhat sikereket. (”azt hittük, hogy Izrael ipari ország lesz, de úgy tûnik nincs rá mód, túl kicsik vagyunk ehhez, s ezért a kutatás-fejlesztés nagyhatalmává nõttük ki magunkat. A vállalatok azért jönnek Izraelbe, hogy az izraeli kutatásba fektessenek, s nem azért, hogy az iparba.”)
3. Na de mit mondott Magyarország elfoglalásáról?
Semmit. A fenti gondolatmenet után elhangzott egy mondat, ami valahogy így hangzott: “Példátlan gazdasági eredményei vannak Izraelnek, gazdasági függetlenséghez jutottunk, megvesszük Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot.”
4. Ez azért kurvadurva, nem?
Az angolszász (”kapitalista hagyományú”) országokban az angolul “buy up”, héberül “konim” kifejezések tulajdonképpen annyit jelentenek csak, hogy valaki gazdaságilag magabiztos és ezt ki akarja (tudja) fejezni. A 90-es évek elején Amerikában pl. mindenki arról beszélt, hogy “a japánok megveszik New Yorkot”; a japán jen “dübörgött” és pl. megvásárolták a Rockefeller Centert, ami Amerika egyik jelképe volt (az egész Rockefeller Group a japán Mitsubishi tulajdonában van, ahogyan a Columbia Pictures is; ettõl még Amerika nem lett “a japánoké”).
Peresz azért nyúlt valószínûleg ehhez a kifejezéshez, mert Izraelben jelenleg meglehetõsen pesszimisták és kishitûek az emberek az ország helyzetét illetõen. Peresz ezzel a “szóvirággal” akarta õket rádöbbenteni arra: nem kell kicsi és törékeny országnak érezniük magukat, hiszen számos sikerük is van. Peresz az izraeli gazdaság dübörgését életképességét kívánta aláhúzni a fenti mondatokkal.
5. Akkor ez volt Peresz “köteles beszéde”?
Tulajdonképpen igen. Ahogy Kövér László 2002-es “köteles” beszédét, úgy ezt is rosszindulatúan értelmezte jópár magyar újságíró (ezúttal az “ellenkezõ” oldalon). A dologhoz hozzátartozik persze, hogy Peresz - ahogyan Kövér is - igencsak magas labdát adott: az ilyen szöveget könnyû negatívan értelmezni. Felelõs politikus ezért jobb, ha nem fogalmaz így, fõleg ha államelnök. Igen, Peresz hülyeséget csinált, amikor ezt mondta.
6. Jó. De akkor most Izrael megveszi Magyarországot vagy nem veszi meg?
Nyugi, nem veszik meg. Ugyanakkor azt is érteni kell, hogy Magyarország - ahogy Izrael is - a szabad, nyitott, demokratikus világ része. Ez azt is jelenti, hogy piacgazdaság van, azaz szabadon vásárolhatunk és adhatunk el dolgokat. Mi, magyar állampolgárok is szabadon “felvásárolhatjuk” pl. a szép fekvésû ingatlanokat Horvátországban, a bankokat Montenegróban és Romániában vagy akár a Gorenje-hûtõszekrényeket Ausztriában. Magyar milliárdos üzletemberek (pl. Csányi Sándor vagy Demján Sándor) is nem csak Magyarországon, hanem számos külföldi országban is beruháznak, vásárolnak cégeket és ingatlanokat is. Magyarországra több milliárd dollár külföldi tõke érkezik, de Izrael nincs egyébként a top3-ban. A legnagyobb befektetõ 2000 végén pl. Németország volt, akkor az állomány 37,4%-a német eredetû volt. A második Hollandia volt 14,6%-kal, a harmadik Ausztria 8,9%-kal, míg a negyedik az Egyesült Államok 7,6%-kal. A szélsõjobboldali lapok mégsem csörömpölnek a német vagy holland befektetések hallatán.
7. Pontosan milyen gazdasági tevékenységek zajlanak akkor Izrael és Magyarország között?
Izrael és Magyarország között a kereskedelmi kapcsolatok 1989-ben indultak újra a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása után. Az 1989 elõtti teljesen elhanyagolható mértékû kereskedelem 2001-ben már elérte a 154 millió dollárt. Ebbõl 78 millió dollárt tett ki az izraeli export, 76 millió dollár értékben pedig
Magyarország exportált Izraelbe.
A fõ export árucikk csoportok Izraelbõl Magyarországra: gépek (fõleg elektronikai berendezések) 57%, fémipari termékek 11%, vegyi anyagok (fõleg gyógyszerészeti) 9%, gumi és mûanyag 5,5%, élelmiszer és mezõgazdasági termékek 6%. A nagy izraeli exportõrök között megtalálható az ECI Telecom, Teva Pharmaceuticals, és az Iscar Ltd. A fõ import árucikk csoportok Magyarországról Izraelbe: vegyi anyagok 31%, gumi és mûanyag 19%, gépek 13%, fuvarozási felszerelések 11%, élelmiszer és mezõgazdasági termékek 9%. A nagy magyar exportõrök közé tartozik például, a TVK (mûanyag granulátum exportja) a Nitrokémia 2000 Rt. (vegyi anyagok exportja), az MKM (elektromos kábelek). A nagy magyar exportõrök között van néhány multinacionális vállalat helyi képviselete, mint például a GE, Suzuki, vagy a Biogal.
Izrael aktív a magyar gazdaságban még a turizmus (sok turista jön ide Izraelbõl) és az ingatlanipar területein is. Az ingatlanokon belül az úgynevezett aktív ingatlanokra is koncentrálnak, mint pl. bevásárlóközpontok, irodák, hotelek, parkolók építése. Ezt az “okos” magyar üzletemberek is így teszik: Demján “TriGránit” Sándor is pont ezekbõl az ingatlantevékenységekbõl vált az elsõ magyar dollármiliárdossá.
8. Az most végülis jó vagy rossz, ha egy külföldi ország befektet nálunk?
Nagyrészt jó dolog. A külföldi befektetések nem csak “tõkét” hoznak az országba, hanem új tudást, új technológiákat és persze új munkahelyeket is teremtenek. Három példa erre és a sikeres közös együttmûködésre:
- A Caprice nevû izraeli gyémántcsiszoló és ékszer gyártó cég 4 millió dollár befektetésével manufaktúrát létesített Szentendrén. Ez csomó új munkahelyet jelent, valamint azt, hogy itthon is képezhetõek ilyen szakemberek.
- Az izraeli John Bryce (ami a Gilat Telecommunications Ltd. tulajdona) a magyar IQ Softtal vegyesvállalatot alapított, amely IT tréninggel valamint oktatással foglalkozik.
- A mezõgazdaságban az Izraeli Külügyminisztérium Nemzetközi Együttmûködés Osztálya (MASHAV) tisztán izraeli berendezéssel minta-üvegházat épített Gyöngyösön. A 0,2 hektáron kb. 2 tonna paprikát termesztenek hetente. Izraeli üzletemberek foglalkoznak egyébként virágtermesztéssel is Magyarország több pontján, illetve a déli országrészben felállítottak egy korszerû zöldség szárító gyárat is.
9. Kéne még valamit tudnunk?
Igen, van egy sluszpoén is. A legtöbb európai ország esetében a beáramló befektetések szempontjából eltérés van a befektetõk felé mutatott kép, illet a tényleges adatok között. Magyarországon ez épp negatívan függ össze: a befektetések számát tekintve a hetedik helyen áll Európában, országimázs szempontjából csak a nyolcadik helyre rangsorolják! Tehát pont erõsíteni kellene Magyarországon a “befektetõ-barát” imázst. Köszönjük Simon Peresz (és Hering József). ;)
[szerk.: shadai]
| |
|
|
