Punk Portál >> Fórum >> Kultúra >> Versek
Bejelentkezés - Regisztráció - Elfelejtett jelszó - Segítség
Slodo úr és mások munkássága

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 ... > Következő >> Végére

© CHválasz erre | adatok | e-mail - 2013-12-23 20:17:33 (705)
Nem érdekel

Nem érdekel haza,
se igazság bölcs szava,
vagy édes piros arcod mosolya -
nem érdekel, nem érdekel.

Utálom az embert,
a millió felesleges tettet,
a sok megváltozni vágyó tervet -
utálom, utálom.

Utálom szép fa virágát,
hűtlen ágyad forróságát,
szemeid vadságát,
érzelmeim tőled vezérelt tudatlanságát.
S meghalok mégis, mégse magamért,
e nemtörődöm, galád jellemért -
utálom, utálom.

De csodálom e röhejt,
velem történő megannyi közhelyt,
és mégis, annyira mégis édes,
felcserélni biztosat, szeretni a szennyet.
Hemperegni, kimondani mindent,
alázkodni térdednél, lenyalni véred -
csodálom, csodálom.

És élvezem e kegyetlen létet,
a mámoros részegséget, a szajhát,
a bíborban hazudó pápát,
a gyötrődő, izzadt szolgát.
Ítélj el, és köpj rám!
S hazudd, te nem így írnád,
te nem lennél ily mohó s kegyetlen,
hogy nem láttad magad bennem -
élvezném, élvezném.

És meghalnék érted bármikor, Kedves,
szabad ég alatt, csak mi lennénk tiszták, hófehérek...

© CHválasz erre | adatok | e-mail - 2013-12-23 20:10:56 (704)
egyáltalán nem fikázni akarlak, de mutasd meg az exhibicionista topikban az utolsó két embernek és biztos megmagyarázzák

© Zoricaválasz erre | adatok | e-mail - 2013-12-23 18:43:16 (703)
Tiszteletem!
Véleményeket kérnék erről a versről most találtam nekem tetszik...

Múló idő (2013 dec.)

Eltelt egy év, s nem láttalak;
még hangodat se hallattad.
- Magányba nyúlnak napjaim.
Aggodalmaim fejem felett óriássá nőve,
félelmeim belülről egyre csak gyötörve,
- Magányba taszítanak.
Álmaimban veled átkarolva állok,
Éveken át csak rád várok
- Gyönyörű foszlányok.
Szárnyakat kapva repülök a magasba,
de hirtelen zuhanok vissza...
- A valóságba.
Reggel lett, és fel kéne kelni,
a mai napot kikell'ne bírni...
- Nélküled.
Igen, ez az én harcom,
melyet magamban magammal vívok..
- Már nem bírom.
A múló idő már nem jön vissza többé,
elröppen egy pillanat alatt...
- Hol vagy?

© a_dead_copválasz erre | adatok | e-mail - 2013-11-27 16:53:42 (702)
van most a ludwig múzeumban egy ilyen allen ginsberg kiállítás, amit megnéztem ma. kicsit mondjuk feszélyezett a sznob környezet, meg a "beat-nemzedék" kifejezés is, amit rühellek,kb 60x hangzik el, de maga a tartalom 650 forintot (25 év alatti jegy) simán megért. ilyen 6-7 vászonra vetítettek dokumentumfilmeket, interjúfoszlányokat leginkább ginsbergről, william s. burroughs-ról kerouacról. elég mainstream oldaláról közelítették meg a dolgot, meg a fél füllel hallottam a tárlatvezető csajt is égbekiáltó baromságokat kijelenteni néhány nyugdíjasnak. de azért jó pár érdekes infót elcsíphet az ember pl a naked lunch létrehozataláról. az egyik videóban ornette coleman stúdiójában baszatják a művészetet.

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2013-06-05 10:39:23 (701)
Arany János: Kosmopolita költészet

Nem szégyellem, nem is bánom,
Hogy, ha írnom kelle már,
Magyaros lett írományom
S hazám földén túl se jár;
Hogy nem „két világ” csodája –
Lettem csak népemböl egy:
Övé (ha van) lantom bája,
Övé rajtam minden jegy.

Ám terjessze a hatalmos
Nyelvét, honját, istenit!
Zúgó ár az, mindent elmos,
Rombol és termékenyit:
De kis fajban, amely ép e
Rombolásnak útban áll:
Költő az legyen, mi népe, –
Mert kivágyni: kész halál.

Vagy kevés itt a dicsőség,
S a nemzettel sírba lejt?
Kis-szerű az oly elsőség,
Amit a szomszéd se sejt?
Nincs erőnkhöz méltó verseny?
Dalra itthon tárgy elég?
Nem férünk a kontinensen
Albion is kéne még?…

Légy, ha birsz, te „világ-költő!”
Rázd fel a rest nyugatot:
Nekem áldott az a bölcső,
Mely magyarrá ringatott;
Onnan kezdve, ezer szállal
Köt hazámhoz tartalék:
Puszta elvont ideállal
Inkább nem is dallanék.

S hol vevéd gyász tévedésed.
Hogy faját s a nemzeti
Bélyeget, mit az rávésett,
A nagy költő megveti?
Hisz forgattam, a javából,
Én is egypárt valaha;
Mind tükör volt: egymagából
Tűnt nekem föl nép, s haza.

És ne gondold, hogy kihalnak
Sujtott népek hirtelen,
Amig össze-zeng a dalnok
S a nemzeti érzelem.
Tán veszélyt, vagy annak látszót,
Vélsz a honra tűnni fel:
Hát van lelked, a szent zászlót
Épen akkor hagyni el!?

Oh, ha méltóbb s új kobozzal
A megifjodott hazát
Zönghetném még Homérosszal;
Ne csak mindig panaszát!
De legyek, ha veszni sorsa,
Húnyó nép közt Osszián,
Inkább, hogysem dalok korcsa
Közönyös harmóniám!

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-06-02 19:28:34 (700)
[előzmény (665)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-24 14:16:24 (699)
Na eddig azért nem mennék, valamilyen alapmű mindenkinél kimarad, nálam pedig különösen sok amúgy is...
[előzmény (698)]

© Pokolgepválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-24 12:18:59 (698)
De igy mar vilagos, mint a muveletlensegem tenye...:-)
[előzmény (697)]

© Pokolgepválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-24 12:18:23 (697)
Nem, sajnos az kimaradt! :-(
[előzmény (696)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-24 10:54:11 (696)
Te olvastad a Gulliver utazásait? Ha igen, akkor is rég lehetett, mert elfelejtetted a nyihahák szigetét, ahol is fordított uralom van: lovak (nyihahák) hajtják igába az embereket (jehukat). Miután Gulliver hazatér, megundorodva saját fajtájától, következetesen ezeket a szavakat használja az emberre és lovakra. Így már talán valamivel tisztább az asszociáció:)
Nem tudtam ilyen nevű izraeli királyról, csak az egyik kedvenc regényemet juttatta eszembe a közgazdaságtan előadás:)
[előzmény (695)]

© Pokolgepválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-24 10:25:25 (695)
Hat Jehu izrael kiralya volt. Freudi elszolas? :-D Na jo, nem basztatni akarlak, de valahogy kodos nekem az ez az asszociacio. Plane ha azt nezzuk, hogy Jehu az emberi faj es a Fold bolygo, akkor ki a lo?
[előzmény (694)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-23 22:43:30 (694)
Mert konkrétan az emberi fajra és a Föld bolygóra gondoltam közben. Persze másképp is lehet értelmezni, de "gondolta a fene":)
[előzmény (693)]

© Pokolgepválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-23 14:44:38 (693)
miert nem merted leirni, hogy zsido? ;-)
[előzmény (692)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-19 17:40:56 (692)
Valahogy eszembe jutott mostanában. Tudom, hogy döcög, meg minden, de gondoltam megosztom veletek. Nemtom mér. Ez nem is annyira vers, annak gyenge: zene ment a fejemben mellé, emlékszem.
[előzmény (691)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-19 17:38:56 (691)
Állatigazgatástan

Ellenáll huszárként a szerencsétlen
De az ember dolgozik rajta serényen
S végül betöri verítékkel-vérrel
Aljas manőverrel közeget bérel

Ráül a hátára a ló meg cipeli
Csikóját is számára neveli
Ahová csak akarja, oda elviszi
Az ember a helyzetét élvezi

Ezer éveken át nejlon a meghasonlás:
Becsomagolja az ellenből lett barát

De a jehu egy kapzsi lény:
Tovább tölti átlátszó szatyrát
Mint amit a füle elbír
Semmibe veszi a jámbor nyihahát

S egyszer csak puffan a csomag:
Az állat ordít, az ember nyerít
Semmit sem ér a jehu ostora:
Csak haragot szít, nemhogy csillapít

Nézd, így adott seggest a jövő a mának
bruhahha, bruhahha!
Hoppá, hoppon maradt a bárgyú állat
nyihahha, nyihahha!


De psssszt!
Megsúgok valamit – ne mondd el másnak!
E kettőnek titkait – használd csak gyertyának!
Ne kapcsolj lámpát a többi jehunak:
Ez ostoba népség úgyis csak leugat.
De te lásd, míg az ég azúr:
Bár felül a jehu szerszámja
S alul a nyihaha patája:
Attól még ő az úr.

(2007.)

© válasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-17 13:40:48 (690)
József, a Tilla: Altatódal
(Hoze úr átirat)

Lehányja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a kukában,
Duna alatt alszik a vizihulla -
aludj el szépen, kis Darázs.
Lábára lehajtja FENÉK,
alszik a bogár, a KALÁCS,
velealszik a purcogás, hümmögés -
aludj el szépen, kis darázs.

A villamos is aluszik,
- de az éjjeli őrök a Combinon a faszt! -
álmában csönget egy picit -
vagy épp elüt a körúton egy éjjeli stricit.

Alszik a széken a KAKÁD!
szunnyadozik a FAKABÁT,
máma már nem hasad tovább -
aludj el szépen, kis Darázs.

A távolságot, mint heregolyót megkapod,
óriási fasz leszel, csak hunyd le kis szemed, -
aludj el szépen, kis Darázs.

Tüzoltó leszel kotonba!
Vadakat terelő KUKÁS!
Látod, elalszik anyuka. -
Ébreszd fel szépen, kis Balázs

© LeVviválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-12 00:04:58 (689)
Azért ez nem semmi
[előzmény (688)]

© CheLepkeválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-11 21:39:51 (688)
MÉSZÁROS CSABA: ANYÁK NAPJÁRA

Mi anyánk a KOMMUNIZMUS
Emlőjéből itatott
Bölcsőjében talpra álltunk
S lám, hogy járunk: itthagyott!

Rosszat tettünk, épp csak dorgált
Bántást miránk sosem rótt
A mi anyánk KÁDÁR, s SZTÁLIN
S ne feledjük: MANÓ ROTH

Óvodánk a vaskohó volt
Iskolánk a MOZGALOM
S hová fejlődhettünk volna
Én azt meg nem mondhatom

A PÁRT szavából szőttük létünk
S amíg kezünk DOLGOZOTT
Az ESZME lengte be a létet
Egyszer voltunk BOLDOGOK...

Égre nézek: LENINt látok
Ha előre: POL POT-ot
Pislanthatok bárhová, mert
Bennem hordom arcotok

SZTÁLIN JÓZSEF, szent szűznemzőnk
A szív csak tavaszt ragyog!
Áldassék, hogy TE hintetted
El bennünk örök magod

Ezer veszedelem terhelt!
Nem hátrált és meg nem állt!
Reakciós ellen-csürhén
Rágta át magát a PÁRT

Szép daliák, MUNKÁSŐRÖK
Enyészetté váltatok
Megfeszített testtel pihen
Mind akikről álmodom...

© Placekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-05 00:44:38 (687)
Maradok inkább Petrinél.
[előzmény (686)]

© válasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-04 13:04:52 (686)
A láma rájder

Sötét csendes éjszakán
ha bűn felüti fejét
nem kell, hogy tovább rettegj
mert ő eljő, és megvéd.

Lámája gyors, erős
nagyot ugrik, nagyot köp
frissen nyírt szőréből
a nagyim, sálat köt

de vissza térve a fő vonalra
ők ketten a bűnvadászok
ha gonosz vagy, rettegj
Mert nem kímélnek, amikor megjelennek és a láma, mélyről felkrákogott zöldessárga nyálkás nyúlós nyálából labdát formál, amivel izomból arcon turház, és bereped a fejed, és befolyik a lámanyála a szádba, majd pedig megfordul a láma és lerúgja a tökeid.

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-04-25 22:08:25 (685)
szép
[előzmény (684)]

© jo-ska 2toneválasz erre | adatok | e-mail - 2012-04-25 19:56:13 (684)
Petri György: Mosoly

Meg fogok halni. Nem is oly sokára.
S ez olyan könnyű szédülettel tölt el,
Mint ifjúkoromban – kezdő dohányost –
Az erkélyen reggelente leszívott
Első néhány slukk. Ez azóta elmúlt,
Persze, ahogyan elmúlt annyi minden.
Hovatovább csak egy maradt velem,
De az igen, Istennek hála érte!
A szem mohó, éhes kíváncsisága,
A nézés gyönyöre, hogy minden látvány
A maga más-más módján színöröm:
Egyforma szép a szurok és csurgatott méz,
És egy kazánház tekergő csövei
Burkolva üveggyapottal és sztaniollal.
Vagy egy tengerszem türkizzöldje kék fenyők közt
És a levegő üveghitege. Egy eldobott
Üres cigarettásdoboz céltalan zörgő
Összevissza szálldogálása az út betonján
a változó szél szeszélye szerint. A mosoly
egy besüppedt ínyű fakó banyácska arcán,
egy szemzugában sárga gyantacseppként megülő könny,
valamint a feszes húsú ifjú leány
csöppnyi tokája, fogainak kimutatott fehérje,
miből, bár csak egy kissé, túl sokat mutat,
ám ez nem baj: a szépség
fűszere és forrása – a hiba.
De nemkülönben a munkásasszonyok visszeres lába,
És a piacon a halárúsnő pontyvértől és harcsanyáltól
Iszapos, félig elfagyott, szederjes, lilás keze –
Mert az angyal a részletekben lakik.

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-04-13 22:35:28 (683)
(is)
[előzmény (682)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-04-13 22:35:10 (682)
Jó ez is, először nem értettem, miért pont erre válaszolod, aztán rájöttem, hogy igazából Tibi arról az érzésről írta végső soron, mint amit te idéztél:)
[előzmény (681)]

© Zoricaválasz erre | adatok | e-mail - 2012-04-13 21:02:17 (681)
Ez tetszik; erdekes-)
En egy ilyent talaltam erzelemmel futtot kis aranyost:

Az éjszaka vad vágyait
a hajnali köd elfedi;
mélyen magába temeti.

A reggeli napsugár, mely felperzsel mindent maga után,
szenvedélyt keresve kutatva ront az ébredõ városra;
de csak szenvedést talál.
[előzmény (677)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-04-13 12:28:16 (680)
A volt barátnőm nagyapja írta, nagyszerű ember volt, ez a verse pedig különösen tetszik:


Székely Ambrus: Kő a cipőben

Csak most
győzzük még
türelemmel
legyűrtek,
eszköztelenek!
Lakjuk
az égő falú
házat,
míg porig ég
az emelet!
Járjunk kaviccsal
a cipőnkben:
percünkben
égjen,
ami rág!
Szükség van
szétlőtt
seregünkre,
hogy megmaradjon
a világ.

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-04-11 13:35:22 (679)
Závada 'Újonc' Péter: INDIÁNNYÁR

Mint napsütötte reklám-indián,
oly barna most az árnyas Orczy tér.
Folt egy fakó dagerrotípián
- s csak állsz, ahogy a lábadon kifér.

Az ősz ma, nézd meg, épp bokáig ér.
A szeptemberre külön színvilág van:
összekutyulva barna és fehér,
rumos kóla egy részeg indiánban.

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-03-24 00:13:10 (678)
Egy jó barátom verse
[előzmény (677)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-03-24 00:12:52 (677)
Weiner Sennyey Tibor: Úgy élek én a földön


Úgy élek én a Földön, mint egy csöndes isten:
Mindenem megvan, mégis semmim sincsen.
Meggyötörtem magam nagyon még ifjan
Rózsák közé hevertem, szerettem és ittam.

Virágim hervadásit de nehéz látnom,
De mert csak az igaz virágzik számom
Hallgatni hervadásról lehetetlen,
Öntudatlan is bűnös lehettem.

S most ez gyötör engem meg nagyon,
Rossz rekeszbe préselt égi hatalom.
Látom bűneim mik kicsik és nagyon,
S az ami voltam egykor – már nem vagyok.

Vagyok – mint költő mondja – fenség,
Déltenger, láz és idegenség,
Mint minden ember – emberiség:
Örökös szeretetéhség.

De mégis bízok én egy nagy istenben,
Ki úgy él az égben, mint mi idebenn,
S megsegít majd téged is és engem,
Hogy belőlünk emberibb-ember lehessen.

Budapest, 2008. augusztus 31.

© drválasz erre | adatok | e-mail - 2010-07-09 09:53:24 (676)
Gottfried Benn versei:


SZÉP IFJÚKOR
SCHÖNE JUGEND


A lány, aki soká feküdt a réten:
olyan elrágottnak tünt a szája.
Amikor a mellkast fölnyitották, lyuggatott volt a nyelőcső.
Végül a rekeszizom alatt, egy üregben
fiatal patkányok fészkére leltek.
Egyik testvérkéjük halott volt.
A többiek ették a májat s a vesét,
itták a hideg vért,
szép ifjúkoruk volt.
Szép és gyors volt a haláluk is:
mindannyiukat vízbe dobták.
Ó, hogy sipákoltak a pici szájak!

Marton László fordítása



FÉRJ ÉS FELESÉG ÁTHALAD A RÁKOSOK BARAKKJÁN
MANN UND FRAU GEHN DURCH DIE KREBSBARACKE


A férfi:
Ez itt oszlásnak indult ölek sora,
ez pedig oszlásnak indult melleké.
Összezsúfolva bűzlik minden ágy.
A nővérek óránként váltanak.

Gyere, emeld föl a takarót.
Ez a zsírcsomó és pár csepp rothadó nyirok
valaha sokat jelentett egy férfinak -
nevezték mámornak és hazának is.

Nézd ezt a varas sebhelyet a mellen.
Érzed a lágy csomók rózsafüzérét?
Nyugodtan tapogasd meg. A hús lágy, fájdalmat nem érez.

Ez itt vérzik, mintha harminc teste volna.
Embernek ennyi vére nincs.
Ennek elrákosodott öléből
kivágtak még egy gyermeket.

Altatják őket. Éjjel és nappal. Az újaknak
azt mondják: az álom gyógyulást hoz. Csak vasárnaponként engedik
ébren maradni őket, a látogatók miatt.

Már alig fogy élelem. Kisebesedett
a hátuk. Látod a legyeket. Néha
lemossa őket a nővér. Mintha padokat.

Itt domborodik már a föld minden ágy körül.
A hús megtér a porhoz. A hő elillan,
a nedv elszivárog. Szólít a föld.

Kurdi Imre fordítása



1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 ... > Következő >> Végére