már a bíróság is a komcsik kezén van, pláne, ha az alábbiakat is figyelembe veszzük:
Az előző kormányzati ciklus utolsó teljes évében, 2001-ben 161 sajtópert kezdeményeztek Budapesten, ezek közül csak hétben (4 százalék) volt alperes a Magyar Nemzet. A kormányváltás évében, 2002-ben 151 fővárosi sajtóperből 39 (26 százalék) indult a lap ellen, az idén október 28-ig iktatott 189 beadványból pedig 56-ban (30 százalék) alperesek Liszkayék. Összehasonlítás-képpen: a három "baloldali" napilap ellen 2002-ben összesen 32, 2003-ban 38 sajtóper indult.
A vizsgált 82 perből 15-öt (18 százalék) jogerősen az újság nyert meg. A 15-ből hét keresetet formai okok (elkésettség, kereshetőség hiánya, hiánypótlás elmulasztása) miatt, érdemi vizsgálat nélkül utasítottak el, nyolc esetben a keresetet a bíróság az eljárás során nem találta megalapozottnak. A többi 67 perből a lapot 43 esetben első fokon, 24-ben pedig - legalább egy állítása miatt - másodfokon, jogerősen helyreigazításra kötelezték.
forrás: Magyar Narancs
A hazudós polgári napilap. :))
fördermór:
a Nemzet azon eljárása, mellyel a korábban a K&H vagy az Inter-Európa Bank (IEB) vezetői székében ülő, ma fontos kormányzati pozíciókat betöltő politikusok szerepét vizsgálta. A kormányfő, a kabinetfőnöke és a pénzügyminiszter esetében ugyanis a lap cikkei nem az érintettséget, hanem a pénzmosás miatti felelősséget pedzegették. Sokat elárul azonban, hogy a lap a bíróságon még azután is ragaszkodott például a kormányfő felelősségét felvető kijelentéseihez, hogy a dokumentumokból feketén-fehéren kiderült: a kérdéses időszakban Medgyessy Péter már nem dolgozott az IEB-nél. László Csaba esetleges felelősségére, mulasztásaira is csak azután lett volna helyes utalni, hogy a cikk írói pontosan megismerték a bankigazgatók közötti hatáskörmegosztás részleteit. Ilyen információkkal azonban a lap még az elsőfokú tárgyaláson sem tudott szolgálni, a bíróság határozata szerint pedig a vezetőség általános felelősségéből nem következik automatikusan az érintett egyéni, személyes felelőssége. A lap állításaival szemben Draskovics Tibor jelenlegi kabinetfőnök sem felügyelőbizottsági, sem más tisztséggel nem rendelkezett olyan társaságnál, ahol a milliárdos sikkasztás fő gyanúsítottja dolgozott. A szintén nem jogerős ítélet szerint továbbá a kabinetfőnök és Kulcsár Attila között a lap közlésével ellentétben nem volt személyes kapcsolat - vagyis az érintettek denunciálására törekvő szándék elég egyértelműnek tűnik. Liszkay Gábor a következőkkel magyarázta lapunknak a történteket: "Ha egy adott szervezeten belül történik egy nemzetközi méreteket öltött bűncselekmény-sorozat, akkor annak a banknak az akkori vezetői, menedzsmentje felelős a szervezetileg alá tartozó egységeken belül történtekért, hiszen a prémiumot is azért kapják, mert az alájuk tartozó egységek jól dolgoznak. Ez egy elvi kijelentés volt, amire azonnal ráugrottak a kormányzati tisztviselők."
Ennél is egyértelműbb volt a lap eljárása például a Proware Kft. ügyeit boncolgató cikkekben. Jogerős határozatokkal az FB a Magyar Nemzet mintegy
húsz kijelentését kötelezte
helyreigazításra. A problémás állításokról a lap nemhogy nem rendelkezett bizonyítékkal, de többségük obskúrus informátoroktól származott, és tényszerűen nem felelt meg a valóságnak, amit a közintézmények átvilágításával foglalkozó cég a bíróságon be is bizonyított. A "hibák" között szerepelt kilencvenszeres nagyságrendű (!) összegbeli tévedés, első fokon elítéltnek titulált, valójában büntetőperbe nem is fogott szakértő, törvénytelen eszközökkel készítettnek mondott, valójában nem törvénysértő jelentés, minisztériumi és miniszterelnöki hivatali, valójában meg sem történt vizsgálatokról szóló állítás.
Még jobban kilógott a lóláb abban a háromrészes cikksorozatban, amelyik Mester Lászlónak, a XVIII. kerület szocialista polgármesterének "hanyagságát" tárta fel tavaly szeptemberben, az önkormányzati választás kampányának derekán. A jogerősen valótlannak bizonyult állítások között olyan apróságok szerepeltek, mint hogy a felperesi önkormányzat felélte a teljes vagyonát, illetve 14 milliárdnyi (!) vagyona Mester polgármestersége alatt négymilliárdra apadt, az 1994-es nullszaldóval szemben a költségvetési hiánya hárommilliárd forint lett, és szinte ingyen adott el egy 900 milliós ingatlant. Érdemes felidézni a cikkek címeit is: Egy elhanyagolt fővárosi peremkerület; Szégyellik a polgármestert; Rohamrendőrök egy kerületi tüntetésen. Liszkay Gábor erre annyit reagált, hogy a zöldügyek feltárásában (az egyik megalapozatlan állítás a pakuratavak visszavételével kapcsolatos gondatlanságra vonatkozott) a Magyar Nemzet élenjár a magyar sajtóban, jóllehet az rengeteg érdeket sért, és ezért nagy bátorság kell hozzá. (Ide tartozik, hogy a tárgyidőszakban a lap ténylegesen környezetvédelmi témájú cikk ügyében is veszített el jogerősen sajtópert: nem tudta bizonyítani, hogy a Dimer Kft. által rendszeresen a csatornába engedett anyag valóban "kétes" eredetű lett volna; ez azonban alig kisebbítette az amúgy erős oknyomozó anyag erényeit.)
|
