Nem értem, most hová szarjak? Kicsinyes kötekedés a részem, mert nem borulok térdre a GD előtt? Ha 40-en írjátok le, hogy milyen jó volt az a koncert, a véleményem akkor sem változik meg - nekem a szigetes fellépés tetszett, a másik nem. Bazeg, annyira nem lehettek elszállva egy szaros zenekartól, hogy tanácsokat adjatok más embereknek, hogy hogyan rendezze át az életét ahhoz, hogy pozitívan tudjon értékelni egy baszott üzleti vállalkozást, és persze, hogy ti is nyugodt szívvel hajthassátok nyugovóra a fejeteket, mondván, ma is mindent megtettem a Green Day-ért (ebben a mondatban 4 hogy szerepel:)). Hülye rajongók, rajongó hülyék!
Én valóban jobban szeretem a klubkoncerteket, meg az "amatőr", de legalábbis underground zenekarokat, mint akik 100ezer ember előtt játszanak. Tony, az alapján, amit írsz a klubokról és az ott játszó zenekarokról, te sosem jártál rendes klubban és nem láttál jó ug zenekart. Érdekes módon úgy kerestem a szememmel Nomeansno, Fugazi vagy Alice Donut, de Washington Dead Cats vagy akár Haine Brigade koncerteken a színpadon a hulla részzegeket, de egyet sem találtam, sőt én az igehirdetésből is kimaradtam. Koncert után viszont nyugodtan odasétáltam a Wright fivérekhez vagy Ian McKaye-hez, szépen, kulturáltan el lehetett beszélgetni velük, és így kiderülhetett kicsi abból is, hogy milyen emberek, nem csak abból, hogy hogy tudnak színpadon megjelenni, és 10 méter magasról jófejkedni.
Mindegy, úgy érzem, eltévesztitek a célt. Más dolgok vezérelnek bennünket, de nem hiszem, hogy én rossz volnék a hozzáállásommal, ti meg jók. Ti ikonokat szerettek szeretni, én meg embereket. A végpont mindkét esetben a zene, abban pedig jó a Green Day! Ezt próbálom két napja elmagyarázni, de akárhogy írom körbe, mindig az én rossz hozzáállásom kerül szóba. Há' bocsánat, szerintem azzal semmi baj nincs, azzal viszont inkább, hogy meg akarjátok nekem magyarázni, hogy végülis hogyan álljak a zenéhez, a zenei iparhoz meg az undergroundhoz. Azt majd én tudom! | |
|
|
