Tegnap a magyar-románon állat volt, hogy a nemzetközi kézilabda szövetség szlovák bírókat küldött. Távol álljon tőlem, hogy bármilyen nemzetiségi alapú faszakodást belevigyek. Lehet, hogy egyszerűen csak szar bírók voltak vagy kifogtak egy rossz napot, de egyenlő mérce az a kanyarban sem volt. Ugyanahhoz a durva szabálytalansághoz minimum még egy ippon kellett a románoknak, hogy kiállítsák a tettest. Vagy sorozatban háromszor ölnie kellett.
Na azért a kislányokat sem kellett félteni. A kedvencem az a rész volt, amikor ott az első félidő végén kaptunk egy emberelőnyt, és az öt gólos vezetésünket fél perc alatt két gólra redukálták a románok.
A közvetítés színvonalát egyébként Gulyás László garantálja. Minimum öt percenként szarvas hibákat vét kiejtésben, mondatszerkesztésben és a tartalomban egyaránt. Kedves volt az az epizód, amikor az általam nem ismert kommentátor-talentum közölte a német meccs vége előtt 5 perccel, hogyaszongya "csöndben szólok, bár a lányok úgysem hallják, de ezt a meccset megnyertük". Akkor 4 góllal vezettünk, de még vagy 3x forgott veszélyben a győzelem. Mintha nem látta volna a franciák elleni meccseinket (már nem erre a tarcsi-csapatra gondolok, aki most itt van). | |
|
|
