Köszi, belehallgattam.
Hát az igazat megvallva nem valami nagy durranás. Valahol érthető, hogy ezek a számok miért nem fértek fel a nagylemezekre. Ráadásul amik igazán jók rajta azok pont ezer éves számok amiket már mindenki hallott akit kicsit is érdekel a banda. (Oké, azokat mondjuktök jó volt újra hallani, a Tattoo minden idők egyik legjobbb Ramcid száma, meg az I Wanna Riot is igen szép emlékeket ébreszt az emberben - én pl. ezzel a számmal ismertem meg őket mikor 94-ben megvettem az első Punk O Rama-t a Wave-ben, még meg is van, persze "műsoros" kazin.)
Amúgy én úgy vagyok a Ranciddel, hogy egy tök jó kis bandaként indultak. Oké, az első lemez egy kis visszalépés az Op. Ivy után, de egyáltalán nem rossz. A Let's Go meg az Out come the Wolves viszont szuper punk lemezek. Persze mindig ott lebegett a fejük felett az örökös Clash párhuzam, de ez szerintem inkább pozitív mint negatív. Számomra a csúcs pont a sokat vitatott Life Won't Wait. Ezzel a lemezzel megcsinálták a saját kis London Callingjukat. Viszont utána sajnos nem mentek tovább, nem jött a Rancid féle Sandinista, hanem visszakanyarodtak és elkezdtek biztonsági játékot játszani. Szerintem nagy kár, de még a legjobb indulattal is csak minden izgalmat nélkülöző, középszerű punk zene az amit azóta csinálnak.
Ti hogy vagytok ezzel? |